Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Régészeti tanulmányok - Ottományi Katalin: Késő római kerámia Visegrád-Gizellamajor erődjének É/l. helyiségében

TISICUM XXVI.

A tálakon belül legtöbb a dörzstál (6 db, az edények 24%-a, a tálak 66%-a), ami megfelel a többi limes menti erőd és telep anyagösszetételének.30 Egyik darab ugyanolyan fehéres szürke színű és égett mázú töredék, mint a fenti korsó (legfelső paticsomladék: 2013.11.6.1.). A mázas kerámián belül ez a legkorábbi forma,31 de úgy látszik Gizellamajorban még az V. század elején is használják. A többi táltípusból csak egy-egy darab található. A vízszintesen kihajló tálperem egyaránt lehetett csésze vagy laposabb tálforma.32 A másik kettő belül mázas, formához nem köthető oldaltöredék.

Talán a helyi gyártást bizonyítja két, égetéskor összeragadt mázas töredék (2013.11.2.2.). A mázpettyes edények pedig a házi kerámiával és a besimított kerámiával való közös égetés bizonyítékai.33 Ugyanerre utalnak egy házi kerámia korsó belsejére, törés után ráragadt mázrögök is. Ez a közös gyártás valamikor a IV-V. század fordulóján történhetett, a házi kerámia anyaga, illetve a besimítás módja alapján.34

Réteg: már a fűtőcsatorna alatti, 1. periódushoz köthető szinten feltűnik egy darab mázas korsófül (szemcsés anyagból). 7 db található az alsó padló feletti feltöltésben, további kettő a fütőcsatorna felső szintjén lévő paticsrétegben. Legtöbb a legfelső paticsomladékban és köves omladékban (9 db + a mázpettyes edények), vagyis az erőd pusztulási szintjén. Ez utóbbiak közül kettő darab anyagát s kivitelét tekintve is az V. század első felére tehető. A mázas kerámiát tehát az erőd építésétől kezdve a pusztulásáig végig használták - nemcsak a római katonák, de a később betelepített keverék lakosság is.35

Simított kerámia: 48 db (10%) + 3 db lassú korongolt

A simítás általában összefüggő, néha látszanak a vízszintes sávok/vonalak (15 db), néha pedig csak simításnyomok maradtak (6 db). A simítás többnyire anyaggal egyszínű, ritkán sötétebb (5 db), és csak három esetben fényes fekete (ebből az egyik lassú korongolt). Az edények színe leggyakrabban szürke (30 db, ezen belül 9 világos-, 6 sötétszürke). Előfordul, hogy kívül-belül más színű, rétegesen égett: vöröses-szürke (5 db), barnásszürke (4 db), barnásvörös (4 db), és van egy-két barna és téglaszínű is. Másodlagosan, foltosán égett három darab. Anyaguk általában közepesen kemény, ritkán keményre égetett (13 db).

Formák: formához köthető kb. 16 db (33%). Ebből tál 6 db, korsó 4 db, kis bögre vagy pohár egy darab, és kihajló bögre-fazékperem 4 db. Van még egy vízszintes perem, két talp és sok oldaltöredék, melyek formája kérdéses.

30 BÓNIS Éva 1991. 89. (Tokodon 28%).; OTTOMÁNYI Katalin 2015. 27. (a tálak 56%-a).

31 CVJETICANIN, Tatjana 2006.21-29., LRG1-8. (III. század vége - V. század eleje).

32 OTTOMÁNYI Katalin 2012.9. kép 2-4. (3-4. kerámiacsoport); OTTOMÁNYI Katalin 2015.28-29.3. kép 3-4., 7. kép 1-2. (1a-3. periódus), stb.

33 Hasonlók pl. egy V. század közepi kemencében Szombathelyen (OTTOMÁNYI Katalin - SOSZTARITS Ottó 1998. 158-159. Taf. IV. 7-9.); GASSNER, Verena 2000.217. (mázcseppek simított tálon).

34 A gizellamajori erődben több helyen is találhatók ilyen mázpettyes edények, sőt a déli épületszárnyban égési selejt is (OTTOMÁNYI Katalin 2015.34:3a réteg).

35 A mázas kerámia részletesebb keltezését Id. HORVÁTH Friderika 2011. 602-606. (további irodalommal).

Tálak: valamennyi tál alul kónikus, éles válltöréssel. Hagyományos, római forma a duzzadt peremű gyűrűs tál, a habarcsos padló feletti rétegből (2013.11.10.8.).36 Élesebben törik meg a válla három, egyenes felsőrészű, kissé duzzadt peremű, kónikus aljú tálnak, rajtuk összefüggő, illetve vízszintes simítás. Egyik a legalsó, fűtőcsatorna alatti rétegből való (3. kép 1.), a másik kettő a legfelső köves omladékból. Az analógiák kora a Valentinianus-kortól az V. század első harmadáig/közepéig terjed.37 A felső, köves omladékból származik két darab korongolt és egy lassú korongolt bikónikus tál is (2013.11.2.41. és 44. és 54.), szürke, barna és barnásvörös színben (közepesen keményre égett). Ezek a tálformák, a bikónikus tálat kivéve, mind gyakoriak a római kerámiaművességben. Bár rétegét tekintve az erőd első és második periódusában is megtalálhatók, mégis a tény, hogy csak kónikus aljú tálak fordulnak elő simított felülettel, mutatja a tendenciát, mely az V. század elejére szinte kizárólagossá teszi ezeket a mély tálakat. A bikónikus tál pedig már egyértelműen az V. századi kerámiaművesség része (nem véletlen, hogy mind a három darab a felső, köves omladékból került elő).38

Korsó: egyenesen álló perem, gallérból induló szalagfüllel, csillámos, közepesen keményre égetett anyagból, a csatorna feletti omladékból (2013.11.3.5). Nyakán vagy vállán esetleg besimított minta is lehetett (a formát részletesen Id. később).39 Nagyméretű korsónyak, fényesen simított felülettel, rétegesen égett szürke és vörösesbarna színben (paticsomladékból). A nagyméretű, simított /besimított korsók, a galléros peremű korsókhoz hasonlóan a IV. század végétől lesznek egyre gyakoribbak a telepek s táborok anyagában.40 Ugyanebből, a csatornatetővel egy szinten lévő paticsomladékból kis, simított bögre vagy pohár válltöredéke is előkerült, vállán bemélyített vonal fut körbe.41 * *

36 OTTOMÁNYI Katalin 2012.11. kép 3. (alsó padlószint felett); OTTOMÁNYI Katalin 2015. 37. 4. kép 4. (3. periódus); OTTOMÁNYI Katalin 1989. 504. Fig. 116.28., 30. (Ács-Vaspuszta, Constantinus-dinasztia-V. század eleje); FRIESINGER, Herwig - KERCHLER, Helga 1981. Abb. 2.2.10. Abb. 3.1-2, 7-8,10-11. (Mautern).

37 OTTOMÁNYI Katalin 2015. 37. 4. kép 2 (DK-i saroktorony, 3. periódus).; OTTOMÁNYI Katalin 1991.24-25.3.1.14 (Leányfalu); OTTOMÁNYI Katalin 1989.504. Fig. 115.24-25 (Valentinianus után-V. század eleje); OTTOMÁNYI Katalin 1999. 345. PL. VI. 5 (Dunabogdány, Valentinianus-kori tábor leszűkítés); GRÜNEWALD, Matthilde 1979. 76. Taf. 73.1.; FRIESINGER, Herwig - KERCHLER, Helga 1981. Abb. 2.7. Abb. 3.12. (Mautern), Abb. 45.3 (Schwechat). Mauternben a simított díszítésű tálak fő csoportját alkotják a tábor legkésőbbi periódusában (GASSNER, Verena 2000. 217. Abb. 185. Abb. 197.; GROH, Stefan - SEDLMAYER, Helga 2002.218-222. Abb. 140-141).

38 OTTOMÁNYI Katalin 2015. 37-38. 8. kép 2 (DNy-i saroktorony, 2a réteg), 13. kép 5 (D/lll. helyiség, 3. réteg); OTTOMÁNYI Katalin 2012.11. kép 4 (Ny/I. helyiség); GRÜNEWALD, Matthilde 1979. 75. Taf. 76.4 (Carnuntum); OTTOMÁNYI Katalin - SOSZTARITS Ottó 1998. Taf. VI. 4. (Szombathely, V. század közepi kemence); HORVÁTH Friderika 2011. 631-633. Abb. 19 (simított és besimított díszítéssel).; MASEK Zsófia 2011.3. t. 6 (Rákóczifalva- Bagi-földek, hunkori feketekerámia).

39 OTTOMÁNYI Katalin 2015. 38. 8. kép 4. 13. kép 7 (déli épületszárny, 3. réteg).

40 Pl. a nyugati épületszárnyból (OTTOMÁNYI Katalin 2012.13. kép), a déli épületből (OTTOMÁNYI Katalin 2015.38.238. lábjegyzet további irodalommal, 13. kép 8:3a réteg).

41 A forma kérdéses. Függőleges vonalakkal simított bögrék és poharak pl. a déli

épületszámyból (OTTOMÁNYI Katalin 2015. 8. kép 6.14. kép 1: 2-3. réteg);

GRÜNEWALD, Matthilde 1979.75. Taf. 78.6 (Carnuntum, Fabrikat B), stb.

124