Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Siklósi Zsuzsanna–Szilágyi Márton: Módszertani, interpretációs kérdések az alföldi rézkor radiokarbon keltezése kapcsán
Siklósi Zsuzsanna-Szilágyi Márton Módszertani, interpretációs kérdések az alföldi rézkor radiokarbon keltezése kapcsán Absztrakt Az utóbbi években az alföldi kora és középső rézkor kapcsán olyan időrendi és interpretációs problémák merültek fel, melyek teljesen átrajzolták a korszakról alkotott és széles körűen elfogadott képet. Ennek kapcsán indult el kutatási projektünk, melyben megpróbáltuk új megközelítésben vizsgálni az adott periódust. Az időrenddel kapcsolatos problémákat a magyar régészetben újszerű metódus, a Bayes-analízis segítségével vizsgáltuk, ennek nyomán új, a régebbieknél pontosabb kronológiai modellt állítottunk fel. A kronológiai rendszer felborulásával azonban a korábbi unilineáris kulturális modell is átalakult. Ennek újraalkotására és interpretálására - szakítva a korábbi megközelítésekkel - alulról építkezve, lelőhely-, és mikroregionális szinten tettünk kísérletet. Ennek során jutottunk el ahhoz az európai és amerikai régészetben már hosszú évtizedek óta zajló vitához, mely a régészeti kultúra, mint analitikai egység létjogosultságáról szól. Tanulmányunkban megpróbáljuk bemutatni a tiszapolgári és bodrogkeresztúri kultúrákkal kapcsolatban nemrégiben felmerült problémákat, ezek lehetséges módszertani vagy interpretációs okait. A tradicionális rézkori időrend A 20. század végére elsősorban Bognár-Kutzián Ida, Kalicz Nándor és Patay Pál munkásságának köszönhetően úgy tűnt, hogy a kora és középső rézkor kulturális és kronológiai keretei jól körvonalazottak.1 A késő neolitikus tellek megszűnését kísérő átalakulásokat komplex, mélyreható társadalmi-gazdasági átalakulásként értelmezték, mely összekapcsolódott a formális temetők, a rézeszközök, és egy, a késő neolitikumhoz képest kisebb méretű településekből álló, szórtabb településhálózat megjelenésével.2 A kalibrált radiokarbon mérések alapján kb. Kr. e. 4500 körül jelent meg a tiszapolgári kultúraként leírt leletanyag, ami egyben a nagyjából Kr. e. 4000-ig tartó kora rézkor időszakát is jelentette, tehát egyaránt volt kulturális és kronológiai egység. Ennek szerves kulturális és időrendi folytatásaként tekintettünk a bodrogkeresztúri kultúraként leírt leletanyagra, mely a kerámiaformák és díszítések változása mellett az aranyékszerek és a súlyos rézeszközök tömeges megjelenésével függött össze.3 Ez az időrendi egységként, középső rézkorként számon tartott időszak Kr. e. 3600-ig tartott, amely második fele - elsősorban a kerámia változása alapján - Bodrogkeresztúr B, majd hunyadihalmi kultúra néven került megkülönböztetésre a korábbiaktól.4 1 BOGNÁR-KUTZIÁN Ida 1963.; 1972.; PATAY Pál 1974.; KALICZ Nándor 1988. 2 BOGNÁR-KUTZIÁN Ida 1963.407., 431.; 1972.170-171.; PARKINSON, William 2002.; 2006. 51-56. 3 PATAY Pál 1974.; BOGNÁR-KUTZIÁN Ida 1985.; BOGNÁR-KUTZIÁN Ida- CSONGOR Éva 1987.; KALICZ Nándor 1992.10.; RACZKY Pál 2000.28. 4 BOGNÁR-KUTZIÁN Ida 1969.; KALICZ Nándor 1979-80.; BOGNÁR- KUTZIÁN Ida 1985.; BOGNÁR-KUTZIÁN Ida-CSONGOR Éva 1987. Ez a hagyományos, kultúrtörténeti szemlélet homogén területi és időrendi egységekben, régészeti kultúrákban gondolkodott és azok unilineáris, az egész Alföldre nézve egységes fejlődését írta le.5 Ennek alapját elsősorban a formális temetők anyaga szolgáltatta, melyek a XIX. század vége óta - zárt régészeti kontextusuk okán - a tipokronológiai alapú ősrégészeti kutatás alappilléreivé váltak. Nem véletlen, hogy a Tiszapolgár- Basatanyán majdnem teljesen feltárt temető képezte az alapját az alföldi kora és középső rézkor kronológiájának.6 Bár Bognár-Kutzián Ida összefoglaló monográfiájában mintegy 250 lelőhelyről közölte a tiszapolgári kultúra anyagát, ezek túlnyomó többsége szórvány, felszíni gyűjtés vagy kisfelületű, szondázó ásatás volt. A kora rézkori települések anyaga és jellege igen kevéssé volt ismert.7 Ez hatványozottan volt igaz a középső rézkorra.8 Az intenzív telepkutatás számított tehát a legnagyobb hiányosságnak, de az ezredforduló környékén ezen a téren is hiánypótló munkák születtek.9 Ennek eredményeként a Vésztő környéki kutatások pontosították a tiszapolgári települések szerkezetéről rendelkezésünkre álló tudásunkat és már egy szűk földrajzi egységen belül is a kora rézkori települések változatosságát mutatták.10 11 Éppen kutatástörténeti jelentősége miatt a basatanyai temető az elsők között volt a hazai radiokarbon mérésekkel keltezett lelőhelyek sorában. E korai konvencionális mérések - melyek sztenderd hibája 140-190 év volt - adták az alapját az egész alföldi kora és középső rézkor keltezésének, mely így egy 800-1000 éves időszakot ölelt fel.11 Mindez - nem 5 KALICZ Nándor 1988. 6 BOGNÁR-KUTZIÁN Ida 1963.; PATAY Pál 2008. 7 BOGNÁR-KUTZIÁN Ida 1972.164-165. Bognár-Kutzián Ida az általa összegyűjtött lelőhelyek csupán 1/5-ét tartotta településnek. Ma már valószínűbbnek tűnik, hogy túlnyomó többségük település lehet. Ld. még GOLDMAN György 1977.; SIKLÓDI Csilla 1982.; 1983.; PARKINSON, William 2006. 51-54.; GOLDMAN György-SZÉNÁSZKY Júlia 2012. 8 PATAY Pál 1974.31.66. Az általa felsorolt bodrogkeresztúrinak tekintett települések egy része Budapest területén, illetve környékén került elő, melyeket ma már nem sorol ide a kutatás. Az alföldi bodrogkeresztúri települések elkülönítése továbbra is problematikus (pl. PARKINSON, William 2006.146. 152.; GYUCHA Attila 2015. 87.). A bodrogkeresztúri temetők elkülönítésének kritériuma a tejesköcsög formájú edény megléte volt (PATAY Pál 1961. 3-4.), ez módszertanilag összefüggésben állhat a telepek hiányával, ld. SZILÁGYI Márton 2015.316-317. 9 PARKINSON, William 2006.; PARKINSON, William-GYUCHA Attila 2007.; RACZKY Pál-ANDERS Alexandra 2009.; PARKINSON, William A.-YERKES, Richard W.-GYUCHA Attila-SARRIS, Apostolos-MORRIS, Margaret- SALISBURY, Roderick B. 2010.; SZILÁGYI Márton 2010. Újabban SZILÁGYI Márton 2015. és PATAY Róbert 2002. és 2015. egészítették ki tudásunkat a kora-középső rézkori településekre vonatkozóan. 10 PARKINSON, William A.-YERKES, Richard W.-GYUCHA Attila-SARRIS, Apostolos-MORRIS, Margaret-SALISBURY, Roderick B. 2010. 167., 179., 181.; GYUCHA Attila 2015.138. 11 BOGNÁR-KUTZIÁN Ida 1985. 296. table 2.; BOGNÁR-KUTZIÁN Ida-CSONGOR Éva 1987.134-138.; FORENBAHER, Staso 1993.237-246. fig. 3, table 1. 65
