Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - Bálint Marianna: Újabb régészeti kutatások Böszörmény falu területén. Megjegyzések az Árpád-kori falu edénykészletéhez

TISICUM XXV. - RÉGÉSZET

feltételezett keleti szélén. Az újabb feltárásnak az elsődleges célja a nagy kiterjedésű lelőhely9 keleti határának meghatározása volt.10 Az újabb ásatási szelvény helyének kiválasztása előtt terepbejárást végeztünk a lelőhelytől keletre. A Gyógypedagógiai Intézet és a Széchenyi Mezőgazdasági Szakiskolától keletre eső szántóföldeken intenzív megtelepedésre utaló, nagymennyiségű leletanyagot lehetett gyűjteni a felszínen. A feltárás során egy 12x15 m2-es területet kutattunk meg, amikor is a szelvénynek a kitűzése a felszíni kerámiatöredékek sűrűsödése alapján történt.

A kis kiterjedésű kutatási területen négy darab Árpád-kori ház foltja rajzolódott ki, a házak között pedig gabonatároló gödrök jelentkeztek. A feltárás során összesen tíz objektumot, valamint 37 darab stratigráfiai egységet sikerült dokumentálni. (1. kép) A felszínre került leletanyag és a feltárt jelenségek újabb adatokat szolgáltatnak a falu kiterjedésének meghatározásához, a település szerkezetére, valamint a falu életének időbeli határának meghatározására vonatkozóan.

Az Antalóczy Ildikó szelvényeitől mintegy 1000 méterre húzódó felszínen szabályos rendben, azonos tájolással sorakoznak a lakóépületek. A házak egymáshoz igen közel helyezkednek el. Az egy sorban egymás mellett lévő házak tájolása azonos, a kemencék elhelyezése azonos helyzetben figyelhető meg. A házak körül, azokhoz szorosan igazodva gabonatároló vermek találhatók. Az egyik vermet kovácsműhelyből származó hulladékkal töltötték fel. A házaknál az Árpád-korra jellemző általános házépítési megoldásokat figyelhetjük meg, amiket néhány apró részlet tesz változatossá. (2. kép)

A feltárt objektumok típusa és elhelyezkedése alapján megállapíthatjuk, hogy még mindig nem értük el a település szélét, az még keletebbre ke2. kép: Edénytartó polc maradványa a 3. számú ház északnyugati sarkában (Fotó: Horváth Tamás)

resendő. A falu perifériájára esetleg az utalhat, hogy a feltárt objektumok közelében egy kovácsműhely húzódik.

A feltárt leletanyag jelentős részét a kerámia alkotja, amit a XII-XIII. századra helyezhetünk. A kerámiaanyag között feltűnő a palackok magas aránya.

9 HAJDÚ Zsigmond 2011.15-16.

10 A lelőhely keleti szélét feltételezhetően a 2014-es szelvény közelében húzódó Perczel Mór utca vonalában rajzolhatjuk meg. A közelmúltban a Perczel Mór, Dobó István, Hargita utcában végzett közműfejlesztések során ugyanis Árpád-kori leletanyag nem került felszínre.

Palackok az Árpád-kori Böszörmény faluban

Antalóczy Ildikó a falu kerámiaanyagának összetételével elsősorban annak kronológiai helyzetének meghatározása szempontjából foglalkozott.11 A kerámia összetételében megfigyelhető egyéb jellegzetességekre nem tért ki, annak ellenére, hogy első értékelésében a szórvány régészeti leletanyag között számos palackot mutatott be.11 12 Szabó László, Antalóczy Ildikó 1979. évi téglagyári ásatási anyagának feldolgozása alkalmával, szintén csak tipológiai szempontból foglalkozott a kerámiaanyag értékelésével.13 Minden valószínűség szerint szerepet játszott ebben az a tény, hogy abban az ásatási szezonban egyetlen fehér színű, bekarcolt csigavonallal díszített palack került elő.14 15 Szolnoki László, a Széchenyi Mezőgazdasági Szakiskola területén feltárt leletanyag rövid ismertetése során már ráirányítja a figyelmet az előkerült kerámiaanyag összetételében megfigyelhető érdekességekre. Kiemeli, hogy a falu feltárt objektumaiból előkerült kerámia összetételében szembetűnő a vízhordó edények és a palackok nagy száma. Nemcsak a palackok magas számát említi meg, hanem azok különleges alakját és anyagát is, és ezek esetleges bizánci származását is felveti.16 A Böszörményben megfigyeltekhez hasonlóan szintén feltűnő a palackok és korsók nagy száma egy Orosháza határában feltárt Árpád-kori településen is.16 Ennek a megfigyelésnek az a körülmény ad különösen nagy hangsúlyt, hogy itt is egy mohamedán vallású közösség települését tételezik fel.

A 2014-ben végzett feltárás során a valamivel több, mint 100 m2-en feltárt tíz objektum betöltésében négy darab különböző palackot sikerült elkülöníteni.

1. A több darabból összeragasztott palack nyaka az 1. számú ház kemencéjének sütőfelületébe betapasztva került elő. Fehér színű, homokkal soványított, kormos felületű palack szabálytalan, hengeres alakú nyaktöredéke, alsó részén a váll indításával. A vállvonal felett közvetlenül elnagyolt, körömbenyomásos díszítés. Fiossza: 7 cm, átmérője: 5 cm, falvastagság: 0,8 cm. Leltári szám: 2014.54.77. A palack nyak kidolgozása meglehetősen hanyag, egyenetlen, mind a külső, mind a belső oldalán. A nyak belső oldalán kézzel történő eldolgozás nyomai figyelhetők meg. (3. kép)

2. A több darabból összeragasztott palack nyaka a 2. számú ház betöltéséből került elő. Fehér színű, apró kaviccsal soványított, korongolt, kiszélesedő szájú, tagolt peremű palack hengeres nyaktöredéke. Hosz- sza: 6,5 cm, kiszerkeszthető átmérője 5 cm, falvastagság 0,6 cm. Leltári szám: 2014. 64.14. A palack külső oldala szépen elsimított, a belső oldalán az agyaghurkák egyenetlen eldolgozása figyelhető meg. (4. kép)

3. A szépen kidolgozott palack kúpos nyaktöredéke a 2. számú ház padlószintjébe mélyülő cölöplyuk betöltéséből került elő. Szürke színű, apró kaviccsal soványított, finoman iszapolt, jól kidolgozott palack nyaktöredéke. A töredék külső oldalát polírozták, majd narancssárga színű engobe réteggel borították be. A palack külső és belső oldala is szépen,

11 ANTALÓCZY Ildikó 1980.164-165.

12 ANTALÓCZY Ildikó 1980.5. kép; uo. V. tábla 6.; 9. kép; 11. kép; 13. kép; 21. kép.

13 SZABÓ László 2003.81-82.

14 SZABÓ László 2003.82.

15 GYULAI Ferenc-SZOLNOKI László-KENÉZ Árpád-PETŐ Ákos 2016.

16 RÓZSA Zoltán-BALÁZS János-CSÁNYI Viktor-TUGYA Beáta 2014.

266