Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Néprajzi tanulmányok - Sári Zsolt: A magyar diaszpóra kutatása a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
TISICUM XXV. - NÉPRAJZI TANULMÁNYOK ra szolgáló karám (galpon de primitivo). Az udvaron téglázott gyalogút, járda visz hátra először egy szabadtéri kemencéhez. A kemence az úgynevezett vasutas kemencék típusához tartozik.14 A gang és a kemence mellett még egy kis udvari építmény is etnikus specifikumként jellemezhető: egy kis fészer alatt található a disznóvágó hely. A Pajor család különben mintegy kétszáz disznót hizlalt folyamatosan az 1970-es évekig. A disznóvágó fészert szinte kizárólag magyar tanyákon találtuk meg. 10. kép: Disznóvágó fészer a Pajor-tanyán. Villa Angela, Argentína (Fotó: Sári Zsolt, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014) Az udvaron kerítéssel védték a kiskertet, amelyben zöldséget, gyümölcsöt termesztettek. Fontos szerepe volt a szőlőnek - lugast formáztak belőle, amely fontos része volt a bevándorlók portájának. Az épület felmérése, majd megvásárlása és bontása után tárgyakat is gyűjtöttünk, így még megtaláltuk a tanyán a család szekerét, illetve vetőgépet, ekét, amelyek a szentendrei bemutatás részét fogják képezni. 11. kép. A megvásárolt szekér. Villa Angela, Argentína (Fotó: Sári Zsolt, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2016) Összefoglaló A Szabadtéri Néprajzi Múzeum diaszpóra kutatása egy később felépítendő épületegyüttes alapkutatásait jelenti. A Skanzen - mint nemzeti közgyűjtemény - fontos küldetésének tekinti, hogy az anyaország magyar és nemzetiségi kultúrája mellett a határon túli magyarságot, illetve a diaszpórában élő magyar közösségeket is vizsgálja, kultúrájukat bemutassa. Ennek fontos részét képezte az észak-amerikai, illetve az argentínai magyarság kutatása. A chaco-i magyar közösség az anyaországtól az egyik legtávolabbra került magyar diaszpóra. Az ezredfordulóig szinte alig tudtunk valamit róluk. Az elmúlt évtizedben azonban több híradás is megjelent, s megkezdődött tudományos vizsgálatuk is. Természetesen folytatjuk a magyar diaszpóra további vizsgálatát Észak- és Nyugat- Európában, Izraelben és Ausztráliában is annak érdekében, hogy minél szélesebb képet tudjunk majd bemutatni Szentendrén. IRODALOM BALOGH Balázs-CSERI Miklós-FÜLEMILE Ágnes-KEMECSI Lajos 2012. Esettanulmány az amerikai magyar migráció szabadtéri néprajzi múzeumi bemutatásához. In: Néprajzi Látóhatár 21. évf. 4. sz. 73-96. KOVÁCS Nóra 2009. Szállítható örökség. Magyar identitásteremtés Argentínában (1999-2001). Budapest. KURUCZ László 1999. A magyarok Argentínában. (KURUCZ, Ladislao: Los húngaros en la Argentina) Buenos Aires. LUKÁCS Csaba 2013. Dzsungelirtó, hazavágyó magyarok. http://www.erdelyinaplo.ro/aktualis/riportok/dzsungelirto- hazavagyo-magyarok Hozzáférés: 2016.11.05. PAPPZ. Attila 2010. A nyugati magyar diaszpóra és szervezeti élete néhány demográfiai, társadalmi jellemzője. In: Kisebbségkutatás 2010/4. szám: http://epa.oszk.hU/00400/00462/00048/1890.htm Hozzáférés: 2016.11.05. SÁRI Zsolt 2014. Iskola, néptánc, közösség - újabb állomás Argentínában. http://skanzenkurator.blog.hu/2014/05/12/iskola_neptanc_ kozosseg_ujabb_allomas_argentinaban Hozzáférés: 2016.11. 05. ZSONDA Márk 2014. Település és építészet a chacoi magyaroknál. In: „Örökségünk a tér és az idő” Tanítványi tisztelgés Filep Antalnak. (Szerk.: Kürtössy Péter - Máté Gábor - Varga Szabolcs). Pécs. 81-126. 14 A kemence a kenyérsütés helye volt. A harmadik generációs unokának az első szó, ami eszébe jutott, a kifli volt, gyerekként ezt sütötte számára a nagymamája. 462
