Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Művészettörténeti tanulmányok - Csiszár Róbert: Portrék az első világháborús diplomácia világából – Zádor István rajzai a bukaresti béketárgyalások küldötteiről

CSISZÁR RÓBERT: PORTRÉK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚS DIPLOMÁCIA VILÁGÁBÓL - ZÁDOR ISTVÁN RAJZAI A BUKARESTI BÉKETÁRGYALÁSOK KÜLDÖTTEIRŐL „Első román modellem Argetoianu pénzügyminiszter volt. Kedves, köz­vetlen ember, aki egyéniségéhez szinte illő bécsi dialektusban beszélt németül. Évekig volt Románia bécsi követe.” i ki 5. kép: Constantin Argetoianu portréja (1918.111.6.). Papír, ceruza 1871. március 15. Craiova -1952. február 6., Máramarossziget. Gazdag olténiai bojárcsalád leszármazottja. Párizsban végezte egyetemi tanul­mányait. Jogi diplomát és az orvostudományi egyetemen gyógyszerész végzettséget szerzett. Diplomáciai pályán dolgozott 1913-ig. A bukaresti békeszerződés alkalmával mint igazságügy-miniszter képviselte hazáját. Politikai karrierjét konzervatív politikusként kezdte. Több kormányban is töltött be miniszteri posztot. 1938 és 1939 között a parlamenti szenátus elnöke. 1944-ben emigrál, majd 1946-ban visszatér hazájába abban a reményben, hogy miniszteri rangban részt vehet az újjáépítésben. 1946- ban százhektáros családi birtokát és minden ingó és ingatlan vagyonát államosítják. 1950-ben letartóztatják és bírósági ítélet nélkül bebörtön- zik, a máramarosszigeti börtönben hal meg 1952. február 6-án. 1999- ben rehabilitálják.18 18 Deutsche National Bibliotek: http://d-nb.info/gnd/119074745 „Majd egy pénzügyi bizottsági tárgyalást rajzoltam, mely két román: Papiniu, Burghele és von Kriege német meghatalmazott miniszter közt folyt le. Négyen ültünk a teremben; ők tanácskoztak, én rajzoltam. Leraj­zoltam aztán a kastélyt magát, a kertből és azt a történelmi nevezetessé­gű szobát, melyben a parafálás történt.”'9 6. kép: Burghele és Papiniu román miniszterek tárgyalása von Kriegével (1918.111.6.)- Papír, ceruza „Együtt ebédeltem az internált románokkal. Az asztalfőn Lupescu divisionárius ült, én egy vezérkari őrnagy mellé kerültem, aki jól ismerte Pestet, mert a háború előtt versenyistállót tartott és Pesten gyakran fut­tatott. Volt azonban egy kínos incidens is. Ebéd után, amikor szivar és cigarettafüst töltötte be a termet, bejött egy német főhadnagy egy fény­képésszel, hogy valamilyen fotoriportázs számára felvételt készítsen. Szó nélkül a Lupescu tábornok háta mögötti ablakhoz lépett és kinyitotta. A hideg márciusi levegő hirtelen csapott be, és a tábornok, aki idősebb úr volt, kérte, tegyék be az ablakot. Egy román tiszt felugrott és betette. Erre a német azzal a kijelentéssel, hogy így nem lehet fényképezni, újra felrántotta. Lupescu tábornok felállt s miközben így szólt: „c’est leur art de gouverner“ (ez az ő kormányzásuk művészete), s kiment a szobából. Délután ez a tábornok és Mircescu ezredes volt a modellem.”20 (7. kép) Alexander Lupescu (1865-1934) vezérőrnagy, vezérkari tiszt, politikus, szenátor, katonai főiskolai tanár, professzor. Tanulmányai: Katonai Iskola (1884-1886) Bukarestben, speciális tüzérségi és mérnöki iskola (1886- 1888) között. Magas fokú hadászati és taktikai tanulmányok (1895-1897) Katonai rangjai: Kapitány, 1894.; Őrnagy, 1902.; Ezredes, 1909.; Vezérez­redes, 1911.; Dandártábornok, 1915.; Vezérőrnagy, 1917. Katonai beosztások: Alegység parancsnok a 2. és 7. ezrednél (1886- 1895). Különböző pozíciókban szolgált az 1. ezredben és a 7. gyalog­hadosztálynál (1897-1905); Vezérkari Főigazgatóságon oktatási refe­rens (1906-1915); A 4. tüzérségi brigádnál tüzérparancsnok (1915-1916); Vezérkari főnök (1916-1917); Vezérkari helyettes (1917-1918); A katonai oktatás főfelügyelője (1918); A 6. hadtest parancsnoka (1919-1920); A ke­leti csapatok parancsnoka (1920-1921); Ellenőr a 2. hadseregben (1921- 1923); Vezérkari tiszt 1927-ig. Egyéb funkciók: Tanulmányi igazgatója és professzora volt a Hadtörté­neti és Katonai Főiskolának 1904-1907 között. Közoktatásügyi minisz­19 ZÁDOR István 1934.191. 20 Uo. 471

Next

/
Oldalképek
Tartalom