Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - F. Kovács Péter - Tárnoki Judit: Régészeti kutatások Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011 és 2015 között
F. Kovács Péter - Tárnoki Judit Régészeti kutatások Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011 és 2015 között Előszó Minden régész tudja, ha a munkája során kutatástörténetre, anyaggyűjtésre kerül a sor, elsőként a „Banner-Jakabffy”-t, majd a Régészeti Füzeteket, a Régészeti kutatások Magyarországon-t kell felütni. Épp ezért fájó hiány, hogy a nevezetes szerzők halála óta nem bővül a magyarországi régészeti irodalom bibliográfiája, a folyamatos átszervezések, profilváltások miatt pedig akadozik (megszűnt?) a Magyarországon folyó ásatásokat bemutató sorozat. Ezen a hiányon szeretnénk most - erőnkhöz mérten - javítani, és összeállítottuk a megyénkben lezajlott kutatások rövid ismertetését. De még e rövid beszámolók is hatalmas terjedelemre rúgnak, így ezeket csak sorozatként, több évre elosztva tudjuk megjelentetni. Elsőként a 2011 és 2015 között folytatott ásatásokat ismertetjük, egészen pontosan 2015 nyaráig, mert az év őszén megindult és évekig zajló M44 autópálya építéséhez kapcsolódó tiszazugi kutatások (próbaásatások és megelőző feltárások) már csak a következő cikkbe férnek bele. A jelzett öt (pontosabban négy és fél) év rendkívül mozgalmasan telt a megye régészete számára. Erre az időszakra estek olyan hatalmas földmunkával járó projektek, mint a Nagykunsági tározó építésének megkezdése, a Tisza nagyvízi meder vízszállító képességét helyreállító projekt, az M4 gyorsforgalmi út Abony-Fegyvernek közötti I. szakasza (Zagyvarékas és Törökszentmiklós között), a Szolnok-Püspökladány vasútvonal korszerűsítése, a 32. számú főút bővítése, a tiszapüspökí gabonafeldolgozó üzem létesítése. Tervünk, hogy miután sikerült feldolgoznunk az évek óta görgetett jelentésben hiányainkat, a Tisicum lapjain rendszeresen jelentkezünk a megelőző év ásatásainak ismertetésével. A kiszállások, ellenőrzések, megfigyelés, terepbejárások, fémkeresések eredményeinek bemutatása - terjedelmi okokból - lehetetlen lenne, ezért csak a próba- és megelőző feltárásokra, leletmentésekre, tervásatásokra szorítkozunk. Az ásatások ismertetését az ásatásvezetők készítették, annak tartalmán a szerkesztők nem változtattak. Besenyszög, Berek-ér partja 65464 RÉZKOR, KELTA, SZARMATA Ásatásvezető: Madaras László Feltárás éve: 2014 A lelőhelyen az M4 gyorsforgalmi út építését megelőzően zajlott kutatás, a főpálya és egy keresztező földút felhajtója területén. A lehumuszolt 41.016 m2 területből 34.974 m2 bizonyult pozitívnak, ahol 1.550 objektum került feltárásra. Az objektumok túlnyomó többsége ll-IV. századi szarmata korú telepjelenség volt, mély, méhkas alakú vagy szabálytalan gödrökkel, négyszögletes, földbe mélyített épületekkel, műhelyekkel. A sekély árkokkal jelzett objektumok valószínűleg boronaház-alapozások voltak. A település mellett a korszak temetőrészlete is előkerült, sajnos, ezek a sírok mind rablottak voltak. A területen a középső rézkori Flunyadihalom-kultúra telepjelenségeit (gödreit) is megtaláltuk, valamint két kelta sírt is, melyek közül a fegyveres sír urnás-hamvasztásos, míg a bokapereces női sír csontvázas volt. Besenyszög, Fokorú-puszta VI. 46146 KÖRÖS, AVK, HUNYADIHALOM Ásatásvezető: György László Feltárás éve: 2013 (próbaásatás) és 2014 (megelőző feltárás) A lelőhelyen 2013-ban, az M4 gyorsforgalmi út építését megelőző Előzetes Régészeti Dokumentáció készítéséhez kapcsolódóan zajlott próbafeltárás, összesen 1.533 m2-en. A kutatás 2014 folyamán megelőző feltárással folytatódott, amely során 7.501 m2-en 43 objektum került feltárásra. A lelőhely Szolnoktól ÉK-re, Besenyszögtől D-re található a Szolnok-Besenyszög autóút K-i oldalán (az ún. Millér-telep ÉK-i végénél), a Millérifőcsatornából leágazó Berek-ér (218. sz. mellékcsatorna) K-í partján. Ezen a területen emelkedik az egykori Tisza holtág (Berek-ér) által három oldalról körülölelt magaslat, amelynek Ny-i részén fekszik a lelőhely. A tervezett autópálya-nyomvonal ezen a részen nagyjából ÉNy-DK irányban fut, és a terepbejárások alapján kijelölt lelőhely középső részét érinti. A 2013. évi próbafeltárás során három kutatóárkot nyitottunk. Az első a terület ÉNy-i végén (1. kutatóárok) található. Ebben a szondában régészeti objektumok nem voltak. A két másik árok a nyomvonal É-i és D-i szélén futott, ÉNy-DK irányban. Az É-i részen található 2. árok hét szakaszra tagolódik, melyek közül négy teljesen üres volt (2/a, 2/c, 2/d, 2/g). A 2/f árokban csupán egy modern kori (vagy újkori) árok foltja volt megfigyelhető. Ugyanez az árok a 3/a kutatóárokban is látható volt. A 2/b árokszakasz Ny-i végében egy méhkas alakú gödör helyezkedett el (5. OBJ./25. SE.). Kevés leletanyag került elő belőle. Feltehetően őskori volt. A lelőhely legfontosabb objektuma a 2/e árokban található. Itt egy hatalmas méretű (10x11 m) 265 I ■
