Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Bálint Marianna: Újabb régészeti kutatások Böszörmény falu területén. Megjegyzések az Árpád-kori falu edénykészletéhez
TISICUM XXV. - RÉGÉSZET Az egyik töredék esetében mind a külső mind a belső oldalon egyértelmű a nyakrész kézzel történő kialakítása. Ezek a palackok valószínűsíthetően helyi fazekasok termékei lehettek. Hasonlóan az orosházi muszlim település palackjaihoz,19 ezeket is a helyi piacon szerezhették be. Ezek a palackok magukban, önállóan valószínűleg nem képviseltek kereskedelmi értéket. Az edénytípus értékelésénél azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a körülményt, hogy nem feltétlenül az edény, hanem a benne szállított termék képezte a kereskedés tárgyát. A fehérre égetett agyagból készített palackoktól mind anyagában, mind készítés technológiájában is alapvetően különbözik a negyedik palack. A vékonyfalú, gyorskorongon készített, igényes kialakítású palack külső felületét narancsszínű engobe borítja. Ez a palack meglehetősen egyedülálló az Árpád-kori leletanyagban. Hasonló kialakítású darabot ugyancsak erről a lelőhelyről ismerünk.20 A Mezőgazdasági Szakiskola bővítésekor előkerült darab esetén felmerült annak bizánci eredete.21 Az Árpád-kori leletanyagban előforduló bizánci palackokkal legutóbb Jankovich B. Dénes foglalkozott.22 A Szarvas-Rózsáson előkerült zöld mázas palacktöredék vizsgálatakor áttekintette a Kárpát-medencétől délre eső Szerbia, Bulgária, Al-Duna vidéki, dél-oroszországi területek leletanyagát. A leletanyag értékelésekor arra a következtetésre jutott, hogy a mázas palack keleti importból vagy esetleg a szaltovói kultúra közvetítésével került a Kárpát-medencébe.23 A Szarvas-Rózsáson és a Böszörmény faluban előkerült palackok között alapvető készítés technológiai különbség figyelhető meg. A böszörményi darabot máz helyett polírozott engobe réteg borítja. Az említett különbség alapján feltételezhetjük, hogy a böszörményi palack esetén nem bizánci importdarabról, hanem esetlegesen bizánci mintára készült helyi utánzatról beszélhetünk. A mázat a könnyebben előállítható engobe réteggel helyettesítik. Az Árpád-kori Böszörmény falu területén előkerült palackok funkciójának meghatározásához további adatokat szolgáltat a jövőben a teljes, napjainkig feldolgozatlan kerámiaanyag vizsgálata, továbbá az Orosházán előkerült palackokkal történő összehasonlítása. A palackok készítési technológiájára, eredetére vonatkozóan további természettudományos vizsgálatok eredményei vihetnek közelebb. IRODALOM ANTALÓCZY Ildikó 1980. A nyíri izmaeliták központjának, Böszörmény falunak régészeti leletei I. In: A Hajdúsági Múzeum Évkönyve IV. Hajdúböszörmény. 131-170. GYULAI Ferenc-SZOLNOKI László-KENÉZ Árpád-PETŐ Ákos 2016. A hajdúböszörményi középkori (12-13. sz.) izmaelita közösség gazdaságtörténete az archeobotanikai adatok tükrében. In: Magyar Régészet 2016. nyár. Hozzáférés: 2016.10.21. HAJDÚ Zsigmond-NAGY Emese Gyöngyvér 1999. A nyíri izmaeliták központjának, Böszörmény falunak régészeti leletei II. In: A Hajdúsági Múzeum Évkönyve IX. Hajdúböszörmény. 31-68. HAJDÚ Zsigmond 2011. Hajdúböszörmény „ősi arculata.” In: Két beltelken, ólaskertben. A mezőváros Böszörmény. Tanulmányok Hajdú- böszörmény 600 éves mezővárosi múltjáról. (Szerk.: VARJASI Imre) Hajdúböszörmény. 9-22. HOLL Imre 1956. Adatok a középkori fazekasság munkamódszereihez. In: Budapest Régiségei XVII. Budapest. JANKOVICH B. Dénes 1994. Szondázó ásatás Szarvas-Rózsáson. In: A kőkortól a középkorig. (Szerk.: LŐRINCZY Gábor) Szeged. 405—419. RÓZSA Zoltán-TUGYA Beáta 2012. Kik voltak az első Orosháza lakói? Problémafelvetés egy kutatás kezdetén. In: Mozaikok Orosháza és vidéke múltjából 6. Orosháza. 17-31. RÓZSA Zoltán-BALÁZS János-CSÁNYI Viktor-TUGYA Beáta 2014. Árpád-kori muszlim telep és temető Orosházán. In: Magyar Régészet 2014. ősz. 1-7. Hozzáférés: 2016.04.18. SZABÓ László 2003. Megjegyzések a böszörmények kérdéséhez a Hajdúböszörmény határában talált Árpád-kori falu régészeti leletei alapján. In: Déri Múzeum Évkönyve LXXVI. Debrecen. 73-108. TEREI György 2010. Az Árpád-kori Kána falu. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon I. (Szerk.: BENKŐ Elek-KOVÁCS Gyöngyi). Budapest. 81-111. 19 RÓZSA Zoltán-BALÁZS János-CSÁNYI Viktor-TUGYA Beáta 2014. 20 Szolnoki László szíves szóbeli közlése. 21 GYULAI Ferenc-SZOLNOKI László-KENÉZ Árpád-PETŐ Ákos 2016. 22 JANKOVICH B. Dénes 1994. 23 JANKOVICH B. Dénes 1994.410. 268
