Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Veresegyházi Béla: Jász-Nagykun-Szolnok megye középkor végi központi helyei - Kubinyi András nyomán
VERESEGYHÁZI BÉLA: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE KÖZÉPKORVÉGI KÖZPONTI HELYEI - KUBINYI ANDRÁS NYOMÁN Kubinyi szerint a 16 centrális pont feletti központi helyek - függetlenül jogi helyzetüktől - városnak tekinthetőek. „Van egy átmeneti kategória, a 11-15 pont közötti, mely kettős szempontból átmeneti. Biztosan található köztük nem egy, ahol csak a forráshiány miatt nem kaphatott több pontot... Másrészt többségében keveredik a városi és falusi jelleg... ”23 E két megállapítás azért fontos, mert a nagyobb települések megítélését jobban megvilágíthatja. A mai megye térségében Túr tekinthető kétségtelenül városnak, míg Fegyvernek, Szolnok, Varsány és Jászberény ebben a bizonytalan, átmeneti kategóriában van. A centralitási pontok alapján Hajóhalom, Szászberek és Fejéregyház megfelel a Keyser-Haase-féle meghatározásnak, s annál nem több. Balaszentmiklós és Kengyel úthálózati csomópont jellege azonban a Kubinyi-tanulmány24 mellékleteként szereplő térkép alapján vitatható. A szerző az előbbinek kettő, az utóbbinak három pontot adott a Vili. kategóriában. A térkép tüzetes vizsgálata alapján azonban mindkettő 6-6 pontot kellett volna kapjon. Balaszentmiklós közvetlen elérhetőségei ugyanis szerintünk: Szolnok, Fegyvernek, Varsány, Várkony, Kengyel, Túr, Szentes, Fejéregyház, Poroszló, Nádudvar, Újváros, Bolcshida, Heves, Mezőtárkány, azaz 14 központi hely. Kengyelé pedig így alakul: Szolnok, Túr, Cegléd, Varsány, Várkony, Balaszentmiklós, Csongrád, Kecskemét, Halas, Szer, Nagykőrös, azaz 11 hely. így Balaszentmiklósnak 8, Kengyelnek pedig 9 pontja lenne, és a 7. csoportból a 6-ba kerülnének. Ezzel megerősíthető Bagi Gábornak az a gondolatmenete, amely szerint Balaszentmiklós jelentősebb helység lehetett, főként a későbbi korabeli hódoltságbeli népességadatok alapján. Bizonyára igaza van abban, hogy Szentmiklós „Mohács előtt még kevésbé volt fejlett Szolnoknál, bár az innen származó egyházi személyek nagy száma, az 1591-ben említett szombati heti piaca, és bizonnyal 1552 előtti országos vására, (ami még további 3 pontot jelent) eléggé elgondolkodtató.”25 Érdekes Fegyvernek helyzete is. Bár kevesebb centrális helyet érhettek el innen közvetlenül, mint Szolnok vagy Túr esetében, mégis a fegyverneki vámszabályzat maradt fenn az utókor számára (1320). Ez azt jelzi, hogy a XIV. század elején már fontos pontja volt a Váradon át Erdélybe irányuló kereskedelmi útnak, melynek másik két állomását (Bertény és Telegd) Fegyvernekkel együtt említi meg Szűcs Jenő.26 Ugyanakkor mind Blazovich László, mind Kubinyi András térképe Fegyvernek mellett vezeti el a Nádudvar-Szoboszló-Debrecen irányába, keletre tartó főutat, a Kara János és a Sárrétek mocsarain keresztül, az akkor még nem túl jelentős Kisújszálláson és Karcagújszálláson keresztül.27 Ez a vonalvezetés azért is meglepő, mert más térképek szerint Bánhalmánál sokkal előnyösebb volt a Kakat-éren átkelni Madaras és Nagyiván irányába, sokkal jobb terepviszonyok közepette. Ez az utóbbi útvonalvezetés a XIX. század közepéig a vasút térségben való megjelenéséig előnyösebb volt, mint arra Szűcs Sándor és Györffy István rámutattak.28 Míg Blazovich Fegy vernéktől Tiszaroffig berajzolt egy jelentéktelen utat, addig Kubinyi már nem. Ennek a Roffig vezető útnak abban az esetben nő meg a jelentősége, ha itt átkelési lehetőség van a Jászság és Heves 23 KUBINYI András 2000.95-101. 24 KUBINYI András 2000.16. 25 BAGI Gábor-MADARAS László 2017.194. 26 SZŰCS Jenő 1993.253. 27 SZŰCS Jenő 1993.253. 28 SZŰCS Sándor 1992.23-25.; GYÖRFFY István 1922.29-35. felé. Akkor is fontos, amennyiben Tiszarofftól ez az út továbbvezetett a Mirhó elkeskenyedő nyakánál az ősi abádi átkelőhelyig. Ha Fegyvernek helyzete érdekes, Abádé még inkább az. Mindkét fentebb említett térkép és az okleveles adatok szerint is egy fő kereskedelmi útvonal egyik állomása Debrecen irányából Heves felé. Bár ennek az útnak a vonalvezetése sem szerencsés a két térkép alapján a Tiszaigar-Tiszaderzs közötti mocsaras területek miatt. Inkább elfogadhatónak látszik az Abád-Kunhegyes-Madaras-Nagyiván út, de akármelyik változatot fogadjuk el, Abád akkor is kikerülhetetlen. Ezt erősítette meg Kubinyi András 2004-es kisebb lélegzetű dolgozatában, amikor a következőket írta: „Adattáram biztosan hiányos, nem állt módomban valamennyi késő középkori oklevelet megtekinteni, ezért feltehetően több központ hiányzik...”29 E megállapítás lábjegyzetében pedig így folytatta: „így maradt ki pl. mind a Központi helyek, mind a Városfejlődés i. m.-ből a Heves megyei Abád mezőváros, nem figyeltem ugyanis fel arra, hogy 1460-ban Szilágyi Mihály erdélyi kormányzó „in opido Abad” keltez... Abádon sókamara is működött, ami már önmagában is valószínűvé teszi központi hely jellegét. Emellett útkereszteződés és fontos tiszai révhely volt... Centralitási pontrendszeremben Így 1 pontot kap.”30 Az abádi rév körül a század elején is élénk mozgás tapasztalható, az 1460-as oklevél mezővárosra utaló adatát ez is alátámasztja. Abád központi hely szerepével kapcsolatban érdekes Zsigmond király bizonyságlevele 1425. III. 29-es keltezéssel, amely megerősíti a nem messze fekvő Páli(Szentgyörgy) falubirtokon a vásártartást „mivel Abádi György és Lőrinc bemutatták az egri káptalan 1251. VI. 13-án kelt oklevelét, melyben IV. Béla engedélyezte a nevezett helyen a vásártartást.”31 Páli(Szentgyörgy) megközelítése ezeken a Szent György-napi vásárokon északról nyílván csak az abádi réven keresztül lehetett, délről pedig Hegyesen át a Fegyvernek-Bánhalma-Madaras útról. A Blazovich- és Kubinyi-féle térképek hiányossága, hogy a Füred-Abád közötti területet tökéletesen járhatónak ábrázolják, figyelmen kívül hagyva az Oktalan és az Üllő vidékének mocsarait.32 Ezeken keresztül jóval nehezebben lehetett átvergődni, különösen áprilisban, Szent György-nap idején, mint a fentebb említett, de a szerzők által mellőzött bánhalmai úton. A centralitási rendszerben Jászberény, Fegy vernékhez hasonlóan, 11 pontot érdemelt ki. A Jászság központja egy 1357-ben keltezett oklevélben szerepelt először, ekkor azonban már bizonyára tartalmas előélete lehetett. Egy évszázad alatt a Jászságban megkérdőjelezhetetlenné vált vezető szerepe, adminisztratív, vallási jelentőségét az ezekben a kategóriákban kapott 5 pontja (összpontszámának 44%-a) bizonyítja, amely a térségben a legmagasabb. Közlekedési csomópont jellegének értékelése érdekes kérdés. A mai megye centrális helyei közül a legközelebb feküdt a Buda-Hatvan-Kassa országos (s nemzetközi) jelentőségű útvonalhoz. Talán a mezővárost körülölelő mocsaras terület, a privilegizált Jászság ekkor még szigorúbb befelé fordulása adja meg erre a magyarázatot. Ugyanekkor a Hatvan, Heves, Pest és Cegléd felé irányuló kapcsolatainak további vizsgálata bizonyára a centralitási rendszerben szereplő pontértékénél nagyobb jelentőséget regisztrál majd. 29 KUBINYI András 2004.11. 30 KUBINYI András 2004.46. jegyzet. 31 BENEDEK Gyula-ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998.154. 32 ELEK György 2006.31-32.; ELEK György 2007.15-38. 285 I I
