Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Régészeti tanulmányok - Pálóczi Horváth András: A nagykunsági kun szállások kialakulása

PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS: A NAGYKUNSÁGI KUN SZÁLLÁSOK KIALAKULÁSA Besemihályszállása, Csorbajánosszállása, Turgonypéterszállása (Nagyturgony és Kisturgony). Ezeken kívül négy településről feltéte­lezhető, hogy nevében szintén kun személynév rejlik, de ezeknek nyel­vészeti megfejtése nem történt meg: Bortohma-szállás, Özén puszta, Törökbor, Töröknép. Ugyancsak kun személynévi eredetű elnevezése lehetett az egyetlen olyan szállásnak, amelynek nevét a források nem árulják el: az 1340-ben szereplő Kocholafia Péter „saját” szállásáról van szó. A nagykunsági kun szállásnevek megoszlásáról az alábbi táblázat tájé­koztat (1. táblázat). Egyes szállásnevek besorolását nehéz eldönteni ak­kor, ha etimológiájuk megfejtetlen (bizonytalan eredetű településnevek: pl. Bortohma, Törökbor), vagy ha két különböző kategóriába is tartoz­hatnak (utóbbira példa Orgondaszentmiklós pogány kun személynév­ből és a templom titulusából összetett neve; itt most a kun személynév alapján soroltuk be), valamint ha jelentése alapján nehéz kiválasztani a megfelelő kategóriát. Az utóbbira példa az Asszonyszállás helynév, amelynek első eleme az egyik magyarázat szerint a magyar asszony ’fe­jedelemasszony, királyné’ szóból származtatható, ami királynéi birtokra utal,39 a másik magyarázatot Baski Imre vetette fel, szerinte a helynév előtagjaként feltételezhető az Ason ~ Asan ’ép, erős, egészséges’ kun személynév is.40 Végül is Kárpát-medencei analógiák alapján az első magyarázatot fogadtuk el, és a helynevet a keresztény névből képzet­tekhez soroltuk be, mivel felfogásunk szerint az asszony - királyné itt a birtokos személyére vonatkozik. 1. táblázat. A nagykunsági kun szállások megoszlása az elnevezés eredete szerint Szállásnevek N % Pogány kun személynévből képzett 11 21,6 Kételemű (pogány + keresztény) sze­mélynévből képzett 4 7,8 Keresztény személynévből képzett 5 9,8 Szállás tulajdonságára utaló név 5 9,8 Templom meglétére vagy titulusára utaló név 9 17,6 Korábbi magyar helynév továbbélése 12 23,5 Bizonytalan eredetű településnév 4 7,8 Ismeretlen nevű szállás 1 1,9 Összesen: 51 99,8 39 KISS Lajos 1988.1.121.; MTESZ 1.189. 40 BASKI Imre 2007.246. A fenti kimutatásból láthatjuk, hogy a középkori nagykunsági szállások­nak 39,2%-a viselte kun birtokosának vagy alapító szálláskapitányának nevét. A szállás tulajdonságára utaló nevekkel együtt így a kun települé­sek 49%-a a kun névadás emlékének tartható, és ha feltevésünk beiga­zolódik, a jelenleg meghatározatlan, bizonytalan eredetű településnevek is ezt a csoportot erősíthetik. Mindamellett a kun szállások névadásában jelentős arányban vannak jelen a továbbélő Árpád-kori falunevek és az egyházak védőszentjeinek nevéből képzett, illetőleg templomos falura utaló helynevek (41,1%). Az írott forrásokban fennmaradt szállásneveken kívül 35 nagykunsági határrész-elnevezés kun nyelvi eredetét igazolták Rásonyi László, Mán­­doki Kongur István és Baski Imre nyelvészeti kutatásai.41 Középkori for­rásban ezek közül csak két helynév fordul elő (1521: Ecsehalom,42 1521: Kormóhalma43), a többi legfeljebb XVIII-XIX. századi térképen tűnik fel, vagy jelenkori tájnévi gyűjtés révén talált rá a kutatás. Az I. és II. katonai felmérés szelvényein vagy más, XVIII-XIX. századi kéziratos vagy nyom­tatott térképen még további 17 olyan földrajzi nevet gyűjtöttünk, amelyek nyelvészeti elemzése ugyan nem történt meg, de földrajzi környezetük és hangzásuk alapján gyanítható, hogy szintén vannak köztük kun eredetű­ek; a kérdést természetesen csak turkológus szakemberek dönthetik el. Összességében tehát a Nagykunság földrajzi nevei és történeti helynevei közül jelenlegi ismereteink szerint 50 tartható a kun nyelv emlékének, és ez a szám a további kutatásokkal minden bizonnyal gyarapítható lesz. A határrész neveként fennmaradt kun földrajzi nevek többsége - a tele­pülésnevekhez hasonlóan - szintén személynévi eredetű, a terület egyko­ri birtokosának nevét őrizte meg (29 helynév). Egykori kun törzsek vagy nemzetségek nevéből levezethető személynevek és családnevek is elő­fordulnak (pl. Bajandor, Kongrolu, Tokszoba). A kun földrajzi nevek területi megoszlása azt mutatja, hogy többségük a Nagykunság északi-északkeleti felén, Kunhegyes, Kunmadaras, Kar­cag és Kisújszállás területén maradt fenn: 28 helynév (80%). Néhány kun földrajzi név előfordul délebbre is, Túrkeve, Tiszaföldvár-Homokszállás, Öcsöd, Kunszentmárton területén: 5 helynév (14%); 2 nagykunsági hely­név földrajzi helyét nem ismerjük (6%) (2. táblázat, 2. kép). Ahol a kun földrajzi nevek sűrűsödnek, ott a korábbi magyar lakosság nem vagy csak igen kis számban élt tovább, a kunok tehát szinte első foglalónak számítottak, és természeti környezetüket saját nyelvükön nevezték el. E tekintetben különösen a közszókból keletkezett természeti nevek számí­tanak fontos bizonyítéknak: Eletle ’őzes’, Karaszú ’fekete víz’, Karga-derék 'varjas derék’,44 Tállá ’füzes, rekettyés’, Tekele ’kecskebakos’, Tülkeié ’ró­­kás’; ezeket a nyelvészek is koraiaknak tartják, akkor keletkeztek, amikor a kun nyelv még élt.45 Ezzel ellentétben az Árpád-kori magyar népesség nagyobb arányú továbbélésére vall, hogy egyes településeken - ahol a magyar lakosság mellett már a középkorban is jelentős kun lakossággal kell számolnunk - a középkori oklevelekben szereplő magyar helynevek napjainkig fennmaradtak (pl. Kunhegyes és Túrkeve határában). 41 RÁSONYI László 1956.; RÁSONYI László 1967.; MÁNDOKY KONGUR Ist­ván 1993.130-153.; BASKI Imre 2007.235-290. 42 GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 752. 43 GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 748. 44 A derék jelentése ebben az esetben az árterület szigetei közötti, nyáron ki­száradó földnyelv. TÓTH Albert 2013.37. 45 BASKI Imre 2007.242. 219 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom