Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Porhászka Péter: Adalékok a Tiszabura tiszai gáti avar lelőhelyek kutatástörténetéhez
PROHÁSZKA PÉTER: ADALÉKOK A TISZABURA TISZAI GÁTI AVAR LELŐHELYEK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ 7. Üveganyag - olvadék; zöldes színű. (49/1880.7) 8. Nyílcsúcs, bronzból; hossza 3,1 cm, szélessége (kétágú szakáién keresztül mérve) 1,5 cm, tokkal és azon egy lyukkal; patinája világos zöld s igen rongált állapotban. (49/1880.8) 9. Csat bronzból, peczek nélkül; ovális idomra készült vastag bronz sodronyból, mely a peczektartó rudacskánál jelentékenyen vastagabb. Hossza 3,1 cm, szélessége 1,9 cm. (49/1880.9) 10. Bronz karperec töredék, mely egyszerű gömbölyű sodronyból áll; hossza 8,3 cm, patina foltokkal. (49/1880.10) 11. Hasonló darab, hossza 5 cm, patináit. (49/1880.11) 12. Bronz boglár kerek, szélén és közepén kivert gyöngysor díszítéssel; vékony lemezből készült; átmérője 3,8 cm. Patinával. (49/1880.12) 13. Hasonló, de kisebb, átmérője 2,2. cm. (49/1880.13) 14. Bronz fibula töredéke, vékony sodronyból. Hossza 4,4 cm. (49/1880.14) A leletek nagy része őskori, amelyek mellett néhány népvándorlás kori fémtárgy került a múzeumba. A leltárkönyvi bejegyzés végén a következő sorok olvashatók: „Ld. a részletesebb jelentést a leletről Levéltár 314/1880”. Szerencsére a jelentés, melyet Tariczky Endre tett, megtalálható a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában az Érem- és Régiségtár iratanyagában.22 Tekintetes Úr! A kezeinél lévő rajzgyűjteményemhez küldök ismét néhányat. Egyik táblán csonteszközféle ábrák vannak, melyek a szövésnek, kötélverésnek voltak a primitiv eszközei. Én legalább úgy vélem. Valami csonthorgoló, fonalszedő csonttű is van közöttük. Kitudná egyébiránt valódilag meghatározni? A másik táblán festéktörő szinte tűszerű kőeszközök görgeteg kövekből, melyeket a nép patakköveknek nevezne. Ezekhez magyarázatot csatolok, mint pótlékos magyarázatokat „és agyagedényipar fejlődéséről” való értekezésemhez. Réz tűim, veres rézből innét vannak az Ásotthalomból, de nagyon elvagynak élensűlve a zöld rozsda által. Kaptam egy kis pici csuporban perkelt búza szemeket is. Az idén májusban Tiszabúrán egy hosszúvonalu uj tiszai gátat csináltak; maródias helyzetemben is ott termettem. Hoztam több mint száz darab többféle régiség darabokat, melyek egymással ölelkező bronz és vaskort tűntetnek fel. Az edények némelyike teljesen bronzkori, némelyike pedig teljesen vaskoristilt, s készüléket, gyártást árul el. A feni eszközök is majd bronz, majd vasműeszközök. 22 Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, Érem- és Régiségtár 314/1880. Vannak az edények között szabadkézi durva művek is. Akkor is voltak szegények mint most, kik maguk ütik össze koporsóikat halottjaik részére, épen иду azok is a hamvedreket stb. De vannak ujszinezetű faymázas egykét változatba feltűnő darabok is; míg a bronzkori stylüek között csak egy grafitos poharat leltem. A vasműeszközök török kardok, kések töredékekben; van egy handzsár féle is melynek vasnyele volt tokkal; van egy kard is; melyet, hogy jobban össze ne törjék, iéczre kötözve hoztam el. A bronzfélék mind olyan fibula, csat, pitykék, br. korongok belső czifrázattal, fülbevalók, ruhakapocs ki egy pár karperec. Kelta műveknek vélem, az egész temetőt, telepet is kelta temetőnek; nem is oly fiatal korinak mint Lipp Vilmos a keszthelyieket. Hoztám két füzér apróbb gyöngyöket. De van egy kő gyöngy olyan mint egy galambtojás, gondolom malachit féle kő olyan zöldfehér tejszínű. Hoztam szép agyaggyöngyöt is, vagy 3-4-et. Egy-egy olyan mint egy dió! majdnem oválelek mérhetek vágott, mérhett czifrázatu is van. Hoztam két kézi malomkövet is. Tetszik tudni a kő és bronzkori malomkövek ovalalakúak, ezek már kerekek. - Egy szerpentin vésőt is. Hoztam 4 hálónehezéket is. Nem olyat, mint az a pyramis féle tégla színű súlyok. De ezek kemény szárított agyagból ovál alakúak hoszszában átfurottak. Most is vannak ilyenek, de ólomból. Ezek az igazi őshálónehezékek, nem azok a - a füstösek, melyeket tábortűznél is használtak támasztéknak vagy minek. Láttam vagy 4 - 500 sírt. Melyek vegyesen szögletesek és kerek sírok voltak. De még a szögletesek sem voltak mind egyformák. Meglehet, hogy vegyes nép sírjai voltak, de hogy hódítók vagy hódítottaké lett volna. Már mint megkülönböztető jelképen, én nem tudnám magamnak megmagyarázni miért? - Egyébiránt A ki meg nem égettette magát, természetesen az nem temethette magát kerek sírba, aki pedig megégettette magát, annak elégséges volt a kisebb nagyobb kerek sír is. A kereksírba szükséges volt már amilyen olyan kisebb nagyobb gonddal véghez vitt munkára legalább еду-két égés, иду tapasz vert agyag réteg, hogy vízmenetes lehessen a sir melybe hamvakat raknak, kegyeletes hamvakat. Hoztam koponyákat is, van közöttük kerekfejű, van hosszú fejű is. Ez most is így van, mert összevegyült nép vagyunk. Tehát akkori korai szögletes sírok népe sem volt egy jellegű nép koponyáikról ítélve is. De nagyobb jelentőségű dolog az, hogy egy torzított koponyát is hoztam, mely hosszú fejű. Na ez már tesz valamit. Mert tudjuk, hogy némely néptörzsnél az anyák gyermekeik fejét deszka közé szorították. Most láttam először s jöttem nyomára torzított koponyának. Ugyan mit mondana ezekhez a Méltóságos igazgató úr? A bronzdarabok közül valami kevés jutott a tiszai gát társulat igazgató mérnökéhez Bulyovszky úrhoz is. Láttam nála egy mintegy régi két garasos lapos bronz korongot, melynek belseje valami sárkányfejű czifrázattal van kibélelve. Sajnálom hogy jobban meg nem néztem. De láttam nála egy gyönyörű bronzkori stílű kétfülü szélkét is. De sajnáltam, hogy én nem jutottam hozzá ezekhez is. Ki egészítői lettek volna a mi leleteinknek. Csak legalább rajzban megkaphatnám. Ezek körülbelül véleményem atilakoral uj pogány őstemetőről, annak régiség'/ darabjairól; de még újabban is kombinálok róluk. 175
