Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Tolnay Gábor: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei birtokszerkezet változásai
TOLNAY GÁBOR: A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BIRTOKSZERKEZET VÁLTOZÁSA11895 ÉS 1944 KÖZÖTT „A tőkehiány miatt számos birtokos volt kénytelen földjét bérbe adni, mégpedig gyakran a volt úrbéresnek, akik kézzel vagy más igás munkaerejükkel művelték meg a földet... A nagyobb rész azonban a nagybérlők kezére jutott..” - írta Eckhart Ferenc.14 Valóban alátámasztják az 1895-ös mezőgazdasági statisztika adatai - legalábbis Jász-Nagykun-Szolnok megyében - a fenti megállapítást? Tény, hogy a jobbágyfelszabadítás után a haszonbérleti gazdálkodás jelentős tért hódított Magyarországon, többé-kevésbé megyénkben is. Azonban Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében változást tapasztalhatunk a XIX. század végére, a XX. század elejére. Az 1895-ös mezőgazdasági statisztika országos adatai szerint a haszonbérleti gazdálkodás meglehetősen csekély szerepet játszott ebben az időben a magyar mezőgazdaságban. Milyen volt a szerepe Szolnok megyében? A 4. számú táblázat15 alapján a haszonbérbe adott 1.226 gazdaság összterülete 102.805 kát. hold. Ez mindössze 13,05%-a a megye földterületének. Ez az országos átlagnak felel meg, és még így is magasabb, mint Békés vármegye hasonló adata, de az Alföld részesedését is meghaladta. Fel kell azonban figyelni arra a tényre is, hogy a haszonbérbe adott földbirtokok száma az 1000 kát. hold alatti birtokoknál majdnem eléri a 90%-ot. Ugyanezek a földterületnek mindössze a 13,19%-át bérelhetik. Tehát a földterület közel 87%-a a 100 kát. holdon felüli bérletekre esik. A haszonbérieteknek a mezőgazdaságban betöltött szerepét vizsgálva két fontos tényezővel kell számolni: az egyik a vizsgáit terület földrajzi és természeti adottságai, a másik pedig a földbirtokmegoszlás.16 Mivel alapos elemzés alá csak a 100 kát. holdon felüli gazdaságok használati viszonyait tudjuk venni, így a 100 kát. holdon aluli gazdaságok haszonbérleti viszonyainak a vizsgálatáról kénytelenek voltunk lemondani a statisztikai adatok hiánya miatt. Az 1895. évi mezőgazdasági statisztika, illetve a Gazdacímtár felmérései alapján akár név szerint is megállapíthatjuk a 100 kát. holdon felüli bérlőknek akár a személyét is. (5. számú táblázat)17 Az 5. számú táblázat adatai bemutatják, hogy a legnagyobb számban a bérlők között a földbirtokosok szerepelnek (57,8%). Egyforma a számuk 4. számú táblázat Jász-Nagykun-Szolnok vármegye haszonbérleti viszonyai 1895-ben A haszonbérbe adott földbirtokok Birtokkategóriák száma db%-a területe kát. hold %-a 0-5 kát. hold 1 kát. hold alatt szántó nélkül 154 12,55 38 0,04 1 kát. hold alatt szántóval 125 10,2 52 0,05 1-5 kát. hold 265 21,62 681 0,66 Összesen 544 44,37 771 0,75 5-100 kát. hold 5-50 kát. hold 509 41,52 9317 9,06 50-100 kát. hold 50 4,08 3479 3,38 Összesen 559 45,60 12796 12,44 100-1.000 kát. hold 100-500 kát. hold 71 5,79 16.782 16,32 500-1.000 kát. hold 26 2,12 19.218 18,69 Összesen 97 7,91 36.000 35,01 1.000 kát. hold felett 26 2,12 53.238 51,80 ÖSSZESEN 1.226 100 102.805 100 14 ECKHART Ferenc 1941.26. 15 MG.STAT.1895.IV. 41. 16 PUSKÁS Júlia 1959.93. 17 MG. STAT.1895.il. 200-239. 327 I
