Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - F. Kovács Péter - Tárnoki Judit: Régészeti kutatások Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011 és 2015 között
TISICÜM XXVI. 2014-ben lehumuszolt és részben vagy teljes egészében feltáratlan területen folytatta a munkát 2015. április 27-től, Schilling László vezetésével. A feltárandó objektumok, kevés kivételtől eltekintve, a mai felszínhez képest kb. 0,5-1,2 m közötti mélységben jelentkeztek. Bár a jelenleg ismert lelőhely teljes felületén - elsősorban kerámiatöredékek formájában - nagy mennyiségben található régészti korú anyag, az érintett területen a mezőgazdasági művelés látszólag nem okozott kárt a jelenségekben, de a 4-es számú főút építése során, az úttal párhuzamosan, annak mindkét oldalán futó útárok több objektumot is megsértett. A 2014 decembere óta eltelt hónapokban az időjárás viszontagságainak (napsütés, szél, eső, hó, fagy) kitett felszínen, többszöri kézi újranyesést követően is nehézkes volt bizonyos objektumok foltjainak regisztrálása. Egyes esetekben az ilyen módon folt nélküli objektumok feltárása kizárólag a szerencsének volt köszönhető. Az objektumok intenzitása változó, többnyire sűrű, részben vágják egymást. A lehumuszolt felület 2014-es beosztását követve 2015-ben négy felszínen folytatódott a munka: • 1./ A 4-es számú főúttól É-ra, a jelenleg ismert lelőhely ÉNy-DK-i középső tengelyében, a 2014-ben részlegesen feltárt II. felszín É-i részén többnyire szarmata sírok, gödrök valamint őskori házak és gödrök kerültek elő. AII. felszín ÉNy-i végében, az I. felszíntől D-i irányban, a 2014-ben lehumuszolt területen jelentkező őskori árokrendszert a feltárás 2015-ös ütemét megelőzően a STRABAG visszatömörítette. A jelenségek így 922 m2 nagyságú felületen részben megsemmisültek, és teljes egészében feltáratlanok maradtak. • 2./ A 4-es számú főúttól D-re, a jelenleg ismert lelőhely ÉNy- DK-i középső tengelyében, a VI. felszín teljes felületén, többnyire őskori gödrök, részben avar kori házak jelentkeztek. • 3./ A 4-es számú főúttól D-re, a jelenleg ismert lelőhely É-D-i középső tengelyében, a 4-es számú főútra merőlegesen fekvő VII. felszín K-i részén római császárkori (szarmata) gödröket tártunk fel, kettőben utólagos - szarmata - betemetkezéssel. • 4./ A 4-es számú főúttól É-ra, a jelenleg ismert lelőhely É-i felének középső tengelyében, elsősorban a III. felszín É-i részén, a már feltárt területen, az avar kori sírokból kidobott földet fémkereső műszerrel vizsgáltuk át. A régészeti megfigyelés mellett végzett bontómunkával érintett terület, az M4-es gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódóan, a jelenleg ismert lelőhely ÉNy-DK-i irányú valamint a megközelítőleg É-D-i irányú középső tengelyét vizsgálta. A kutatás eredményei: 2015-ben összesen 129 objektumot és 132 stratigráfiai egységet dokumentáltunk. Az előzetes terepi meghatározás szerint 32 db ismeretlen korú, 5 db őskori, 6 db neolit, 10 db bronzkori, 2 db vaskori, 69 db római császárkori (szarmata), 1 db gepida, 7 db avar kori volt. A neolitikumból különösen érdekes 4 db, nagy mennyiségű kerámiaanyagot tartalmazó edénydepó, melyek előzetesen a Szakálháti csoporthoz köthetők. A bronzkori jelenségek valószínűleg a Gáva-kultúra emlékanyagát tartalmazzák. A vaskori objektumok szkíta jelenlét emlékei. Legnagyobb számban szarmata kori sírok és gödrök kerületek elő. A sírok többsége rablott volt. Kisszámú bolygatatlan női sír mellékletekben gazdag leletanyagot tartalmazott. A szarmata település részeként értelmezhető a nagy mennyiségű, sűrűn elhelyezkedő méhkas alakú gödör. A gepida korból egy ezüst övcsattal és tarsollyal eltemetett férfi sírja kiemelkedő. Az avar korszakot két földbemélyített ház valamint egy fiatal lány sírja képviselte. A 2000-ben, a 4-es számú főút nyomvonalában zajlott valamint az M4- es gyorsforgalmi út építését megelőző ásatások anyagának együttes vizsgálatával egy rendkívül intenzív, a neolitikumtól az Árpád-korig használt lelőhely feldolgozására nyílik lehetőség, mely nemcsak Törökszentmiklós közvetlen környékének, hanem a régió történetéhez szolgáltathat újabb adatokat. A feltárás munkatársai 2014-ben: Szilágyi Krisztián Antal ásatásvezető régész, Hullám Dénes régész, Boda Péter, Szalai Emese ásatási technikusok; 2015-ben: Schilling László ásatásvezető régész, Czifra Szabolcs régész, Hajdú Károly, Papi József ásatási technikusok. Péter F. Kovács- Judit Tárnoki Archaeological research in Jász-Nagykun-Szolnok county between 2011 and 2015 Compiled by Péter F. Kovács and Judit Tárnoki The present paper contains a short review of the archaeological research carried out in Jász-Nagykun-Szolnok county between 2011 and 2015. The time period between 2011 and 2015 was extremely busy for the archaeologists in the county. There were some projects involving tremendous amounts of earthworks, such as the construction of the Nagykunság water reservoir, the rehabilitation of the riverbed of the Tisza and construction works of dams (Vásárhelyi Plan), the building of the I. Abony-Fegyvernek section of the M4 clearway (between Zagyvarékas and Törökszentmiklós), the modernization of the Szolnok-Püspökladány railway line, the enlargement of highway 32, and the creation of the grain processing plant at Tiszapüspöki. (The excavations connected to the construction of the M44 clearway will be published in the next edition of this collection.) Due to the immense data, it would be impossible to introduce all the results of the field days, observations, site surveys, and metal detections, so this paper confines itself to the results of the trial, preventive, contingency and planned excavations. The reviews were written by the leaders of the excavations; the editors have not made any changes to their contents. 280
