Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Kertész Róbert - Pálóczi Horváth András - Ádám Márk: A középkori Tenyő és a Szent Péter-monostor azonosítása
KERTÉSZ RÓBERT - PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS - ÁDÁM MÁRK: A KÖZÉPKORI TENYŐ ÉS A SZENT PÉTER-MONOSTOR AZONOSÍTÁSA 4.2. Oszmán-török Birodalom Bizonytalan veretek 58. Azonosító: 19 AKCSE É.n. (XVI. század) Vj.n. E: Arab betűs felirat, gyöngykörben. H: Arab betűs felirat, gyöngykörben. Ezüst; 10.9 mm; 0.65 g; (-). 5. Meg nem határozhatók 59. Azonosító: 48 GARAS? É.n. (XV-XVI. század) Vj.n. E: [...]NNO[...] / Nem látszik. H: Nem látszik. Ezüst; 10.2 mm; 0.17 g; (-). Meg/’.: Negyedpénz. 60. Azonosító: 47 É.n. Vj.n. E: Nem látszik. H: Nem látszik. Ezüst; 10.2 mm; 0.5 g;(-) 61. Azonosító: 59 DÉNÁR? É.n. Vj.n. E: Nem látszik. H: Nem látszik. Réz; 14.4 mm; 0.72 g; (-). Megj.: Kopott rézlemez. 62. Azonosító: 49 GARAS? É.n. Vj.n. E: Nem látszik. H: Nem látszik. Réz; 17.6 mm; 1.04 g;(-). 63. Azonosító: 50 GARAS? É.n. Vj.n. E: Nem látszik. H: Nem látszik. Réz; 23.3 mm; 1.59 g; (-). Megj.: Ragasztott félpénz. A Szajol-Szajol széle dűlő lelőhelyen végzett terepbejárás során gyűjtött, 63 darabból álló, numizmatikai anyag több szempontból is példaértékűnek minősül. Az elmúlt évtizedekben terjedt el fémdetektoros lelőhely felderítési módszerek általános használata, illetve egyre gyakoribb a múzeumok és a fémkeresősök részéről is az együttműködés igénye. Ezeknek köszönhetően a múzeumba bekerülő leletek száma ugrásszerűen megnövekedett, ezzel párhuzamosan pedig a szórvány és lelőhelyes éremleletek közlései is egyre gyakrabban jelennek meg, amelyek új szempontú értékelést tesz lehetővé a lelőhely kronológiájával, pénzforgalmi helyzetével, kereskedelmi és gazdaságtörténetével kapcsolatban.96 Az előkerült érmék mind forgalmi pénzek, amelyek kronológiailag nem egységesen oszlanak el. Az éremanyag eloszlása utalhat a lelőhelyhasználat intenzitására az adott korszakban. Legkorábbi pénzérme négy antik-római darab volt, illetve egy rossz állapotú bizánci follis is előkerült. A legtöbb veret az Árpád-korra keltezhető magyar és osztrák pénz (27 db) volt, ezek közül 22 darab III. Béla (1172-1196) uralkodására datálható rézpénznek bizonyult, amik alapvetően is a magyarországi Árpád-kori települések leggyakoribb szórvány éremleletei.97 Mindazonáltal későbbi korszakok érméi is megjelentek, főleg több rossz minőségű XV. századi pénzérme és Ferdinánd ezüstveretei (7 db), amelyek között hamisítványok is előfordultak. Sajnos öt érmét állapota miatt nem lehetett pontosan meghatározni. Jász-Nagykun-Szolnok megyében Kovács Péter régésznek köszönhetően indult meg a helyi fémdetektorosokkal való együttműködés, aminek hála a jövőben egyre több lelet fogja gyarapítani a Damjanich János Múzeum régészeti és numizmatikai anyagát. Rövidítések a katalógushoz Éh = Unger Emil: Magyar Éremhatározó. Budapest, 1990. H = Huszár Lajos: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute. Budapest, 1979. Mzz. = Pohl Artúr: Münzzeichen und Meisterzeichen. Budapest, 1982. Opitz = Tóth Csaba-Kiss József Géza-Fekete András: Az Árpád-kori magyar pénzek katalógusa I. Budapest, 2018. R = Ivan Rengjeo: Corpus der mittelalterlichen Münzen von Kroatien, Slavonien, Dalmatien und Bosnien. Graz, 1959. RIC = The Roman Imperial Coinage. I-X. 96 A fémdetektoros régészeti felderítés módszertanára lásd: BÁCSKÁI István 2014.229-230. A múzeumok és a fémkeresősök együttműködéséhez lásd: BÁCSKÁI István 2017. 97 SZÉKELY György 2014.246. 211
