Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Guba Szilvia: A hatvani kultúra elterjedése és kutatásának állása Nógrád megyében
TISICUM XXV. - REGESZET magját érintette csak, sem a teljes lelőhely kiterjedéséről, sem esetleges erődítéséről további információval nem szolgált.13 A teli méretének, belső szerkezetének és esetleges erődítésének megállapítása érdekében 2003-ban régészeti geológiai kutatására került sor Bácsmegi Gábor és Sümegi Pál részvételével. A fúrások egy kettős körgyűrűvel (kettős árokrendszerrel) körbevett teli-települést jeleztek. A központi mag körüli árok belső részén (fekete körgyűrű) időszaki állattartásra (refúgium-szerű, téli?) utaló, a központi területtől eltérő, települési objektumoktól mentes sávot rekonstruáltak. Az állattartás színhelyét egy árok választotta el a település külső részeitől, melyet szintén egy árok övezett.14 A korábban a domb platójára lokalizált település (kiterjedése 65x62 méter) csupán a teli magja,15 a kettős árokkal kerített összkiterjedése azonban eléri a hat hektárt.16 Szerencsés módon, kisebb nyomvonalas beruházások kapcsán, illetve Tóth László pásztói agronómus terepbejárásai során a teli környékén több hatvani lelőhely lokalizálására is sor kerülhetett.17 A központi erődített településtől légvonalban 700, 800 és 1000 méteres távolságban került elő jellegzetesen hatvani kerámiaanyag, valószínűsíthetően a telihez tartozó temető és előtelepülések nyomai.18 Legutóbb a falu belterületén, szennyvízfektetés során egy újabb temetőt rögzítettek a Dornyay Béla Múzeum munkatársai.19 A hatvani települések száma a monográfia megjelenése után alig változott, egy-két addig ismeretlen lelőhelyről származó leletanyag került elő, amelyek számottevő új információval nem szolgáltak. Ezért is jelentős és Héhalom tárgyalása kapcsán fontos itt megemlítenünk a telitől légvonalban hét kilométerree északra, szintén a Bujáki-patak mentén elterülő, a megye egyik legjobban kutatott hatvani telepét. Tárnoki Judit tarisznyaparti Kerekdombon végzett feltárása során a hatvani kultúra egyrétegű, rövid ideig használt településének nyomait, kizárólag gödröket tárt fel. A lelőhely felfedezésének jelentősége abban áll, hogy az előkerült leletek egy szűk időkereten belül jól datálhatóak, így jó összehasonlítási alapot nyújtanak hasonló korú leletek elemzéséhez és keltezéséhez. Az elmúlt 25 évben néhány lelkes, régészeti leletek iránt érdeklődő magánember által beszolgáltatott anyag a gyűjteményünk bővülését hozta: Tóth László pásztói terepbejárásából, majd Fekete László Gyula Salgótarján és Nagybátony környéki gyűjtéséből regisztráltunk néhány új hatvani lelőhelyet.20 A 2000-es évek elején meginduló megelőző feltárások, településrendezési tervekhez készült hatástanulmányok által a régióban egyre több helyről került elő a kultúrára jellemző leletanyag. A szórványként, terepbejárásból származó leletanyag mellett jelentős a feltárás 13 KATÓ Sára 1994. A feltárásról mindezidáig csupán néhány rövid jelentésből tájékozódhattunk. A dokumentáció a KFM adattárába nem került be, az ásató többszöri, együttműködést elősegítő kérésünkre eddig nem reagált. 14 BÁCSMEGI Gábor-SÜMEGI Pál 2005.172. 15 NOVÁKI Gyula 2008a. 226. 16 Sajnos az eddigi, további geoarchaeológiai és műszeres lelőhelyfelderítést célzó kutatási pályázataink nem jártak sikerrel. 17 BÁCSMEGI Gábor 2003. 18 BÁCSMEGI Gábor-SÜMEGI Pál 2005.174. 19 Az Úttörő úton sírokra utaló hatvani kisedények kerültek elő. Zandler Krisztián szíves szóbeli közlése. 20 Ez utóbbiak feldolgozása megtörtént, GUBA Szilvia 2009. során rögzített telepanyag is (Szurdokpüspöki,21 Pásztó,22 Cserhátha- láp23), még annak viszonylatában is, hogy a megyét a beruházásokhoz kapcsolódó nagy felületű megelőző feltárások szinte elkerülték. A hatvani kultúra eddig ismert településhálózatát legújabban Szé- csény környéki kutatásaink módosítják. 2015-ben ISzAP (Ipoly-Szé- csény Archaeological Project) néven indítottuk el topográfiai célú mikroregionális kutatási programunkat,24 mely során a szécsényi medencében több, eddig ismeretlen hatvani lelőhelyet is regisztráltunk. Bár a projekt célja elsődlegesen Szécsény-Ültetéstető Ismert neolit településének és környezetének középső neolitikumban betöltött szerepét vizsgálja, az egyéb korszakból származó lelőhelyek a vizsgált terület őskori (és ezzel együtt középső bronzkori) településtörténetéhez fontos információkkal szolgálnak. Egyrészről több korábban ismert, de pontosan eddig nem lokalizálható lelőhelyet azonosítottunk (pl. Szécsény-Újhegyi szőlők25), másrészt lelőhelyek teljes kiterjedését határoztuk meg (pl. Ludányhalászi-Agyagoshegy), illetve regisztráltunk új lelőhelyeket. A hatvani kultúra Szécsény környéki (pl. Szécsény-Kerekdomb, Szécsény-Dolány/Benczúrfalva, Piliny) megtelepedéséről majd 150 éve van tudomásunk, főként Pintér Sándor és báró Nyáry Jenő és fia, Albert gyűjtéseiből,26 melyeket később, egyéb szórványként a Magyar Nemzeti Múzeumba került és középső bronzkorinak meghatározott edénnyel együtt közölt Kovács Tibor.27 A Kerekdomb közvetlen környezetében, a mélyút felett emelkedő teraszon találjuk Ültetéstető neolit telepét, ahonnan több középső bronzkori település objektum is ismert.28 Az út nyugati oldalában emelkedő dombnyelv északi részén Tárnoki Judit 1984-ben terepbejárás során a hatvani kultúra szórványos leleteit gyűjtötte ösz- sze, a szondázó kutatás azonban néhány kisebb méretű gödrön kívül egyéb jelenséget nem eredményezett.29 Az általa rögzített lelőhelytől mintegy 650 méterrel DDNY-i irányban, szisztematikus terepbejárással egy új, nagy kiterjedésű, intenzív hatvani települést és a hozzá tartozó hamvasztásos rítusú, a mezőgazdasági művelés által erősen bolygatott temetőt regisztráltunk. E két helyszín esetében bizonyos, hogy ugyanazon közösség települését és temetőjét találtuk meg. A Ludányhalászi határában emelkedő Agyagos-hegy, egy feltételezett hatvani erődített település felmérését 2007-ben Nováki Gyula végezte el.30 Mindaddig a hatvani kultúra szórványos leletei a domboldal déli lejtőjén kerültek csak elő, a felmérés pedig erődítés felszíni nyomát rögzíteni nem tudta. A szisztematikus terepbejárással az eddig szórványos leletanyaggal jellemezhető lelőhely északi kiterjedését is pontosítani tudtuk. Sajnos a gyűjtött adatok még mindig nem elégségesek, hogy a település jellegét és esetleges erődítését egyértelműen eldöntsék, annyi azonban bizonyossá vált, hogy egy nagyobb kiterjedésű és intenzív középső bronzkori lelőhellyel kell számolnunk. 21 Hatvani településobjektumok - közöletlen. BÁCSMEGI Gábor- SÜMEGI Pál 2010. 22 GUBA Szilvia 2009. 23 Közöletlen, SIMONYI Erika 2003.156. 24 FÁBIÁN Szilvia et al. 2016. 25 PINTÉR Sándor 1897.16. 26 NYÁRY Jenő 1869.; NYÁRY Albert 1909. 27 KOVÁCS Tibor 1989. 28 SOÓS Virág 1982.9. 29 Szécsény, Ültetés-Felső: TÁRNOKI Judit 1984.28. 30 NOVÁKI Gyula 2008b. 244. 82
