Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Guba Szilvia: A hatvani kultúra elterjedése és kutatásának állása Nógrád megyében
TISICUM XXV. - RÉGÉSZET Baglyaskő és Pécskő, Piliny-Várhegy).37 Az eddig közölt leletek alapján annyi bizonyos, hogy a kultúra annak klasszikus fázisában (Bz A2-3) már jelen van területünkön. Mindez, a korábban felvetett, az Alföldön és az Északi-középhegységben bizonyítottan igazolható expanziós elképzelésekkel is összhangban áll.38 A bujáki feltárások óta számos nógrádi településről a koszideri időszak leletanyaga került elő (Salgótarján/Zagy- vapálfalva-Homokbánya, Pásztó-Csontfalva, Cserháthaláp-Makódűlő), erősítve azt a korábbi feltételezést, hogy a hatvani kultúra a Cserhát területén sok esetben megérte a középső bronzkor végét (Bz B1 vége). Először sikerült azonban a kultúra végét is pontosan körvonalazni, többek között a Zagyvapálfalván feltárt késő hatvani és koszideri sírok, valamint a pilinyi kultúra kialakulási fázisára jellemző sírok alapján. Ez alapján elmondható, hogy a Pilinyi kultúra kialakulásában a Zagyva-lpoly vidéki, késő hatvani-koszideri korú hatvani közössége bizonyítottan szerepet játszott. Több késő bronzkori temető esetében a pilinyi kultúra leletanyaga jellegzetesen koszideri korú hatvani jellegű anyaggal együtt került elő. Mozsolics Amália Vizsláson feltárt temető részletéből a pilinyi kultúra kialakulási fázisára jellemző anyag ismert.39 A Pilinyben feltárt szórt ham- vasztásos sír leírása40, valamint az innen szórványként közölt leletanyag 37 BÓNA István 1992.21. 38 KALICZ Nándor 1968.179. 39 KEMENCZEI Tibor 1984. Taf. XIV. 40 NYÁRY Jenő 1869.267. egyértelműen a hatvani kultúra jelenlétét jelzi41. A Safarikovo-i temető feldolgozásának eredményei alapján is kimutatható egy nagyon korai, középső bronzkori formákat mutató pilinyi fázis.42 Mindezek alapján, és a pálfalvai megfigyeléseinket felhasználva, úgy gondoljuk, hogy a - korábbi elképzelésekkel ellentétben - a fentebb felsorolt lelőhelyeken (főként Piliny-Borsos) nem egy középső bronzkori (hatvani kultúra), majd egy önálló késő bronzkori (pilinyi kultúra) közösség használja egymástól függetlenül ugyanazt a temetkezési helyet. Véleményünk szerint a középső bronzkorban (és/vagy koszideri időszakban), a hatvani kultúra által megkezdett temetőket törés nélkül, a pilinyi kultúra edényművességével jellemezhető közösségek használják tovább. A pálfalvai temető kapcsán kimutatható átmeneti fázis kulturális és egyben genetikai folytonosságot feltételez. A fenti gondolatok megfogalmazásában igazán újkeletű nincs, hiszen korábban a pilinyi kultúra eredetével és legkorábbi fázisával foglalkozó több kutató is hasonló megállapításokat tett.43 Az eredményeink azonban elsőként bizonyítják a feltárt leletanyagon keresztül a korábban csak feltételesen megfogalmazott kulturális folytonosságot. A pálfalvai temető kapcsán bizonyos, hogy a Zagyva, Ipoly és Rima folyók völgyében élő hatvani alaplakosságot érik el olyan kulturális hatások44, amelyek a koszideri időszak végén a pilinyi kultúra kialakulásához vezetnek. 41 KOVÁCS Tibor 1989.1. kép. 42 FURMÁNEK, Václav 1981. 43 KEMENCZEI Tibor 1967.; FURMÁNEK, Václav 1981. 44 E hatások elemzése a temető teljes feldolgozása kapcsán a közeljövőben elkészülhet. 84
