Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Kiss Viktória–Kulcsár Gabriella: Újra a balatonakali bronzkori sírról
Kulcsár Gabriella-Kiss Viktória Újra a balatonakali bronzkori sírról Bevezetés A balatonakali bronzkori sírt Torma István publikálta. Az 1978-ban napvilágot látott tanulmány részletesen ismertette a lelőkörülményeket, a sírhoz tartozó kerámiát és párhuzamait, valamint a gazdag fém mellékleteket, a leletegyüttest a magyarországi középső bronzkor elejére keltezve.1 Megállapításai ma is teljes mértékben megállják a helyüket, néhány ponton azonban a tárgyak és az emberi maradványok újabb vizsgálataival, az elmúlt évtizedekben előkerült csontvázas temetkezések összehasonlító elemzésével, valamint a relatív és abszolút kronológiai adatok áttekintésével kiegészíthető a sírról rendelkezésre álló információ. Az alábbiakban az új adatokat tesszük közzé. A csontvázas temetkezésről A sír 1965-ben Balatonakali határában, a Sósi földeknek nevezett területen, egy domboldalon vasútépítéshez kapcsolódó földmunkák során került elő. A találó vasúti munkás elmondása szerint a veszprémi Laczkó Dezső (korábban Bakonyi) Múzeumnak átadott leletek „egy hatalmas kőlapokkal lefedett zsugorított csontváz mellett kerültek elő. Az aranykarika állítólag a jobb fül tájékán volt, a koponya mellett, illetve a váz baloldalán egy félholdas kávájú bronzvéső, karperec, tőr, peremes balta és egy nyélhátas bronzfejsze feküdt”.1 2 A lelőhelyet hitelesítő H. Kelemen Márta jelentése megemlíti, hogy „a sír 1 méter mélyen volt, kőlapokkal lefedve”, s további részleteket is elárul arról, hogyan helyezkedtek el a tárgyak: a bronz véső „a koponya felett ill. a váz baloldalán bronz spiráltekercs, bronz tőr, bronz fejsze, bronz laposbalta”.3 Sajnos, az nem egyértelmű, hogy a kőlapok körbe is vették-e a sírt, vagy inkább kőborításról van-e szó. A leírásból arra következtethetünk, hogy a csontváz koponyája a jobb oldalán feküdt, így találták meg a jobb fül mellett az arany hajkarikát. Amennyiben a lábak a fej irányának megfelelően a jobb oldalra fordulva voltak felhúzva, egy jobb oldalára fektetett zsugorított csontvázas sírt képzelhetünk el. Azonban az, hogy a mellékletek a váz baloldalán kerültek elő, arra utalhat, hogy a felsőtest háton fekvő helyzetben volt, máskülönben a bal oldalon elhelyezett mellékletek az elhunyt háta mögé kerültek volna. A munkások két edény töredékeit is beszolgáltatták. A fém tárgyak, és az edények elemzése alapján Torma István a kisapostagi kultúra 3. fázisának korába keltezte a sírt. Véleménye szerint a gazdag mellékletei személy megkülönböztetett társadalmi helyzetére utal a szokatlan, csontvázas rítus, hiszen a sír publikálásának idején a kisapostagi kultúra emlékanyagából csak hamvasztásos sírok voltak ismertek. Annak ellenére, hogy ma már jóval több csontvázas temetkezést ismerünk a korszakból, a mellékletek alapján ma is helytálló a megkülönböztetett 1 TORMA István 1978. 2 TORMA István 1978.15. 3 A jelentés a Laczkó Dezső Múzeum Adattárában található, 1509-4-1765. társadalmi helyzet feltételezése. A bronz tárgyak száma és az arany hajkarika az aunjetitzi fejedelmi sírokkal rokonítja a balatonakali, nagy kőlapokkal fedett sírt (1. kép).4 1. kép: Az aunjetitzi kora bronzkori fejedelmi sírok és a balatonakali sír mellékleteinek összehasonlító táblázata (Meller 2014, Abb. 18 nyomán, kiegészítve) Az újabb adatoknak köszönhetően ma már közel 90 csontvázas sírt ismerünk a Dunántúl belső területéről, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Somogy, Tolna és Baranya megyéből (2. kép), melyek nagy valószínűséggel a kora bronzkor végére keltezhetek.5 A hasonló temetkezések legutóbbi áttekintését néhány továbbival egészíthetjük ki: Balatonboglár-Berekre- dűlő: négy sír, Balatonkeresztúr-Réti-dűlő: nyolc egyén egy gödörben és további 11 csontvázas sír, Balatonlelle-Kenderföld: legalább hat sír, Bonyhád: 12 sír, Győr-Ménfőcsanak-Kolonincs-tag: egy sír, Kaposvár-61. út/12. és 14. Ih.: legalább 13 sír, Majs: kilenc sír, Ordacsehi-Csereföld: öt sír, Ordacsehi-Major: öt sír, Pécsbagota: két sír, Szőlősgyörök: 1+?sír, 4 A Harald Meller által összeállított ábra (MELLER, Harald 2014. Abb. 18.) nyomán, a nebrai kincs tárgyai nélkül, kiegészítve a balatonakali sír leleteivel. 5 Ezenkívül további csontvázas sírokat tártak fel Dunaújváros területén is: SZATHMÁRI Ildikó 1983.). 73
