Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - F. Kovács Péter - Tárnoki Judit: Régészeti kutatások Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011 és 2015 között
F. KOVÁCS PÉTER - TÁRNOKI JUDIT: RÉGÉSZETI KUTATÁSOK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN 2011 ÉS 2015 KÖZÖTT partján egy nagyobb, hosszú ideig használt szarmata település található. Ez kelet felé nem lehetett nagy kiterjedésű (a próbafeltárás során a nyomvonalban szarmataként meghatározott telepobjektumok kivétel nélkül avar koriak!). Avarkor A megelőző feltárás jelenségeinek többsége az avar kori telephez tartozik. A nagy felületen 16 avar házat és 17 kutat tártunk fel, amelyhez a nyugati kis felszínen további öt épület és egy kút csatlakozott. Alcsi-puszta I. nyugati oldalán négy, egy periódusú, négyzetes avar házat tártunk fel. A házak elszórtan találhatók a területen. Egy további épület tagolt gödörkomplexumba/kútba ásott, és aszimmetrikus elrendezésű cölöplyukakkal ellátott, számos keletebbi jelenséghez hasonlóan. Egy nagyméretű, közepes mélységű kút felső rétegében egy kisgyermek váza feküdt, akinek bal halántékánál egyszerű bronz hajkarikát is találtunk. A pillértől keletre (Alcsi-puszta I. keleti fele) egy sávban avar kutak húzódnak a lelőhely északi oldalán. A legtöbb nagyméretű, többnyire négyzetes foltból indult; tagoltak, itt-ott padkásak voltak, bennük középen vagy oldalt jelentkezett a kútakna. A Swietelsky által biztosított kotróval október 7-én gépi rábontást végeztünk a területen. Két avar kutat: egy közepes méretű, ovális alakút, és egy nagyobb, négyzetes foltból induló, tagolt objektumot bontottunk ki a szelvény legmélyebben fekvő déli oldalán. Fa vagy egyéb szerkezet nyomai nem maradtak meg bennük; a humuszolt felszíntől számított 3,10-3,20 m mélységben értük el az aljukat. Úgy tűnik, hogy a területen 2,50-3 m mélységben jelentkező világosszürke vízzáró agyagrétegig ástak le. A nagyobb, 64/64. sz. kútnak két kútaknája volt. A kutaktól keletre és délre néhány házat és egyéb, kisebb avar településjelenségeket tártunk fel, amelyek átfednek a szarmata temető területére. A lelőhely egyetlen kemencés háza ezen a területen található. A feltárási terület közepén (Alcsi-puszta II.) egy sávban avar kori épületek sorakoztak egymás mellett, a kutakkal párhuzamosan. Viszonylag mélyek, alakjuk négyzetes, kísebb-nagyobb szabálytalanságokkal, és szinte minden esetben beleásott tároló vermekkel vagy egyéb funkciójú, sekélyebb lemélyülésekkel. Mindössze 1-2 cölöplyuk található bennük, egy kivételével aszimmetrikus elrendezésben. E házak körül is található néhány kisebb kút, de szerkezetük különbözik a Zagyva partjához közel eső, nagyméretű objektumokétól. A feltárási terület keleti szélén kisebb jelenségek mellett egy további, számos cölöppel ellátott épületet, valamint egy nagyméretű, tagolt, két kútaknával bíró kutat tártunk fel. A korábbi Alcsi-puszta I. nyugati oldala (elszórt házak, kutak), keleti fele (nagy kutak, gödrök, néhány ház és cölöphely) és Alcsi-puszta II. (házak, néhány kisebb kút és tárológödör) lelőhelyrészek avar kori leletanyaga azonos jellegű. Igen szegényes, kézzel formált és többnyire díszítetlen kerámia, sütőharang töredékekkel; valamint viszonylag nagy mennyiségű állatcsont. A képet őrlőkövek töredékei, orsókarikák, agyagnehezék egészítik ki. A házak környezetében szinte minden objektumból vassalakot is elcsomagolhattunk, ami valószínűleg műhelyek?) közelségét jelzi. A megújított szerkezetű házak (2 db) és egyéb szuperpozíciók alapján az avar településen több horizont különíthető el, amelyek rövid időn belül követték egymást. Mindezek alapján a területet egy szórt szerkezetű avar településként érdemes kezelnünk, és továbbra is egy lelőhelyként nyilvántartanunk. Megjegyzendő, hogy a több korszakos lelőhely őskori része a nyomvonaltól délebbre húzódhat, amely kissé magasabban fekszik. A feltárás munkatársai Szilágyi Krisztián Antal és Hullám Dénes régészek (MNM NŐK); Szálai Emese és Kocsis-Buruzs Gábor régészek (Salisbury Kft.). Továbbá Békési Ádám, Berta Norbert, Horváth Ádám Máté, Keszthelyi Orsolya, Koltai Anna, Nagy Fanni, Tóth Réka régészhallgatók; Papi József, Hajdú Károly, Dómján Anita, Rechner Balázs, Benke András, Hajdú László, Nagy Márton régésztechnikusok. Szolnok, Alcsi-puszta III. 65442 NEOLIT, RÉZKOR, BRONZKOR, SZARMATA, KORA ÚJKOR Ásatásvezető: György László Feltárás éve: 2014 A kutatást az M4 autópálya építési munkálatai tették szükségessé. A lelőhelyen a humuszolt terület nagysága 5.441 m2 volt, melyből 5.070 m2 bizonyult pozitívnak. A lelőhely Szolnoktól ÉK-re, a Zagyvától К-re, az Alcsi-puszta területén helyezkedik el. Környezetét kisebb kiemelkedések jellemzik, melyek egy régebbi patak medre mellett húzódnak. A lelőhelyen 2013-ban az MNM NŐK munkatársai végeztek próbafeltárást Magyar Csaba régész vezetésével. Az ásatást a tervezett gyorsforgalmi út két szélén lévő vízelvezető árok helyén, egymástól kb. 50 m távolságra húzott két kutatóárokban végezték. Összesen 17 régészeti jelenséget tártak fel. Ezek közül több szarmata kori volt, az őskort csak egy bronzkori gödör képviselte. Emellett egy Árpád-kori négyzetes objektum (épület?) is előkerült. Több jelenség leletanyag hiányában nem volt keltezhető. A feltárt objektumok jelentős részét oszlopszerkezetes épületekhez tartozó cölöphelyek és árkok alkották. Ezeken kívül kiemelhető még két kút, melyek a D-i árok Ny-i részén kerültek elő. A telepjelenségek mellett egy szarmata temetkezés is feltárásra került. Az erősen bolygatott sírban csak a halott lábait találták. Melléklete egy orsógomb és egy tű volt. A próbafeltárást követő évben végeztük el az M4-9. lelőhelyen a megfigyelés melletti régészeti bontómunkát. Ezen a területen 82 régészeti jelenség foltját azonosítottuk. A lelőhely középső részét egy nagyméretű, négyszögletes kerítőárok (26. OBJ./69. SE.) uralja, amely a betöltésében talált kerámialeletek alapján a kora újkorba (XVI-XVII. század) sorolható. Az árkon belül csupán egy hasonló korú objektum került elő (46. OBJ./111. SE.). A lelőhely egész területén - de főleg az árok által 271 T
