Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Történelem - Veresegyházi Béla: Jász-Nagykun-Szolnok megye középkor végi központi helyei - Kubinyi András nyomán

VERESEGYHÁZI BÉLA: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE KÖZÉPKORVÉGI KÖZPONTI HELYEI - KUBINYI ANDRÁS NYOMÁN

MAROSI Sándor - SOMOGYI Sándor

1990. Magyarország kistájainak katasztere. MTA FKI.

MENDÖL Tibor

1963. Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest.

D. MEZEY Alice - KERTÉSZ Róbert

2015. Páncélos vitéz síremlékének töredéke Szolnokról (1500 körül)- Fragment of an Armored Knight’s Tombstone from Szolnok (around 1500). In: Ars Hungarica41 (4). 436-446.

PÁLÓCZI HORVÁTH András

2016. A Nagykunság térségének településviszonyai a X-XI. században - Settlement conditions of the Nagykunság region in the 10th and 11th century. In: Tisicum 25. (szerk.: CSÁNYI Marietta - GULYÁS Katalin - HEGEDŰS Gabriella - HORVÁTH László- KAPOSVÁRI Gyöngyi) Szolnok. 249-264.

RUZSÁS Lajos-SZŰCS Jenő

1966. A várostörténeti kutatás helyzete és feladatai. In: MTA Filológiai és Történettudományi Tud. Oszt. Közi. 15.16-17.

SELMECZI László

1975. Szolnok város története a honfoglalástól 1526-ig. In: Szolnok város története I. (szerk.: KAPOSVÁRI Gyula - MÉSZÁROS Ferenc) Szolnok. 27-38.

SOMOGYI Sándor

1994. Az Alföld földrajzi képe a honfoglalás és a magyar középkor időszakában. In: Észak-és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv.

SUGÁR István

1989. A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (1790,1845). Eger.

SZŰCS Jenő

1955. Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Budapest.

1993. Az utolsó Árpádok. História Könyvtár I. Budapest.

SZŰCS Sándor

1992. A régi Sárrét világa. Fekete Sas Kiadó.

VASS Előd

1979. A szegedi és a csongrádi náhije 1548. évi összeírása. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3.5-80.

VERESEGYHÁZI Béla

1982. Szolnok funkcionális szerkezetének fejlődése. In: Földrajzi Értesítő 31. (4). 485-497.

WEISZ Boglárka

2012. Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban. Budapest.

2013. Király kettede és ispán harmada. Vásárok és vámszedés Magyarországon a középkor első felében. Budapest.

Béla Veresegyházi

The central places of Jász-Nagykun-Szolnok county in the late Middle Ages - after András Kubinyi

In the territory of today’s Jász-Nagykun-Szolnok county 11 (12) central settlements had developed by the end of the 15th century. It could be interpreted as a snapshot, since over the previous four hundred years the location of settlements had changed from century to century, sometimes in even shorter periods. Opposite the earlier standpoint of historians, András Kubinyi pointed out that the Great Plain cannot have lacked settlements inducing development, as it had been previously assumed. By solving the difficulties of legally based thinking and by the aid of functional approach, he introduced the notion of central settlements and it had led to a different view. ‘I believe that the network of Hungarian towns was more extensive that it was previously imagined by those who only took the free royal cities into consideration... the squirely townships should also be classified as towns despite the fact that their residents were counted as serfs...The central places, villages that fulfilled the function of holding fairs... were part of national network of settlements’ - he wrote. Due to the adverse natural conditions, our region were underdeveloped even according to contemporary standards, but it still did not lack central settlements. These seeds inducing development were needed, but not all of them met the challenges of the fast changing situations. Then, in the place of those left behind, new ones emerged only to leave as the historical situation changed. The network of settlements produced the places that could be classified as town to induce development from time to time. It was like this during the five centuries of medieval times and it continued to remain so even later.

291

г

I