Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Szentpéteri József: ADAM és ÁRPÁD. A Kárpát-mendence kora középkori lelőhelykatasztere (VI - XIII. század)
TISICUM XXVI. napvilágot látott az ADAM II. A FÉK folytatásaként 1992 decemberében szintén az MTA Régészeti Intézete kezdeményezésére Kovács László vezetésével indult el az a széles körű vállalkozás, mely sok értékes részeredmény felmutatása mellett máig nem jutott el a publikációig. Az ADAM II. adatfelvételének záró időpontja 1993. december 31. volt, ezért már régen időszerűvé vált a munka folytatása. A kiegészítő adatok megjelentetését elektronikus adathordozón tervezzük - esetünkben az adatkarbantartást legoptimálisabb módon biztosító internetes adatbázis formájában. Logikusnak és gazdaságosnak tűnt a bázisintézet részéről a két projekt összevonása, hogy a tapasztalatokat fölhasználva mindkét korszak lelőhelykatasztere elkészülhessen, illetve naprakésszé válhasson. A 2005-2008. évi kutatási periódusban megvalósítandó célkitűzések, melyeket OTKA pályázatok útján kívántunk megvalósítani: A) Képes Szókincstár a Kárpát-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleleteinek leletkataszteréhez (kézirat gyanánt, a magyar nyelvű kötet melléklete lesz). B) Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa (internetes adatbázis - kiegészített). C) A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Leletkataszter, (a magyar nyelvű kötet kézirata). Az OTKA-bizottság véleménye a benyújtott pályázatról5 (2004): Vélemény (1. bíráló) A kutatási program Nemzetközileg is fontos lenne, és nagy elismerést váltana ki a tudományos világban, ha a kutatási terv megvalósulna. A témavezető A témavezető az ADAM II. szerkesztésével és kiadásával bizonyította, hogy alkalmas ilyen volumenű munka megszervezésére. A résztvevők A résztvevők elismert kutatók, széleskörű publikációs tevékenységük magas szintű. 5 Az audiatur et altera pars jegyében az egyes pályázatok ismertetését követően szó szerint idézem a bíráló bizottság álláspontját. Megköszönöm Hay Diana osztályvezető segítségét az MTA Könyvtár és Információs Központ Levéltárába került 2004. évi OTKA-dokumentáció betekintési lehetőségéért; a többi bírálati anyag az OTKA/NKFIH honlapján elektronikus formátumban elérhető. Összbenyomás A kutatási terv imponáló, és nagyon fontos lenne, hogy egységes szempontok alapján, jól használható adatbázis készüljön a Kárpát-medence 6-12. századi lelőhelyeiről. Az opponensnek azonban kétségei vannak, hogy amikor a vidéki múzeumok régészei a beruházások által szükséges megelőző feltárásokkal ennyire leterheltek, képesek lesznek-e a FÉK folytatásához szükséges adatok szolgáltatására? A szkepszist erősíti, hogy az 1992 óta folyó munka során a becsült lelőhelyeknek csak 15%-áról készült szócikk. A FÉK a középkori Magyar Királyság területéről közölte a lelőhelyeket, de az utódállamok területéről csak az irodalmi adatokat, ill. a magyar múzeumokban őrzött leleteket dolgozta fel. A kutatási terv is a Közép-Duna-medencéről szól - hisz csak ennek van értelme -, de ki fogja összegyűjteni és megírni az utódállamok területén lévő múzeumokban őrzött anyagokról a szócikkeket? Nem derül ki a kutatási tervből, hogy a kötet is tartalmazza-e a korai templom körüli temetőket, vagy csak az internetes lelőhelykataszter? Nehezen értelmezhető: „A templom körüli temetők korai anyaga, lehetőleg a 12. század közepével bezárólag.” (A FÉK a 12. század első felében megnyitott templom körüli temetőket nem vette fel a kataszterbe.) A munka megvalósítását nehezíti, hogy mig a kötet a sírleletek lelőhelykatasztere, az internetes adatbázis a terepbejárások és település ásatások anyagát is tartalmazná. Nem említi a kutatási terv, hogy az utódállamok múzeumaiban lévő terepbejárási anyagok is feldolgozásra kerülnek-e? Ez óriási munka, a szócikkek megírása nehezen képzelhető el. Nem szól a kutatási terv az álló műemlékekről, várakról, templomokról, amelyeknek a 12. század közepe előtti előzményei vagy részletei vannak, hogy ezek is bekerülnek-e a kataszterbe? Ezek a kétségek pedig felvetik azt a kérdést, feltétlen szükséges-e az ADAM II. kiegészítése az utóbbi 12 év adataival, figyelembe véve, hogy 2000-ig az irodalmat is tartalmazza a kötet, és kik fogják a szócikkeket megírni? Megvalósíthatóság A kutatás bázisintézménye az MTA Régészeti Intézete, ahol a szükséges infrastrukturális feltételek rendelkezésre állnak. Pénzügyi realitás Reális. Vélemény (2. bíráló) A kutatási program A rendkívül ambiciózus program mintegy 600 év leletkataszterét kívánja összeállítani, elengedhetetlenül fontos adatbázist kínálva kutatóknak, hallgatóknak és érdeklődőknek. E kutatási cél mindenképpen támogatandó. A választott periódus lelőhelyeinek feldolgozottsága azonban különböző mértékű, ezért eltérő hangsúllyal kell a korszakokat megközelíteni. Mivel az avar kori lelőhelyek katasztere (6-9. sz.) 2002-ben megjelent (ADAM II.), célszerű lenne a két ciklusúra tervezett vállalkozás első szakaszában, vagyis a jelen pályázat keretében elsősorban a honfoglalás- és kora Árpád-korra összpontosítani. Annál is inkább, mivel a témavezető munkatársai, e pályázat résztvevői kivétel nélkül e korszak 244
