Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Siklósi Zsuzsanna–Szilágyi Márton: Módszertani, interpretációs kérdések az alföldi rézkor radiokarbon keltezése kapcsán
SIKLÓSI ZSUZSANNA-SZILÁGYI MÁRTON: MÓDSZERTANI, INTERPRETÁCIÓS KÉRDÉSEK AZ ALFÖLDI RÉZKOR RADIOKARBON KELTEZÉSE KAPCSÁN A kutatási projektünk során mért AMS adatok és az időközben publikált, más lelőhelyekről származó AMS mérések Bayes modellezése alapján ma már árnyaltabb képet vázolhatunk fel az Alföld területén.41 E modell készítése során figyelmen kívül hagytuk a konvencionális, nagy szten- derd hibájú illetve bizonytalan régészeti kontextusból származó vagy hosszú életű mintán mért adatokat. Az egyes kerámiastílusok keltezését lelőhelyenként, és azokon belül zárt régészeti kontextusokból felépítve vizsgáltuk, a régészeti kultúrát nem tekintettük analitikai egységnek.42 A gondos mintaválasztásnak és a precíz AMS méréseknek köszönhetően a Bayes modellezés eredményeként a 4500 és 4000/3800 cal BC közötti időszakban 100-250 éves időintervallumokban tudjuk vizsgálni a stiláris változásokat. A regionális szinten jelenleg rendelkezésre álló mintaszám nem teszi lehetővé az ennél pontosabb keltezést (1. ábra). A Bayes modellezés lényegéből adódik, hogy ez a modell a későbbiekben módosulhat, finomodhat, esetleg némely mérésekről kiderülhet, hogy kilógó értékek voltak, ezért várhatóan a jövőben további mérési sorozatokkal tovább árnyalhatjuk a képet. Ha az egész Alföldre vonatkozóan nézzük a kerámiastílusok időbeli és térbeli használatát, akkor láthatjuk, hogy ezek egyidejűleg is használatban voltak - azon az intervallumon belül, amelyet ma vizsgálni tudunk. Kétségtelen, hogy a tiszapolgári stílus korábban - nagyjából 4550-4500 cal BC körül - jelent meg, mint a bodrogkeresztúri stílus,43 melynek folyamatos térnyerésével kb. 4350 cal BC-től kezdődően számolhatunk. A helyzetet tovább árnyalja a Marosdécse-típusú temetkezési rítus hasonló időszakban történő felbukkanása.44 Egyelőre nem zárhatjuk ki teljesen azt a lehetőséget sem, hogy a kerámiastílus olyan hirtelen változott, hogy azt jelenleg nem tudjuk érzékelni a még mindig kisszámú megbízható radiokarbon mérés miatt. A jelenlegi adatok szerint a vártnál korábbra tehető a hunyadihalmi típusú kerámiaművesség megjelenése is.45 Eredményeinknek fontos következményei vannak az alföldi rézkor általános megítélésére vonatkozóan. Az egyik ilyen kérdés a formális temetők megjelenése, melyet a tellek megszűnéséhez köt a kutatás.46 A késő neolitikum és kora rézkor közötti átalakulás egy hosszabb folyamat lehetett, ami különböző sebességgel zajlott le az Alföld különböző részein47 41 KOVÁCS Katalin-VÁCZI Gábor 2007. 403., 408.; RACZKY Pál-ANDERS Alexandra 2009.17.; CSÁNYI Marietta-RACZKY Pál-TÁRNOKI Judit 2009. 26-28.; YERKES, Richard-GYUCHA Attila-PARKINSON, William 2009.; RACZKY Pál-SIKLÓSI Zsuzsanna 2013.; NEUMANN, Daniel-SIKLÓSI Zsu- zsanna-SCHOLTZ, Roman-SZILÁGYI Márton 2014. 400-403.; SIKLÓSI Zsuzsanna-SZILÁGYI Márton in prep. 42 Székely-Zöldtelek stratigráfiája (KALICZ Nándor 1958.) ugyan elegendő adatot szolgáltatott ahhoz, hogy Kalicz N. a badeni kultúra helyes relatív kronológiai helyzetét leírja, azonban az ásási szintekben folytatott feltárás közlése egyáltalán nem utal zárt régészeti kontextusból származó leletanyagra, így alkalmatlan arra, hogy a Tiszapolgár és Bodrogkeresztúr közti különbséget, viszonyt ez alapján vizsgáljuk. A publikáció alapján nem lehet határvonalat húzni a két stílus között. Éppen ezért a modellezés során nem támaszkodtunk erre a megfigyelésre. Vö. ellenben BRUMMACK, Sven 2015. modellezését, aki előfeltevésként beépíti modelljébe. 43 Körösladány-Bikeri településén is kerültek elő bodrogkeresztúri karcolt dí- szű töredékek, azonban ezek kontextusát, így időrendi helyzetét sem ismerjük a településen belül (GYUCHA Attila 2015. fig. 5.71). 44 DANI János-HORVÁTH Tünde 2012.75. 45 RACZKY Pál-SIKLÓSI Zsuzsanna 2013.567. 46 BOGNÁR-KUTZIÁN Ida 1963., 1972.; PARKINSON, William 2002.391-394. 47 A Vésztő melletti települések kutatása alapján hasonló eredményre jutott PARKINSON, William A.-YERKES, Richard W.-GYUCHA Attila-SARRIS, Jelenlegi ismereteink szerint a formális temetők használatának kezdete nem keltezhető a tellek megszűnését közvetlenül követő időszakra, egyelőre egyetlen ilyen lelőhely kezdetét sem tudjuk biztosan a 4350 cal BC-t megelőző időszakra datálni. Szintén kevéssé hangsúlyozott az a tény, hogy az alföldi kora és középső rézkorban a temetkezések helyszíne is nagy változatosságot mutat. Vannak településeken belül szórtan elhelyezkedő (pl. Rákóczifalva-Bagi-földek 8.),48 illetve sorokba rendezett sírok (pl. Polgár-Király-ér-part),49 ismerünk településektől elkülönülve elhelyezkedő magányos sírt (pl. Pusztataskony-Ledence),50 valamint sírcsoportot is (pl. PoIgár-Nagy-Kasziba).51 Ugyanakkor a településhálózat átalakulása az Alföld egyes területein valóban elkezdődött 4500-4450 cal BC körül, amikor több teilen is megszakadt az élet és új, kisebb települések, sűrűbb hálózata jelent meg. Azonban ez a változás nem vetíthető ki egységesen az egész Alföldre, az átalakulás más ritmusban történt a Berettyó-vidéken52 és máshogyan a Polgár-szigeten vagy akár a Körös-vidéken. E mögött valószínűleg komplex okokat kell keresnünk, számításba véve a környezeti, földrajzi tényezőket, de a kulturális változások eltérő dinamikáját is. A bodrogkeresztúri kontextusból származó újabb AMS mérések mindegyike megerősítette a rákóczifalvi temető alapján látható korai keltezését. Jelenleg nincs tudomásunk olyan megbízható mérésről, amely alátámasztaná a bodrogkeresztúri kultúra korábbi, 4000-3600 BC közé való keltezését. Ebből következik, hogy az aranyékszerek és a súlyos rézeszközök tömeges alföldi megjelenése is jelentősen korábbra, 4350-4300 cal BC körűire keltezhető. Szembetűnő, hogy az egymással jelentős időbeni átfedést mutató temetők, például Rákóczifalva-Bivalytó, Polgár-Basatanya és Hajdúböszörmény-Ficsori-tó-dűlő fémanyaga mekkora változatosságot mutat. Véleményünk szerint az értelmezés és értékelés egyik alapproblémája a régészeti kultúra, mint analitikai egység használata. Az Alföldön belül összehasonlítva a kerámiastílusokat, a temetkezési szokásokat, a településszerkezetet, és egy sor más kulturális jellemzőt azok nagyfokú változatosságát tapasztalhatjuk, vagyis a homogenitás egy ma vizsgálható időintervallumon belül semmilyen szinten nem jelenik meg. Az Alföld egészét - illetve annak peremterületeit - azonosítja hagyományosan az ősrégészeti kutatás a tiszapolgári illetve bodrogkeresztúri régészeti kultúra egységével. Jóllehet, ezen belül tipokronológiai alapon megkülönböztetésre kerültek területi csoportok és időrendi fázisok, az alapvető egység a kultúra maradt. A régészeti kultúra homogén analitikai egységként való használata máig tartja magát és gyakran további analitikai vizsgálatok alapegységét képezi, még akkor is, ha az utóbbi évtizedekben számos esetben nyilvánvalóvá vált, hogy komoly problémák vannak a fogalom használatával. Vagyis, ha megpróbálnánk fenntartani a kultúra regionális egységét, az elfedné azt a változatosságot, amit az Apostolos-MORRIS, Margaret-SALISBURY, Roderick B. 2010. 165.; YERKES, Richard-GYUCHA Attila-PARKINSON, William 2009.1086. is. 48 SZILÁGYI Márton 2015.196-197. 49 SZILÁGYI Márton 2015.130-141. 50 RACZKY Pál 2013. 51 RACZKY Pál-ANDERS Alexandra-NAGY Emese Gyöngyvér-KRIVECZKY Béla-HAJDÚ Zsigmond-SZALAI Tamás 1997. 52 A késő neolitikus tellek rézkori használatára vagy ismételt használatba vételére a Berettyó-vidéken kívül is vannak adataink. Ld. Vésztő-Mágor (HEGEDŰS Katalin-MAKKAY János 1987. 88-89.), Crna Bara (GARASANIN, Milutin V.-GARASANIN, Draga 1957.), Uivar (SCHIER, Wolfram 2013.), Vinca-Belo Brdo (BORIC, Dusán 2015.174-177). 69
