Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Kertész Róbert - Pálóczi Horváth András - Ádám Márk: A középkori Tenyő és a Szent Péter-monostor azonosítása
TISICUM XXVI. György, Pál és Radiszló kapitányok vagy bírák Ság birtokon kezeseket vettek az akkor Alpárban lakó Tóth Miklós és két társa [a tettesek] után, azóta sem gondoskodnak neki elégtételt adni és igazságot szolgáltatni, sem Tóth Miklós és társai, sem a kezesek részéből. A király megparancsolja Külső-Szolnok vármegye tisztségviselőinek, hogy idézzék maguk elé György, Pál és Radiszló bírákat és Jakab vajdát, és ha nem tudják magukat tisztázni, akkor igazságtétel elmulasztása miatt az ő részükből adjanak elégtételt a panaszosnak.35 1442. november 6-án I. Ulászló király utasítja Berzevici Pohárnok Istvánt, a királyi kunok és jászok ispánját vagy az alispánt, hogy a garamszentbenedeki apátság Tenyő, más néven Pelő (Thenew alias Pelw) nevű birtokán lakó Csirke (Cyrke) György kunt kötelezze a királyi jelenléti bíróság előtti megjelenésre és a néhai Preposfh-nak nevezett István váci kanonok által kiállított, nála lévő oklevél bemutatására, amely arról szól, hogy Henrik garamszentbenedeki apát hozzájárulásával a kunok bérbe vették Tenyő, másképp Pelő birtokot, István garamszentbenedeki apátnak ugyanis szüksége van az oklevél másolatára. Ha Csirke György ezt önként nem tenné, kényszerítsék rá.36 1443. szeptember 7-én Újlaki Miklós és Hunyadi János erdélyi vajdák megparancsolják a délvidéki Haram és Tornistye környékéről jött, most Tenyőn, másképp Pelőn (in facie possessionis Tenew alias Pelew) tartózkodó embereknek, hogy ne merészeljenek újból Alpárra szállni, ahol István garamszentbenedeki apát és Hydaga-i Bálint deák apátsági tiszttartó szerint korábban, amikor Alpáron szállást bírtak, nekik igen nagy kárt okoztak.37 1459. március 31-én kelt oklevelében Mátyás király elrendeli, hogy Hegyesegyházi Lajos kun azonnal adja vissza Pálnak és Mártonnak, a kolbázszállási Kolbaz negyed- és ötödízigleni leszármazottainak azokat a hegyesegyházi részbirtokokat, amelyeket erőszakkal elfoglalt Kolbaz testvére, Aboska fia Pál fia András halála után, és amelyek eredetileg Kolbaz fiainak, Istvánnak és Miklósnak a birtokai voltak, ezért örökösödési jogon Pált és Mártont illetik. Az ő nevükben Boda János kun Tenyőről tett panaszt a királynál, felmutatta Parlagh László királyi udvari tiszttartónak, a kunok és a jászok bírájának Hegyesegyházi Lajos erőszakos birtokfoglalásáról szóló levelét. Mátyás király a nevezett Lajos kunnak meghagyja, hogy amennyiben jogot formál a követelt birtokra, a legközelebbi Szent György napi nyolcados törvényszéken személyesen jelenjen meg, és mutassa be a birtoklását igazoló iratokat.38 35 MNL OL DL 13691.; GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 613-614.; BENEDEK Gyula 1990. 260-261.; BENEDEK Gyula - ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998.267.; BENEDEK Gyula 2011.54-55. - Az oklevél dátuma az idézett kiadásokban 1442. november 4., a helyes keltezés október 28.: RÁCZ György 2003. 36 MNL OL DL 13693.; GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 614-615.; BENEDEK Gyula - ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998.267.; RÁCZ György 2003. 37 MNL OL DL 13745.; BENEDEK Gyula - ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 267.; BENEDEK Gyula 2011.56-57. 38 GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 271. Gyárfás csak magyar nyelvű tartalmi kivonatot közöl az oklevélről, mivel tudomása szerint az a Károlyi család oklevéltárában van megjelenés alatt. A Károlyi-oklevéltár 1883-ban megjelent II. kötete ezt az oklevelet sajnos nem tartalmazza: GÉRESI Kálmán 1882-1897. II. - Az ügyben itt eljáró Boda János kun bizonyára azonos azzal az 1439-ben említett Boda Jánossal, a Csuna-Í kunok kapitányával, aki társaival akkor illetéktelenül elfoglalta Tenyőt. Lásd fentebb. 1504. augusztus 5-én Petényi Imre nádor előtt Csulai Móré György nándorfehérvári bán egyrészről, Csulai Móré Fülöp, a bácsi egyház nagyprépostja és Csulai Móré János, a néhai Csulai Wladul fiai másrészről megegyeztek egymással ingó és ingatlan javaik osztályáról, nevezetesen a Heves és Külső-Szolnok megyei Balaszentmiklós, Szenttamás, Nagypó, Kispó, Alcs(i), Szentiván, Szászberek, Fokoro, Zeeg, Bala birtok, valamint Erdélyben levő más birtokaik szabályos és egyenlő elosztásáról. Csulai Móré Fülöp és János a maguk Külső-Szolnok megyei Tenyő birtokát Móré Györgynek és családjának örökjogon átadták.39 1528-ban Szapolyai János király a Móré család hűtlensége miatt Pöstyéni Gergely országbírónak adományozta Tenyőt.40 1551. szeptember 6-án I. Ferdinánd király jóváhagyja, hogy Pöstyéni András, Pöstyéni Gergely és Pakosi Paxi Anna fia a Tenyőn található öt jobbágytelkét, Reva-i Ferenc pedig Kákát falu részét Nagy Péternek, a Csanádi vár jószágigazgatójának és feleségének, Kenderessy Annának ajándékozta.41 1551-ben I. Ferdinánd adományozása folytán Tenyő Csulai Móré Kataliné, Feledi Leustach feleségéé lett, a beiktatásnak azonban többen ellentmondtak.42 1559. december 6-án I. Ferdinánd király csömöri Zay Ferencnek, a naszádosok kapitányának adományozta a Külső-Szolnok megyei Balaszentmiklós, Szenttamás, Nagypó és Kispó birtokok felét, a teljes Tenyő és Alcsi falut, a Heves megyei Hegyesbort, továbbá más Heves, Nógrád, Tolna, Csanád és Csongrád megyei birtokokat, a megnevezett birtokok másik felét pedig Viczmándy Mátyásnak, Zemplén megye főispáni helytartójának, valamint Liszthy János kancelláriai titkárnak. A király az egri káptalant utasította a megadományozottak bevezetésére a birtokokba. Az egri káptalan 1560. május 16-i jelentése szerint a beiktatást ellentmondás miatt nem tudták elvégezni.43 1608. június 19-én Báthori Gábor erdélyi fejedelem a Külső-Szolnok vármegyei Balaszentmiklós, Tiszabala és Tenyő faluban levő birtokrészeket, amelyeket korábban néhai Kende Péter birtokolt, Szabó Lászlónak, Szabó Mihálynak és Király Boldizsárnak adományozta.441611. november 12-én Viczmándy Kristóf megbízólevelet adott jobbágyának, Kőrös Lukácsnak, hogy alföldi birtokait, többek között Alcsit, Tenyőt, Ballát, Szenttamást, Szentmiklóst, Kispót, Nagypót, Hegyesbort, Kengyelt gondozza, a morotvákat őriztesse, és számára halásztasson.45 Az 1613. és 1633. közötti timár defterekben Tenyő néven fordul elő a település.46 Az 1629-ben Nagyszombatban tartott egyházi zsinat jegyzőkönyvében Tenyő is szerepel az esztergomi érsekséghez tartozó plébániák között.47 1654-ben Czeglédi György református lelkészt iktatják be Tenyőn.48 1662. december 4-én Borsod vármegye alispánja, szolgabírái 39 MNL OL DL 21324.; THALLÓCZY Lajos - HORVÁTH Sándor 1915. Oklevéltár 193-196.; BAGI Gábor 1989. 659.; BENEDEK Gyula - ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998.13., 268.; BENEDEK Gyula 2000.162-163. 40 BAGI Gábor 1989.659. 41 BENEDEK Gyula 2011.118-119. 42 BAGI Gábor 1989.659. 43 BAGI Gábor 1989. 659.; BENEDEK Gyula 2011.138-143., 145-147. Sugár István megállapítása szerint az adományozott települések - Tenyő, Alcsi, Nagypó, Kispó - a balaszentmiklósi castellumhoz tartoztak. Lásd: SUGÁR István 1985.262. 44 BENEDEK Gyula 2001.205.; BENEDEK Gyula 2011.219. 45 BENEDEK Gyula 2011.220-221. 46 GYÖRFFY Lajos 1956.18., 27. jegyzet. 47 BENEDEK Gyula 2002.112-113. 48 BAGI Gábor 1989.665. 186
