Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Tolnay Gábor: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei birtokszerkezet változásai
TOLNAY GÁBOR: A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BIRTOKSZERKEZET VÁLTOZÁSA11895 ÉS 1944 KÖZÖTT egymás mellett. Ilyen apró „differenciák” jelzik a jászkun redempció késői hatását a birtokszerkezet változása során. Mindezek mellett az országos átlagot bemutató szám inkább a Békés megyei változás általánosabb voltát demonstrálta, hiszen a Szolnok megyei csökkenés nem számít természetesnek. A fent elmondottak számunkra a következőket jelentették: 1. Mindkét időpontban az Alföld áll az élen a középbirtokok számarányát tekintve. Ebből is következik, hogy mind Szolnok megye, mind Békés megye szintén abba a kategóriába tartozik, ahol viszonylag nagyobb területű földbirtokok találhatók. Itt azonban némileg eltérnek a Szolnok megyei tapasztalatok a jászkun redempció hatása miatt a tisztán nagybirtokokat tartalmazó Békés megyétől. 2. Mindezt az Alföld annak köszönhette, hogy nagyhatárú mezővárosok helyezkednek el területén. Ehhez járul hozzá vármegyénk is néhány jelentősebb várossal és azok határával: Mezőtúr 70 ezer, Karcag 67 ezer, Jászberény 47 ezer stb. kát. holdas határával az alföldi városok középmezőnyét jelentik. 3. / A fentiekből egyértelműen az is következik, hogy megyénkben is, az Alföldön is nagyobb a gazdaságok átlagterülete, mint a másik két tájegységben. 4. / Ez azt is bizonyítja, hogy ebben a kategóriában a vármegyénkben sok a 100 kát. holdat csekély mértékben meghaladó parasztbirtok.38 c./A100 kát. holdon felüli birtokok Nagyon figyelemreméltó tény, amit számunkra a statisztika jelez: megyénkben a nagybirtok a vizsgált 40 esztendő alatt elvesztette vezető szerepét, területe nem sokkal nagyobb, mint a törpebirtokosok birtokainak területe. Egyértelműen átcsúszott birtokainak területe a kisgazdaságok kezébe. Noha abszolút számokat tekintve még megtartotta vezető szerepét, nem beszélve a tulajdonosok, nagybérlők politikai súlyáról, azért már mutatták a tendenciát, nevezetesen azt, hogy a jövő megyénkben is a farmer típusú gazdaságoké - és itt nem kalkuláltuk be a politikai rendszerek változásainak ösztönző hatását. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a terület, amelyről itt szólunk, a mezőgazdasági művelés alatt álló, vagyis a mezőgazdasághoz tartozó terület. Tisztán erdőbirtokok, közlegelők és más olyan területek, amelyek gazdaságot nem alkottak, nem kerültek vizsgálódásunk körébe. A vármegyét a jobb közigazgatási kormányozhatóság érdekében újabb járással, az úgynevezett központi járással növelték. Főleg ez az oka a területváltozásnak a jászsági alsó és a tiszai alsó járások esetében. Ez azonban nem befolyásolta a megye mezőgazdaságának üzemi viszonyait. A mezőgazdasági üzemek megoszlása vármegyénkben 1935-ben is meglehetősen szélsőséges birtokviszonyokat tükröz, annak ellenére, 38 Ugyanez a megállapítás vonatkozik Békés vármegyére is, hiszen a 100 -200 kát. holdas birtokok átlagterülete Békés vármegyében 1935-ben 134,1 kh, Szolnok vármegyében 134,3 kh. MG. STAT. 1935.112. kötet, 322., 482. hogy bizonyos átrendeződésről - a kisbirtokok területi növekedéséről - már beszámolhattunk. Ettől függetlenül a XIX. század végére jellemző birtokstruktúra még a Nagyatádi-féle földreform hatására sem változott meg gyökeresen. A gazdaságcsoportok részesedési aránya azonban az összes gazdaság számából és területéből figyelemre méltó módosuláson ment keresztül. Jelentősen növekedett a törpegazdaságok száma éppen a Nagyatádi-féle földreform következményeként. Ugyanakkor megfigyelhető az, hogy a törpegazdaságok szántóterületének növekedési üteme messze elmarad a többi birtokkategória (főleg a kisgazdaságok) szántóterületének növekedési ütemétől. Ez mindenképpen örvendetes tény, hiszen a szántó nem a törpegazdaságoknak való. Sokkal megfelelőbb számára a kert és szőlő, amelyek alkalmat szolgáltatnak a törpeüzemben meglévő jelentékeny kézi munkaerő kihasználására. A15. számú táblázat világosan mutatja, hogy az életképtelen gazdaságok szaporodtak leginkább a megyében. Farkas Árpád számításai alapján az 1930-as években életképes üzemnagyság a legelőgazdálkodási forma mellett 20-22 kát. hold, gabonagazdálkodás esetén 18-20 kát. hold, váltógazdálkodásnál 15-18. kát. holdat igényel.39 Itt is jelentkezik azonban a jászkun redempció kiegyenlítő hatása. Míg az 5-10 és 10 -20 kát. holdas kategóriák esetében Szolnok megye az utolsó helyet foglalja el a terület vonatkozásában, addig a 20-50 kát. holdas kategóriában már első helyen van, és majd 8%-kal magasabb az országos átlagnál. A következő kategóriában (50-100 kát. hold) már majdnem kétszer akkora a részesedése, mint az országos átlag. Ez a tendencia megnyugtató, hiszen a gazdaságok jelentős része az életképes, a rentábilis gazdaságok csoportjába sorolható. A gazdaságoknak ez az átrendeződése a megyében tükrözi a mezőgazdaság kapitalista fejlődésének egyik sajátos mozzanatát. Egyik oldalról jelzik a parasztság felbomlásának az előrehaladását a legalsó kategóriák növekedésén, a gazdaságok aprózódásán és a nagyobb paraszti gazdaságok területének koncentrálódási folyamatán keresztül, másik oldalról jelzik azt, hogy a parasztságon belüli átrétegződés elősegíti azt is, hogy növekedjen az egész parasztság birtokában lévő földterület a megyében. És itt is jelentkezik a kompenzáló hatás, ami abban jut kifejezésre, hogy az 5-100 kát. holdas kisgazdaságok területének százalékos aránya 55,99% a megyében, 45,85% az országos átlag. Mondhatjuk, hogy e tekintetben ezzel a tíz százalékkal előnyben voltunk?! A gazdaságoknak ez az átrétegződése, a nagybirtokok területének csökkenése tükrözi a feudális eredetű nagybirtokok kapitalizálódásának erőteljesebb ütemét is. Ez főleg a már fentebb, önálló fejezetben vázolt belterjesebb irányba fordított növény- és állattenyésztésnél bizonyítható a legpontosabban, nem csak a feudális eredetű nagybirtokok Európaszerte megfigyelhető birtokaprózódási folyamatával. Egy jelenségre azonban a 16. számú táblázat felhívja a figyelmet. Arra, hogy nagymértékben megszaporodtak a vármegyénkben a közbirtokossági birtokok. Ez főleg az 1920. évi XXXVI. törvénycikk kezdeményezésének köszönhető. Ez a földreformtörvény ugyanis a nagybirtokoktól megváltott legelőket csak legeltető társaságok, illetve közbirtokossá-39 FARKAS Árpád 1944.18 -25. 339 F
