Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Művészettörténeti tanulmányok - Csiszár Róbert: Portrék az első világháborús diplomácia világából – Zádor István rajzai a bukaresti béketárgyalások küldötteiről

TISICUM XXV. - MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

24. kép: Bukarest (1918. III. 19.). Papír, ceruza

Herbert Freiherr von Richthofen (Strehlen, 1879 - Moszkva, 1952) német jogász, diplomata.

A nemesi Richthofen család tagja. 1903-ban jogi doktorátust szerez, 1904-ben diplomáciai szolgálatba lép. A következő években külügyi gyakornok Berlinben. 1907-ben követségi titkárrá nevezik ki. 1911 és 1914 között titkárként szolgált a német követség főkonzulátusán Kairóban. 1915-ben követségi tanácsossá nevezik ki. Ezt követően 1916-1918 között követségi tanácsos Bulgáriában. Az I. világháború befejezésekor a bukaresti béketárgyalások németországi delegációjának tagja. 1919- ben visszavonult a külügyi szolgálattól családi birtokára. 1922-ben visz- szahívták a diplomáciai szolgálatba. 1922-1928 között osztályvezető a német követségen Londonban. 1930-ban ő lett az utódja Ulrich von Hassell miniszternek a dániai német követségen. 1939-ben hívták vissza a diplomáciai szolgálatból, 1941-ben azonban ismét felkérik. A szófiai nagykövetségen Adolf Beckerle német nagykövettel, volt SA vezetővel dolgozik együtt. 1944-ben helyezték végleg nyugdíjba. 1945-ben az NKVD letartóztatta. 1951-ben a „Szovjetunió elleni háború előkészítése és a háborúban történt részvétele” miatt 25 év börtönbüntetésre ítélték. 1952-ben halt meg a Lubjanka börtönben, Moszkvában.52 *

25. kép: Graf von Rex portréja (1918.111.19.). Papír, ceruza

52 www.bundesarchiv.de Richthofen, Herbert, Freiherr von in Reichshandbuch

der deutschen Gesellschaft - Das Handbuch der Persönlichkeiten in Wort und Bild., Deutscher Wirtschaftsverlag, Berlin, 1931.

482