Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - F. Kovács Péter - Tárnoki Judit: Régészeti kutatások Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011 és 2015 között
TISICUM XXVI. terepbejáráson azonosított őskori települések maradványait a feltárásokon nem lehetett megfigyelni. A kutatás legfontosabb eredménye, hogy sikerült azonosítani a lelőhely D-i, DK-i szélét, amely megközelítőleg megegyezik a terepbejárások alapján meghúzott határvonallal. A 2014-es feltárás munkatársai: Kocsis-Buruzs Gábor régész, György- Toronyi Alexandra régész-technikus. Tiszapüspöki, Fehér-tópart 84115 SZARMATA, GEPIDA Ásatásvezető: Kovács Péter Feltárás éve: 2015 Megjelent előzetes tanulmány: F. Kovács Péter - Hoppál Krisztina - Masek Zsófia - Horváth Eszter - Bendő Zsolt - Váczi Tamás: Előzetes jelentés Tiszapüspöki - Fehér-tópart gepida temető és szarmata teleprészlet feltárásáról. TISICUM XXIV. 2014.81-93. Tiszapüspöki, Felső-földek 65528 ÚJKŐKOR (AVK), KORAI BRONZKOR, KÉSŐ BRONZKOR, SZARMATA, AVAR Ásatásvezető: Tárnoki Judit Feltárás éve: 2014 A kutatást az M4 autópálya építési munkálatai tették szükségessé. A lelőhely Tiszapüspökitől délre található, egy mára holtággá vált Tiszakanyarulat magaspartján. Az ún. Dögösi-holtágat a Tisza szabályozása során vágták át, a lelőhely a holtág ívét követve húzódik északnyugatdélkelet irányban. A lelőhelyen 64.262 m2 humuszolás során összesen 60.498 m2 területet tártunk fel, mely egyrészt az M4 gyorsforgalmi út főpályájára, másrészt egy keresztező földút felhajtója területére, valamint két záportározó területére esett. A területen összesen 1.589 darab objektumot regisztráltunk (ezen belül 1.638 stratigráfiai számot adtunk ki), és néhány örökre víz alatt lévő gödör kivételével mindet ki is bontottuk. A telep egyértelműen leggazdagabb időszak a szarmata kor. Biztosan erre a korszakra datálható 1.024 objektum, de 379 olyan objektum is idetartozik, melyben datáló értékű kerámia nem volt, de alakjuk és helyzetük alapján a szarmaták hagyatéka. Sőt, valószínűleg a nem megállapítható korú objektumok többsége (100%-a?) is szarmata, így összesen 1.485 objektum származik ebből a korszakból. Többségük gödör, de a telep méretét mutatja a 27 darab épület (lakóház és műhely) is. Fontos adatokat nyertünk a 89 db temetkezésből is, melyek sajnos, szinte egytől-egyig ki voltak rabolva. Lelőhelyünk második, legnépesebb korszaka a neolitikum, melynek egy korszaka, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúrája (AVK) került elő. Azok az objektumok, melyeket pusztán őskornak határoztunk meg, remélhetőleg a mosás, restaurálás után pontosabban lesznek majd datálhatok. Lelőhelyünk fontos időszaka a bronzkor, melynek két horizontjából, a kora és késő bronzkor időszakából is származnak gödrök. Mindössze nyolc avar sír származik a lelőhelyről, de ez egy viszonylag gazdag, kis sírszámú temető volt. Az „elveszettként” meghatározott gödreinket beszámoztuk ugyan, de az esőzésekből visszamaradó pocsolyák nyomtalanul elnyelték azokat. Bizonytalan objektumként jelöltük azokat a gödröket, mely a pontos értelmezéshez képest túl sekélyek, alaktalanok voltak - valószínűleg ezek is szarmata objektumok, elszántott gödöraljak. A 17/c felszínen feltárt objektumok megoszlása kor és típus szerint: Korszak gödör épület füstölő kút sír körárok árok egyéb ossz őskor, általában19 4 23 újkőkor, AVK39 1 40 bronzkor 9 9 késő bronzkor 3 3 biztosan szarmata880 27 2 5 89 13 6 2 1024 feltételezett szarmata364 12 3 379 avar 8 8 közelebbről nem meghatározható kor 79 2 1 82 bizonytalan objektum 15 elveszett 6 összesen: 1589 276
