Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Tolnay Gábor: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei birtokszerkezet változásai
TOLNAY GÁBOR: A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BIRTOKSZERKEZET VÁLTOZÁSAI 1895 ÉS 1944 KÖZÖTT 100-200 kát. hold Szolnok megye 523 0,69 70.243 7,78 134,31 Békés megye 225 0,34 30.173 4,73 134,10 Alföld 3.370 0,45 461.877 6,36 137,06 Magyarország 5.866 0,39 812.019 5,06 138,43 200-500 kát. hold Szolnok megye 258 0,34 79.245 8,78 307,15 Békés megye 96 0,15 29.433 4,62 306,59 Alföld 1.755 0,23 538.697 7,42 306,95 Magyarország 3.878 0,25 1.207.897 7,53 311,47 500-1.000 kát. hold Szolnok megye 83 0,12 57.663 6,38 694,73 Békés megye 35 0,05 24.427 3,83 697,91 Alföld 684 0,09 478.957 6,60 700,23 Magyarország 1.612 0,11 1.132.501 7,06 702,54 1.000 kát. hold felettSzolnok megye 57 0,08 122.940 13,60 2.156,84 Békés megye 62 0,09 142.599 22,37 2.299,76 Alföld 515 0,08 1.430.548 19,70 2.777,76 Magyarország 1.517 0,10 4.106.771 25,62 2.707,17 Együtt Szolnok megye 75.402 100,00 903.651 100,00 11,98 Békés megye 67.855 100,00 637.391 100,00 9,39 Alföld 751.804 100,00 7.259.676 100,00 9,66 Magyarország 1.517.168 100,00 16.033.045 100,00 10,57 Ennek érdekében az arányszámok nagysága alapján a vármegyékből sort képeztünk mindkét időpontban. Minél távolabb került ugyanis a sorban valamely vármegye az 1895-ben elfoglalt helyéhez képest, annál inkább eltér a két időpontban kimutatott arányszámok közti pontváltozás az e tekintetben található országos változástól. Ezt igazolja az is, hogy az országos változást (10,7%) leginkább képviselő Jász-Nagykun- Szolnok vármegye alig változtatta helyét, csupán egy helyet lépett előre. Annál nagyobb valamely vármegyében az elaprózódás - azaz a törpebirtokok szaporodása-, minél közelebb jutott a megye arányszáma az átlaghoz, vagy ha felette volt, még feljebb került. Az Alföld e tekintetben a legközelebb esik az átlaghoz a három tájegység közül mindkét időpontban, viszont az arányszám emelkedése itt a legnagyobb. Tehát a birtokok szétforgácsoiódása az Alföldön volt a legnagyobb mérvű. b. Kisgazdaságok Általában ahol sok a törpebirtok, ott aránylag kevés a kisgazdaságok száma, és megfordítva. Ez érthető is, hiszen a törpe- és kisgazdaságok együtt majdnem 10%-ot tesznek ki. A törpe- és kisgazdaságok számarányának kiegyenlítődése tapasztalható az egész országban, hiszen a törpegazdaságok számarány emelkedésének pontszáma majdnem teljesen egyezik a kisgazdaságok számarány csökkenésével. Vármegyénk helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy míg a törpegazdaságok 337
