Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Művészettörténeti tanulmányok - Csiszár Róbert: Portrék az első világháborús diplomácia világából – Zádor István rajzai a bukaresti béketárgyalások küldötteiről
TISICUM XXV. - MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A bukaresti békekötés A német követelések 1. Németország nem tekinti tárgyalófélnek sem Ferdinánd királyt, sem a Bratianu-kormányt. 2. Követelték Ferdinánd eltávolítását. 3. Románia engedje át Németország részére petróleumforrásait, koronauradalmait, vasútjait és kikötőit engedje át a német társaságoknak. 4. Németországnak állandó ellenőrzési joga legyen a román pénzügyek felett. 5. Románia az általános békekötés után 5-6 éven át maradjon meg- szállva.9 Az osztrák, bolgár és török követelések Ausztria területi engedményeket nem óhajtott, ezzel szemben azonban olyan gazdasági szövetséget akart kötni Romániával, amely biztosította volna számára a román gabonát és élelmiszereket, valamint Ausztria számára piacot szerzett volna Magyarország érdekeinek ellenében. A bolgárok egész Dobrudzsát követelték, a Duna-torkolatokkal együtt. Miután ezt még a Ferenc József király és császár életében készült egyezményre hivatkozva követelték, amely szerint nekik biztosította azt együttműködésük ellenértékének fejében. A törökök viszont Drinápoly környékét akarták visszakapni a bolgároktól abban az esetben, ha Bulgária az egész Dobrudzsát megszerzi. Különösen a Dobrudzsa-kérdés tekintetében volt súlyos a helyzet, és itt Czernin és Kühlmann német külügyi államtitkár is magatartásával annyira elidegenítette a bolgárokat a központi hatalmaktól, hogy Bulgária ezek után titokban megkezdte a tárgyalásokat az antanttal.9 10 11 Előzetes tárgyalások a román kormánnyal A béketárgyalásokat megelőző megbeszéléseket Czernin, Kühlmann és az új román miniszterelnök, Avarescu tábornok, Bukarest közelében, Stirbey hercegnek bufteai kastélyában, február 14-én kezdték meg. Megegyezni azonban nem tudtak, mert Avarescu Dobrudzsa átadásáról hallani sem akart. Az a veszély fenyegette a központi hatalmakat, hogy ha a bolgárok nem kapják meg Dobrudzsát, elkeseredésükben kilépnek a négyes szövetségből. Czernin miután látta, hogy Avarescuval nem tud megegyezni, arra kérte a román miniszterelnököt, hogy javasolja Ferdinánd román királynak, hogy találkozzék vele.11 Czernin és a román király találkozása 1918. február 27-én Ferdinánd román királlyal a találkozás Racaciuni-ban, egy kis moldvai pályaudvaron történt 1918. február 27-én. A találkozás alkalmával Czernin IV. Károly királynak azt az üzenetét tolmácsolta, hogy ha Ferdinánd azonnal elfogadja az általuk javasolt feltételeket, és hajlandó ezen az alapon a négyes szövetséggel békét kötni, Románia kíméletre 9 Uo. III. 100. 10 Uo. III. 103. 11 Uo. 111.105. és enyhe békefeltételekre számíthat. Fia azonban ezt nem teszi meg, a háború tovább fog folyni, és akkor az uralkodóház sorsa is meg van pecsételve, miután a központi hatalmak keleten felszabadult erőinek Románia nem lesz képes ellenállani. A román király különösen Dobrudzsa elvesztését tartotta súlyos feltételnek. Czernin megígérte, hogy a monarchia támogatni fogja Romániát abban, hogy Dobrudzsa helyett megkapja Besszarábiát. Ferdinánd király azonban még mindig nem volt hajlandó Dobrudzsa átadásába beleegyezni, mire Czernin a királynak 48 óra haladékot adott, hogy végleges választ adjon.12 Avarescu jegyzéke és a központi hatalmak válaszjegyzéke után kötötték meg a Bufteai előzetes békeszerződést. A bukaresti béketárgyalások A béketárgyalások a Cotroceni-i királyi kastélyban 1918. március 8-án kezdődtek meg. A románokat a román igazságügy-miniszter, Argetoianu képviselte. Argetoianu azt kérte, hogy lehetőleg azonnal közöljék vele írásban a szövetségeseknek összes követeléseit, hogy azokat személyesen a román kormány elé terjeszthesse. Miután Argetoianu 9-én megkapta a feltételeket, lasiba utazott, a tárgyalásokat visszaérkeztéig elnapolták. Argetoianu március 14-én tért visz- sza lasiból, és a békekongresszuson bejelentette, hogy az Avarescu- kormány belpolitikai okokból lemondott. A távozás oka a valóságban az volt, hogy Avarescu nem akart a közölt feltételek alapján tárgyalni. Ez természetesen ismét néhány napi szünetet jelentett. A román király március 19-én nevezte ki Marghilomant miniszterelnöknek, akit a központi hatalmakkal való megegyezés hívének ismertek, és aki mindig ellensége volt Bratianu kétszínű háborús politikájának. A március 19-én lejárt fegyverszünetet a román kormányválságra való tekintettel 22-ig meghosszabbították. Az újra megkezdett tárgyalások végre március 26-án annyira jutottak, hogy a megkötendő szerződés legfontosabb politikai, területi és katonai rendelkezéseit reggeli 4 óráig előzetes jegyzőkönyvbe foglalták. A jogi, politikai pótszerződést és a petróleumkérdésben kötendő egyezmény alapelveit is megállapították. A gazdasági részletkérdések megállapításához még alapos bizottsági megvitatásra volt szükség. Miután a békeszerződés főkérdései el voltak intézve, március 28-án Czernin, Kühlmann és Radoslavov Bukarestből elutaztak, és csak a végleges jegyzőkönyv aláírásához akartak Bukarestbe visszatérni. Magyarország érdekeit a béketárgyalásokon Szterényi József kereskedelmi miniszter képviselte. A román béketárgyalások záróülését a cotroceni kastélyban május 7-én tartottak meg. Délelőtt 11 óra tájban megtörtént a békeszerződés aláírása, mely arra lett volna hivatva, hogy a Monarchia és Románia közötti barátságos, jószomszédi viszonynak alapjait ismét lerakja.13 A művek születésének körülményei A bukaresti béketárgyalásokra a sajtóhadiszállás Nicolaus Schattenstein bécsi arcképfestőt és Zádor István főhadnagyot, hadifestőt delegálta 1918. március 1-jei munkakezdéssel. Schattensteint civil festőként, megbízásos jogviszonyban, három delegátus portréjának megfestésére kérték fel. Zádor mint katona és festőművész a tár12 Uo. 111.106. 13 Uo. III. 110-112. 468
