Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Tolnay Gábor: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei birtokszerkezet változásai
Tolnay Gábor A Jász-Nagykun-Szolnok megyei birtokszerkezet változásai 1895 és 1944 között Bevezetés1 „Szolnok megye agrártörténetének döntő fordulója volt a millennium évtizede. A nagybirtokos és a tőkés bérlő osztályok vezetésével olyan mértékben és ütemben haladt előre a megye mezőgazdasága a tőkés fejlődés útján, amilyenre a korábbi évtizedekben még nem volt példa. Ebben az évtizedben már nem annyira közjogi és politikai síkon, hanem a gazdasági élet minden területén kiterjedt az a rendkívül éles és kíméletlen harc, amely még a jászkun redempcióval vette kezdetét a Jászkun Hármas Kerületek redemptus birtokosai és a környező feudális övezetek birtokosai között" - állapította meg megyénk agrártörténetének egyik jeles kutatója.2 A vármegye két jól elkülöníthető övezetre osztható. Az egyik a Tisza folyó két oldalán elterülő úgynevezett nagybirtokos övezet, a másik pedig ennek két oldalát elfoglaló jászkun redemptus helységek sora.3 A jelzett gazdasági harc folyamán a megye nagybirtokos övezetében a nagybirtokos, a tőkés bérlők és banktőkés virilisták4 érdekszövetsége erősödött meg, megszilárdítva e területeken a tőkés fejlődést; illetve e fejlődés objektív tényezőinek kiszélesítését szorgalmazták. A másik oldalon a megye két redemptus zónájának - a Jászságnak és a Nagykunságnak - egykori középbirtokosai és gazdagparaszti rétegei - általában a megye 500 kát. holdon aluli közép- és kisbirtokosai - álltak. Ezek a kis- és középbirtokosok a feudális jellegű nagybirtokosok és tőkések érdekszövetségével szemben a tőkés fejlődés amerikai utas gazdasági feltételeinek5 létrehozásáért és fokozatos kiszélesítéséért folytattak harcot. A jászkun redemptus terület a megye területének mintegy 44%-át foglalta el. 1 A dolgozat néhány részlete megjelent Jász-Nagykun-Szolnok vármegye mezőgazdaságának egyes kérdései 1920-1944 között című kötetemben. 2 KISS József 1961.581. 3 SERES Péterné 1975. 4 VIRILIZMUS (a latin „vir” = „férfi” szóból). Az 1870. évi törvényhatósági törvény porosz mintára bevezetett rendelkezése, mely szerint a törvényhatósági bizottságok, a rendezett tanácsú városi, illetve községi képviselőtestületek tagjainak fele a legtöbb adót fizetők (érdekképviselők vagy közkeletű néven virilisták) közül került ki. BÁN Péter 1989. II. 253. 5 Amerikai utas agrárfejlődés: A mezőgazdaság tőkés fejlődésének egyik útjának elnevezése, a porosz utas agrárfejlődéssel szemben. Jellemzője, hogy a mezőgazdaság fejlődése nagyrészt mentes a feudális maradványoktól, ha a feudális viszonyok nem vagy csak kevéssé alakultak ki (Észak-Ameri ka), vagy a polgári forradalom szétzúzta azokat (Franciaország). A viszonylag gyors agrárkapitalista fejlődés eredményeként a parasztság rétegződik, és tehetősebb elemeinek birtokai fokozatosan tőkés farmergazdasággá alakulnak át. Az amerikai utas agrárfejlődésben is vannak átmeneti formák. Az amerikai utas agrárfejlődés Magyarországon is jelentkezett egyes alföldi parasztvárosok (Cegléd, Kecskemét, Nagykörös stb.) fejlődésében, főként az árutermelő gazdagparasztság körében. BÁN Péter 1989.1.30. 1. számú táblázat A tanyás gazdálkodás adatai a megyében és Magyarországon 1910-ben Megnevezés Jász-Nagykun- Szolnok megye Magyarország Terület kát. holdban 912.469 15.348.268 A lakosság száma 373.964 6.492.407 A tanyás helységek száma 32 225 A tanyás helységek területe (kát. hold) 725.489 5.392.491 A tanyás helységek lakosainak száma 301.747 2.203.403- ezek közül a külterületen élők abszolút száma 80.074 725.139- aránya (%) 26 32- külterületen lakik az összes népesség százaléka 21 11 A megye mezőgazdaságát érdemben nem lehet tanulmányozni e korban az 1895. évi mezőgazdasági statisztika adatainak felhasználása nélkül. E felvételek kiadásának főleg üzemstatisztikai adatai adnak képet a megye kapitalizmuskori fejlődéséről - főleg annak kezdeti, kialakuló időszakáról. Azért is látszik indokoltnak az 1895-ös statisztikai adatok elemzése, mert Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a századforduló időszaka - amint az ország legtöbb megyéjében - korszakhatárnak látszik. Az eddig jórészt lappangó tendenciák a felszínre kerülve a megye mezőgazdaságának minden ágában éreztették hatásukat.6 * * * A mezőgazdaságban is megindult a modernizálódás folyamata, amelynek lényege a megyében is a hagyományos feudális viszonyok felszámolása és a tőkés gazdasági-társadalmi viszonyok folyamatának ki-6 GUNST Péter 1970.30. 323
