Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Tolnay Gábor: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei birtokszerkezet változásai
TISICUM XXVI. 7. számú táblázat Jász-Nagykun-Szolnok vármegye földbirtokainak területi megoszlása művelési ágak szerint 1895-ben Művelési ágazat Terület (kát. hold) Százalék szántó 507.778 72,46 kert 4.682 15.700 0,59 1,91 szőlő 10.388 1,32 rét 68.502 173.811 8,7 22,06 legelő 105.309 13,36 erdő 4.892 7.486 0,62 0,95 nádas 2.594 0,33 földadó alá nem eső terület 20.604 2,62 Összesen 787.749 100,00 A vármegyében az első helyen a szántóterület áll 72,46%-os aránnyal, ami egyértelműen a gabonatermelés prioritására utal. Azt viszont tudjuk, hogy Magyarországon a kapitalista gazdálkodás térhódítása a XIX. század második felében a mezőgazdasági termelésnek mindenekelőtt a gabonatermelési ágát vonta uralma alá.21 Ez a megyében is a szántóföld térhódítását és jelentőségét növelte. A szántóföld az a földterület a megyében, amely a gazdasági termények legfontosabb és legnagyobb tömegét nyújtja, és ezért a legnagyobb megbecsülésben is részesül. A szántóterület növekedéséhez hozzájárult a legelők feltörése, a folyószabályozás következményeként az árterületek és mocsarak bevonása a termelésbe. Azt, hogy a tőkés termelés az Alföldön - így megyénkben is - a mezőgazdaságnak elsősorban a gabonatermelő ágát fejlesztette, kétségtelenül e vidék természeti viszonyai is elősegítették. Az elégtelen csapadékmennyiség, a gyakori szárazságok nem kedveztek a takarmánytermesztésnek, ugyanakkor az árterületek, a lösztalaj a búza- és tengeritermelésre különösen alkalmasak voltak. Ez a magyarázata annak, hogy a gabonatermelés olyan gyors ütemben ki tudta szorítani a megyében az extenzív állattenyésztést, és részben ezért nem haladt előre nálunk az intenzív állattenyésztés kialakulása.22 Gazdaság-nagyságcsoportok szerint összehasonlítva a különböző kezelésű gazdaságok területének művelési ágak szerinti megoszlását már differenciáltabb eredményt kapunk. Megállapítható, hogy a szántóföld aránya a legmagasabb a kisgazdaságokban és a haszonélvezeti használatban. Mindkettő magyarázható. Az egyik a megye különleges birtokviszonyaival, amit a redempció eredményez. A másik pedig: a legkisebb kockázat nélkül és a legkevesebb munkaerő felhasználásával megőriz-8. számú táblázat A gazdaságok nagysága és területe művelési ágak szerint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1895-ben Gazdaságkategória A gazdaságok száma Szántó Kert, szőlő Rét, legelő Erdő, nádas Nem termő Összesen 0-5 kát. hold szám 22.961 24.62 5.109 2.986 277 1.667 34.601 % 54,33 4,3 33,9 1,72 3,7 8,09 4,39 5-100 kát. hold szám 18.533 287.779 7.630 60.006 2.432 6.027 363.847 % 43,85 50,42 50,63 34,52 32,49 29,25 46,19 100-1.000 kát. hold szám 681 124.735 1.529 44.389 1.329 4.816 176.798 % 1,61 21,85 10,15 25,54 17,75 23,37 22,44 1.000 kát. hold felett szám 90 133.702 802 66.430 3.448 8.094 212.476 % 0,21 23,43 5,32 38,22 46,06 39,29 26,98 Összesen: szám 42.265 570.778 15.070 173.811 7.486 20.604 787.749 % 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 21 PUSKÁS Júlia 1960. 455. 22 PUSKÁS Júlia 1960.475-476. 330
