Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Tolnay Gábor: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei birtokszerkezet változásai
TOLNAY GÁBOR: A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BIRTOKSZERKEZET VÁLTOZÁSA11895 ÉS 1944 KÖZÖTT Összefoglalva az elmondottakat megállapítható, hogy a vármegyénk területén az elmúlt negyven év alatt a művelési ágak közül a szántóföld és a kert terjeszkedett ki lényegesen, bár a szőlő és az erdő terjeszkedése, a rét és a nádas csökkenése mind-mind a gazdálkodás intenzívebbé válását bizonyítja. Ez viszont a közgazdasági viszonyok négy évtized alatt beállott jelentős javulásának a következménye. a. Törpegazdaságok A törpegazdaságok jórészének nincs szántóföldje (24. számú táblázat), a szántóföld ezek területéből mégis 78,4%-ot foglal el (22. számú táblázat). Ebből az is megállapítható, hogy a szántóföld részesedése a kategória területéből tovább emelkedett. A törpegazdaságokra jellemző a kert és a szőlő tekintélyes térhódítása, mint erre már a fentiekben kitértünk. Újra csak azt állapíthatjuk meg, hogy ez a birtoknagyság az, ahol a rendelkezésre álló kézi munkaerő gazdaságosan a legjobban felhasználható. Együttes részesedése megközelíti a kategória földterületének 12%-át. A 40 éves csökkenés majdnem 3%, de területi növekedése a 2 900 kát. holdat is meghaladja. A rét és legelő kis parcellákban történő felhasználása jóformán lehetetlen, mert ott a legeltetés jóformán teljesen ki van zárva. Csak kivételként találkozhatunk e kategóriában réttel, legelővel. Ezt mutatja a 4% körüli érték, ami bár nagyjából fele a 40 év előtti aránynak, a valóságban mégis minimális csökkenést mutat (65 kát. hold). Az erdő aránya nem változott, míg a nádas harmadára csökkent. Ez a tényszámok alapján éppen ellenkező előjelű változást mutat, hiszen az 1.667 kát. holdról 3.270 kát. holdra nőtt a terület e kategóriában. Ugyancsak növekedett a földadó alá nem eső terület aránya is, területe is. Ez teljesen érthető, hiszen a törpegazdaságokban aránylag sokkal több a beépített terület, mint a gazdaságok nagyobb kategóriáinál, így anélkül, hogy a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területek tényleg nagyobb arányban fordulnának elő, a földadó alá nem eső terület aránylag mégis nagy. b. Kisgazdaságok Mind a mezőgazdasági termelés, mind a szociális állapotok szempontjából jóval fontosabbak a törpegazdaságoknál a kisgazdaságok mind a vármegyében, mind az országos viszonyok tekintetében. Nincs a gazdaságoknak egyetlen kategóriája sem, melyben a szántóföld olyan nagy részesedést mutatna, mint ebben a kategóriában (25., 24., 22. számú táblázat adatai). A szántóföld majdnem kétharmadával rendelkezik, és 40 év alatt több mint 140 ezer kát. holddal növekedett a területük. A rendelkezésükre álló földterület 79,9%-ról 85,2%-ára nőtt a kategórián belüli részesedése a szántónak. Békés vármegye mégis megelőz bennünket a maga 91,4%-os részesedésével. A kert és a szőlő e nagyságcsoporton belül vesztett jelentőségéből 0,6 százalékpontot. Noha magán a kert- és szőlőterületen belül ez a kategória részesült legnagyobb mértékben a területből: 1895-ben 50,63%kal, 1935-ben 46,66%-kal. Területe azonban még így is növekedett majd 1.700 kát. holddal. A rét és legelő vonatkozásában viszont a terület nagysága csökkent hat és félezer kát. holddal, ugyanakkor a művelési ágon belüli részesedése itt a legmagasabb - 36,55%. Vesztett szerepéből Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, hiszen együttes aránya 1895-ben 16,11% volt, 1935- ben ez 10,3%-ra csökkent Az okok nagyjából ugyanazok, mint a törpeüzemnél elmondottak voltak. Az erdő majdnem felére csökkent részesedési arányát tekintve, míg területileg mintegy 750 kát. hold volt a csökkenés. A földadó alá nem eső területről, annak megkétszereződéséről el kell mondani, hogy vármegyénkben a szikes, homokos, víznyomásos területek igen felemelik ezt az arányszámot. Ez az oka az ilyen nagymérvű növekedésnek. Arányaiban nőtt: 1,66%-ról 2,40%-ra. c. Középgazdaságok E nagyságcsoport területében a szántóföldnek már jelentékenyebb szerep jutott, mint a kisgazdaságokban. 1895-ben a szántóföld 21,85%-a, 1935-ben csak 19,57%-a esett erre a kategóriára. Míg a kategórián belüli művelési ág aránya tekintetében 1895-ben 70,55% volt, 1935-re ez 15,4% volt. A kertnek alárendelt szerepe van. A kerti gazdaság a kis- és törpeüzem kiegészítője, gyakran képviselője. A középgazdaságban ellenben, ahol a tulajdonképpeni mezőgazdasági üzem az irányadó, akár a növénytermesztés, akár az állattenyésztés előtérbe tolásával a kert legtöbb esetben nem mint külön termelési ág, hanem mint a házi szükséglet fedezésének szolgálatában álló munkaalkalom jön tekintetbe.56 * Ezért örvendetes, hogy önmagában a kertet tekintve a vármegyében - ha kis mértékben is - elmozdult az 1895. évi 0,35%-os pontról, és 1935-ben ez már fél százalékos részesedést jelentett, ami a valóságban mintegy 300 kát. holdas emelkedés. Ebbe a mennyiségbe a szőlő is beletartozott azonos százalékponttal. A szőlő már nem játszik jelentékeny szerepet 1935-ben. A rét és legelő részesedését együtt vizsgálva megállapítható, hogy e művelési ágak bírnak a legnagyobb jelentőséggel e kategóriában, megelőzve a szántót is. Ugyanis az 1895. évi 44.389 kát. holdas terület 1935-re 49.632 kát. holdra nőtt. 1895-ben 25,11% volt a részesedése, míg 1935- re ez az arány 18,6%-ra csökkent. E kategóriába tartozó gazdaságoknál ritkán fordul elő, hogy közös legelőt használnának, itt a gazdaságokhoz tartozó legelő egyúttal a gazdaság területének mint üzemnek szerves alkotórészét képezi. Az erdő területe némileg növekedett a vármegyében. A nádas némileg viszont csökkent, így 1935-ben már értékelhetetlen hányaddal szerepelt. 56 A kert fogalma alatt gyümölcsösöket, zöldséges-veteményes kerteket, valamint dísz- és virágoskerteket értünk. 347
