Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Pálóczi Horváth András: A nagykunsági kun szállások kialakulása
PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS: A NAGYKUNSÁGI KUN SZÁLLÁSOK KIALAKULÁSA Besemihályszállása, Csorbajánosszállása, Turgonypéterszállása (Nagyturgony és Kisturgony). Ezeken kívül négy településről feltételezhető, hogy nevében szintén kun személynév rejlik, de ezeknek nyelvészeti megfejtése nem történt meg: Bortohma-szállás, Özén puszta, Törökbor, Töröknép. Ugyancsak kun személynévi eredetű elnevezése lehetett az egyetlen olyan szállásnak, amelynek nevét a források nem árulják el: az 1340-ben szereplő Kocholafia Péter „saját” szállásáról van szó. A nagykunsági kun szállásnevek megoszlásáról az alábbi táblázat tájékoztat (1. táblázat). Egyes szállásnevek besorolását nehéz eldönteni akkor, ha etimológiájuk megfejtetlen (bizonytalan eredetű településnevek: pl. Bortohma, Törökbor), vagy ha két különböző kategóriába is tartozhatnak (utóbbira példa Orgondaszentmiklós pogány kun személynévből és a templom titulusából összetett neve; itt most a kun személynév alapján soroltuk be), valamint ha jelentése alapján nehéz kiválasztani a megfelelő kategóriát. Az utóbbira példa az Asszonyszállás helynév, amelynek első eleme az egyik magyarázat szerint a magyar asszony ’fejedelemasszony, királyné’ szóból származtatható, ami királynéi birtokra utal,39 a másik magyarázatot Baski Imre vetette fel, szerinte a helynév előtagjaként feltételezhető az Ason ~ Asan ’ép, erős, egészséges’ kun személynév is.40 Végül is Kárpát-medencei analógiák alapján az első magyarázatot fogadtuk el, és a helynevet a keresztény névből képzettekhez soroltuk be, mivel felfogásunk szerint az asszony - királyné itt a birtokos személyére vonatkozik. 1. táblázat. A nagykunsági kun szállások megoszlása az elnevezés eredete szerint Szállásnevek N % Pogány kun személynévből képzett 11 21,6 Kételemű (pogány + keresztény) személynévből képzett 4 7,8 Keresztény személynévből képzett 5 9,8 Szállás tulajdonságára utaló név 5 9,8 Templom meglétére vagy titulusára utaló név 9 17,6 Korábbi magyar helynév továbbélése 12 23,5 Bizonytalan eredetű településnév 4 7,8 Ismeretlen nevű szállás 1 1,9 Összesen: 51 99,8 39 KISS Lajos 1988.1.121.; MTESZ 1.189. 40 BASKI Imre 2007.246. A fenti kimutatásból láthatjuk, hogy a középkori nagykunsági szállásoknak 39,2%-a viselte kun birtokosának vagy alapító szálláskapitányának nevét. A szállás tulajdonságára utaló nevekkel együtt így a kun települések 49%-a a kun névadás emlékének tartható, és ha feltevésünk beigazolódik, a jelenleg meghatározatlan, bizonytalan eredetű településnevek is ezt a csoportot erősíthetik. Mindamellett a kun szállások névadásában jelentős arányban vannak jelen a továbbélő Árpád-kori falunevek és az egyházak védőszentjeinek nevéből képzett, illetőleg templomos falura utaló helynevek (41,1%). Az írott forrásokban fennmaradt szállásneveken kívül 35 nagykunsági határrész-elnevezés kun nyelvi eredetét igazolták Rásonyi László, Mándoki Kongur István és Baski Imre nyelvészeti kutatásai.41 Középkori forrásban ezek közül csak két helynév fordul elő (1521: Ecsehalom,42 1521: Kormóhalma43), a többi legfeljebb XVIII-XIX. századi térképen tűnik fel, vagy jelenkori tájnévi gyűjtés révén talált rá a kutatás. Az I. és II. katonai felmérés szelvényein vagy más, XVIII-XIX. századi kéziratos vagy nyomtatott térképen még további 17 olyan földrajzi nevet gyűjtöttünk, amelyek nyelvészeti elemzése ugyan nem történt meg, de földrajzi környezetük és hangzásuk alapján gyanítható, hogy szintén vannak köztük kun eredetűek; a kérdést természetesen csak turkológus szakemberek dönthetik el. Összességében tehát a Nagykunság földrajzi nevei és történeti helynevei közül jelenlegi ismereteink szerint 50 tartható a kun nyelv emlékének, és ez a szám a további kutatásokkal minden bizonnyal gyarapítható lesz. A határrész neveként fennmaradt kun földrajzi nevek többsége - a településnevekhez hasonlóan - szintén személynévi eredetű, a terület egykori birtokosának nevét őrizte meg (29 helynév). Egykori kun törzsek vagy nemzetségek nevéből levezethető személynevek és családnevek is előfordulnak (pl. Bajandor, Kongrolu, Tokszoba). A kun földrajzi nevek területi megoszlása azt mutatja, hogy többségük a Nagykunság északi-északkeleti felén, Kunhegyes, Kunmadaras, Karcag és Kisújszállás területén maradt fenn: 28 helynév (80%). Néhány kun földrajzi név előfordul délebbre is, Túrkeve, Tiszaföldvár-Homokszállás, Öcsöd, Kunszentmárton területén: 5 helynév (14%); 2 nagykunsági helynév földrajzi helyét nem ismerjük (6%) (2. táblázat, 2. kép). Ahol a kun földrajzi nevek sűrűsödnek, ott a korábbi magyar lakosság nem vagy csak igen kis számban élt tovább, a kunok tehát szinte első foglalónak számítottak, és természeti környezetüket saját nyelvükön nevezték el. E tekintetben különösen a közszókból keletkezett természeti nevek számítanak fontos bizonyítéknak: Eletle ’őzes’, Karaszú ’fekete víz’, Karga-derék 'varjas derék’,44 Tállá ’füzes, rekettyés’, Tekele ’kecskebakos’, Tülkeié ’rókás’; ezeket a nyelvészek is koraiaknak tartják, akkor keletkeztek, amikor a kun nyelv még élt.45 Ezzel ellentétben az Árpád-kori magyar népesség nagyobb arányú továbbélésére vall, hogy egyes településeken - ahol a magyar lakosság mellett már a középkorban is jelentős kun lakossággal kell számolnunk - a középkori oklevelekben szereplő magyar helynevek napjainkig fennmaradtak (pl. Kunhegyes és Túrkeve határában). 41 RÁSONYI László 1956.; RÁSONYI László 1967.; MÁNDOKY KONGUR István 1993.130-153.; BASKI Imre 2007.235-290. 42 GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 752. 43 GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 748. 44 A derék jelentése ebben az esetben az árterület szigetei közötti, nyáron kiszáradó földnyelv. TÓTH Albert 2013.37. 45 BASKI Imre 2007.242. 219 I
