Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Kertész Róbert - Pálóczi Horváth András - Ádám Márk: A középkori Tenyő és a Szent Péter-monostor azonosítása
KERTÉSZ RÓBERT - PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS - ÁDÁM MÁRK: A KÖZÉPKORI TENYŐ ÉS A SZENT PÉTER-MONOSTOR AZONOSÍTÁSA 10. kép - A középkori Tenyő falu és a Szent Péter-monostor elhelyezkedése a topográfiai térképen (tervezte: Kertész Róbert, készítette: Mali Péter) Jelkulcs: 1. a körmeneti kereszt és a középkori téglatöredékekkel borított felszín pozíciója, ahol a Szent Péter-monostor azonosítható; 2. a Tenyőhalom tövében kimutatott középkori és kora újkori leletek; 3. középkori települési jelenségek feltételezhető határa; 4. a középkori Tenyő falu plébániatemplomának rekonstruálható helye; 5. az Érvize vízfolyás rekonstruált nyomvonala. kép) a másik kettő ettől keletre, az ártér peremén húzódó magasparton: a Tenyőhalom tövében (6/3., 7/3., 8/3., 9/2., 10/2. kép) és a monostor szomszédságában. (6/1., 7/1., 8/1., 9/1., 10/1. kép) Az elért új eredmények mindazonáltal további kérdéseket is felvetnek. Milyen volta Tenyőn rekonstruált egyes településrészek időrendje, és melyeket lakhatták egy időben? A garamszentbenedeki apátság alapítólevelében, 1075-ben említett „Szent Benedek faluja” lehet-e a középkori Tenyő falu előzménye? A Tenyöhalomnál feltárt Árpád-kori házak bizonyítják-e, hogy 1075- ben már megvolt a település, amikor az apátságnak adták Petőt? Amenynyiben itt volt Tenyő, akkor hol lehetett a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében feltüntetett szolnoki várnépek faluja? Ásatások és történeti források hiányában nem tudhatjuk bizonyosan, hogy a monostort kik és mikor alapították. A körmeneti kereszt keltezése alapján a XI. század végén már kétségkívül működött. Véleményünk szerint igaza lehet Györffy Györgynek, aki a Szent Péter tiszteletére emelt tenyői monostort a Szolnok-nembeliek monostorának tartotta.90 A tenyői feszület analógiája, a balatonfüredi bizánci kereszt jelenléte pedig talán választ adhat arra a kérdésre is, hogy eredetileg kik létesíthették. A szakirodalomban ugyanis meglehetősen eltérő megállapítások jelentek meg az utóbbiak kapcsán: Bártfai Szabó László bencés alapításúnak 90 GYÖRFFY György 1977.331. Lehetséges, hogy a Szolnok-nemhez kötődés tükröződik abban, hogy 1339-ben Péter tenyői prépost volt Tamás erdélyi vajda és szolnoki ispán választott káplánja. Lásd: PITI Ferenc 1999.300. sz. 151. tartotta a tenyői monostort,91 Pázmány Péter pedig az Ágoston-rendi Jeruzsálemi Szent Sír kanonokrend birtokaként tartotta számon.92 Ortvay Tivadar nyomán Fügedi Erik az ágostonosok lateráni kanonoki rendházai közé sorolta Tenyőt, alapítását a XIII. század második felére tette.93 Ortvay a pápai tizedjegyzékben nem említett, de a XIV. században létező egyházas helyek között ír a tenyői prépostságról: „itt a Sz. Ágoston szabályozott kanonokrendnek Sz. Péterről címzett prépostsága létezett, melynek romjai most is szemlélhetők. Alapításának idejét nem ismerjük.” Véleménye szerint az a körülmény, hogy a tenyői prépostok váci kanonokok is, arra mutat, hogy a XIV. században a prépostság már csak címében létezett.94 Számunkra a Xill. század második felére keltezett alapítás túl későinek tűnik, és egyelőre nem találtunk olyan forrásadatot, amely az Ágoston-rendhez tartozást támasztaná alá. Annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy a garamszentbenedeki apátság pelői birtokán már a XI. század utolsó évtizedeiben bencés monostort alapítottak.95 Egy művészettörténeti szempontból bizánci jellegű kegytárgy - a körmeneti kereszt - tenyői előfordulása miatt még az a feltevés is megkockáztatható, hogy a monostor létrejötte, illetőleg kegytárgyakkal való ellátása összefügghet a keleti kereszténység X-XI. századi alföldi térítésével. 91 BÁRTFAI SZABÓ László 1938.471. 92 KURECSKÓ Mihály - STOSSEK Balázs 1998.100. 93 FÜGEDI Erik 1972.72.; FÜGEDI Erik 1981.61., 471., 20. jegyzet. 94 ORTVAY Tivadar 1891-1892.787. 95 KERTÉSZ Róbert 2015.256. 195 1 I
