Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Történelem - Tolnay Gábor: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei birtokszerkezet változásai

TISICUM XXVI.

Sajnos nincs rá lehetőségünk, hogy a paraszti birtok bérbeadási mértékét is összevethessük a korábbi évtizedekkel, azonban a rendelkezésünkre álló korlátozott és hiányos forrásanyag is azt bizonyítja, hogy vármegyénkben ezek bérbeadása főleg az első világháborút követő években növekedett és gyorsult fel figyelemreméltóan.Arra fel kell fiéletképes gazdaságok tömeges jelentkezése nem mutat egyértelműen egy magasabb szintű gazdálkodási forma meglétére.

A helységek külterületén lévő különböző művelési ágban hasznosított területek a talaj használatának módját jelentik. Ezt gyűjtőnéven mező-22. számú táblázat

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye földterületének összehasonlítása birtokkategóriák, használati jogcím szerint 1935-ben, viszonyszámok alapján

Megnevezés

szántó

kert

rét

szőlő

legelő

erdő

nádas

földadó alá nem eső ter.

Törpegazdaság (0-5 kát. hold)

78,4

4,4

2,9

7,5

1,4

0,5

0,1

4,7

Kisgazdaság (5-100 kát. hold)

85,2

0,5

4.4

1,3

5,9

0,2

0,1

2,4

Középgazdaság (100-1.000 kh.)

75,4

0,5

4,4

0,5

14,2

0,7-4,3

Nagygazdaság (1.000 kh. felett)

88,6

0,5

6.7

0,2

17,7

1,8

0,1

4,4

Használati jogcím

Tulajdon és haszonélvezet

71,2

1,0

4,9

1,9

13,0

0,7

0,2

7,1

Haszonbéres

80,5

0,4

3,3

0,3

12,0

0,4

0,1

3,0

Vegyes kezelésű

83,5

0,5

3,6

0,8

8,8

0,4

0,1

2,3

A szomszédos közigazgatási területek összehasonlítása

Jász-Nagykun-Szolnok vm.

80,7

0,8

4.8

1,5

8,6

0,5

0,1

3,2

Békés vm.

83,8

1,5

1,5

0,4

6,8

1,9

0,1

4,0

Alföld

72,1

1,3

6,9

3,1

8,7

3,8

0.4

3,7

Magyarország

66,1

1,5

7,6

2,7

7,1

10,8

0.4

3,8

gyelnünk a 20. számú táblázat tanulmányozása során is, hogy jóllehet az 500 kát. holdas kategóriáig növekedett csak a haszonbérbe adott földterület nagysága, de a haszonbérelt átlagterület bizonyos kategóriákban emelkedett csak. Elmondhatjuk, hogy inkább csökkent az átlagterület nagysága, mint emelkedett, így azután a megyei átlag is csak 32%-a a 40 évvel korábbi átlagterületnek. Ennél alacsonyabb viszont Békés vármegyében.

Erre az ellentétes irányú mozgásra: az egyik oldalon a bérelt terület jelentős növekedése, és mint ilyennek a tőkés agrárfejlődés egyik mutatójaként való regisztrálása, a másik oldalon az 50 kát. hold alatti kategóriában az életképtelen, illetve csak a már meglévő saját tulajdonnal együtt

gazdasági földnek nevezzük. A művelési ágak változása, egymáshoz viszonyított aránya már bizonyos képet ad egy-egy területről. A 40 éves változás összehasonlítását kíséreljük meg a következőkben az alábbi táblázatok bemutatásával és elemzésével: a 22. számú,50 a 23. számú,51 a 24. számú52 és a 25. számú táblázat53 segítségével.

50 a. KISS Albert 1944.35-40.: b. MG. STAT. 1935.112. kötet, 322. és 482.

51 MG. STAT. 1935.112. kötet, 482.

52 MG. STAT. 1935.112. kötet, 482-483.

53 MG. STAT 1935.99. kötet, 12*-13.*

344