Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Művészettörténeti tanulmányok - Csiszár Róbert: Portrék az első világháborús diplomácia világából – Zádor István rajzai a bukaresti béketárgyalások küldötteiről
TISICUM XXV. - MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK Talaat pályáját a török politikában kezdte, 1908-ban belügyminiszter, majd pénzügyminiszter, és végül 1917-ben nagyvezír. 1918-ban aláírta először a breszt-litovszki békét, majd a bukaresti békét. Ettől függetlenül a triumvirátus a Kaukázus, a Krím és más, törökök lakta orosz területek megszerzését fontolgatta. A gazdaságilag és katonailag teljesen megroppant, mindinkább németekre utalt török birodalomban 1918. október 8-án az Egység és Haladás balszárnya alakított kormányt, a három pasa pedig november 2-án egy német torpedónaszádon távozott. Talaat pasa mint belügyminiszter 1915. április 24-én rendelte el az örmény értelmiségiek letartóztatását és deportálását. Továbbá indítványozta a Tehcir törvényt 1915. május 30-án, amely elindította az örmény népirtást. Őt tekintik a népirtás fő kezdeményezőjének. A tudományos körökben elfogadott nézet szerint hat-nyolcszázezer örmény vesztette életét. Az Örmény Forradalmi Szövetség 1920-ban titkos műveletet indított Neme- szisz fedőnéven, ami az örmény népirtás értelmi szerzőinek meggyilkolására irányult. Az örmény merénylők Mehmed Talaat pasa nagyvezírt 1921. március 15-én ölték meg Berlinben, Ahmed Dzsemal pasát pedig 1922. július 21-én Tbilisziben. Ismail Enver pasa 1922. augusztus 4-én esett el a szovjetek elleni harcban. Talaat pasát Németországban temették el. 1943-ban maradványait kitüntetéseivel együtt visszaszállították Isztambulba.27 28 11. kép: Ahmed Nassimybey portréja (1918.111.14.). Papír, ceruza 27 MATÚZ József 1990.; TANER, Akgam 2004.; VAHAKN, Dadrian 1995. Ahmed Nassimy bey (1876-1958) török államférfi. Kereskedelmi miniszter 1914 februárja és 1917 novembere között, külügyminiszter 1917-1918 között. Résztvevője és aláírója volt a bukaresti békeszerződésnek. Meghalt 1958-ban. „Környezetéből Izzet pasa, török katonai meghatalmazott, lovassági tábornokot is rajzoltam. Kis, kövér ember volt, piros arca majd kicsattant. Mokány magyarnak nézhettem. Általában a törökök közt nagyon sok a magyaros kinézetű, típusú. Vagy a magyarok között a török? Talaat pasa azonban olyan volt, mint egy pesti zsidó fiskális. Mint mikor az ember vonaton ül, s a kerekek zakatolása nem engedi megszabadulni valamilyen versfoszlánytól, úgy voltam én Izzet pasával. Amíg rajzoltam, nem tudtam megszabadulni valamilyen kisgyerekkori reminiszcenciám zaklatásától: török basa, nagy a hasa, török basa, nagy a hasa. A rajz ennek ellenére sikerült s rögtön le kellett rajzolnom adjutánsát, Muzaffer őrnagyot is.”26 12. kép: Izzet pasa portréja (1918.111.20.). Papír, ceruza Izzeddin Ahmet pasa (1864-1939) török lovassági tábornok 1864-ben született a törökországi Manastirben, a mai Bitola városában. Katonai diplomáját 1884-ben szerezte meg a katonai akadémián. Ezt követően vezérkari iskolát végzett. 1891-1894 között Németországba delegálták, a német hadsereg képzési szisztémáit tanulmányozni. Az 1908-as forradalom után vezérkari főnök 1914-ig. Vezető szerepet játszott a hadsereg modernizációjában, német katonai tanácsadókat hívott a hadsereg átszervezésének és kiképzésének minél magasabb szintű lebonyolítá28 ZÁDOR István 1934.195. 474
