Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Néprajzi tanulmányok - Benedek Csaba: Adatok a háborús népi gyermekjátékok kutatásához
TISICUM XXV. - NÉPRAJZI TANULMÁNYOK Csúzli (parittya): A legfőbb játékeszköz a csúzli volt. Mindig az oldalukon lógott a klottgatyás (egyetlen ruhadarab nyáron) gyermekeknek, akárho- vá mentek. A bőr részével aggatták a gatyába, hogy a fa ne dörzsölje a testüket. Elkészítéséhez fa, bőr és gumi kellett. Járműbelső, teherautóbelső szolgáltatta a gumit, cipőnyelv a bőrt, orgonabokorból készült az ágas. Édesanyjuknak soha nem volt cipőnyelve, mert mindig kivágták. A gumit és a bőrt dróttal erősítették a fához. Verebeket, galambokat lőttek vele, célba soha nem lőttek csúzlival. A csapatozás nevezetű játék legfontosabb eszköze volt. A lövedék kőből, kézigránát-repeszből, háborúból maradt töltényekből állt.11 Csapatozás: 3-5-10 gyerek egy csapatba összeállt, és csúzlikkal felszerelve támadást intézett egy másik, ugyanolyan számú csapat ellen. A csúzli mellett mindenfajta fegyverrel és felszereléssel felszerelkeztek, mely a háborúból maradt rájuk: bajonettek, tőrök, rohamsisakok, táskák dúsították a háborús élményt. A táskába tették a szétszedett kézigránát- repeszeket, a csúzlit a kezükbe fogták, rohamsisakot húztak a fejükbe, és egymást lőtték. Az egyik adatközlőnek híradós sisakja volt, melyen elől luk tátongott: a korábbi tulajdonost fejlövés érte. Ezt használta ki a gyermek, lehúzta a szemébe, és azon kinézve harcolt, lőtt, nehogy kilőjék a szemét. Vonulásnál egyszerre lépve mentek, mint az igazi katonák. A játékhoz tartozik, hogy rendőrt nem láttak soha, rendőrség a településen nem működött. Az állomás is csak 14 km-re volt a falutól. A felnőtt férfiak jelentős része háborúban, utána pedig fogságban, börtönben volt, a falubeliek nem mertek szólni a gyermekeknek, mikor a csapatozás folyt, inkább bementek a házakba. Hozzájuk sem szóltak, inkább elmenekültek, elhúzódtak. Töltény-lövés: A töltény hegyét kivették, kiszórtak keveset a puskaporból, a hegyet, magát a töltényt visszanyomták bele. Körbeöntötték puskaporral a hegyet és begyújtották. Ahogy az leégett, kilőtte a töltényt felfelé. Az iskola wc-jének teteje lemezből állt, az szita volt az ilyen lövések miatt. Egyik alkalommal a töltény a szétbontás során felrobbant (dum-dum golyó volt), és a kezébe szaladt az adatközlőnek. Hosszú ideig benne volt, mert a tenyér közepéig beszaladt. Hipermangános lébe áztatták mindennap, és lassan magától jött kifelé a golyó. Hónapok alatt hagyta el a lövedék a fiú tenyerét. Lángszórózás: Az üveg gyógyszeres fiola teteje mindig ferdén törik le. Teleöntötték puskaporral, palát tettek a tetejére, és meggyújtották. Ezen a csorbuláson szórta kifelé a lángszóró a lángot. Egyszer belerepült egy szikra abba a virágcserépbe, ahol a puskaport tartották. Óriási ’lángszóró’ lett belőle, begyújtotta a ház falára futtatott növényt is, a tűzőr a toronyban félreverte a harangot: „Sáppeltéknél tűz van!” Falulövés: A temető dombtetőn terült el, alatta húzódott a falu. Fölvittek egy csomó töltényt oda, elsősorban puskagolyókat. Alulra tettek egy fadarabot, arra állítgatták a lőszereket, és ráirányították a falura. Az volt az elképzelés, hogy a temetőből fogják lőni a falut. A töltényektől hátrahúzták a puskaport, hogy biztonságos legyen meggyújtani a lőszereket. Meggyújtották, majd a sírkövek mögé menekültek. Ahogy az lenni szokott, nem akart durranni, míg egyikük kibújt a sírkő-fedezék mögül, és bottal megpiszkálta. Akkor pukkant az első töltény, el is repült, de az szétzilálta a többit, úgyhogy onnan már összevissza mentek a lövedékek, nem a falu irányába. Habár nem lett bajuk, a temető sírköveit megrongálták. 11 A parittya vagy csúzli az egész magyar nyelvterületen ismert játék. VÁCZI Mária 2002.19.; GAZDA Klára 1980.246.; CSETE Balázs 1993.227.; KEPÉNÉ BIHAR Mária 2004.31.; GÖNCZI Ferenc 2003.72.; SZAPU Magda 1996.31-32. Aknarobbantás kötéllel: Sály völgyben fekszik, körben hegység van. A hegyről lezúduló víz kivájta évezredek alatt a mészkövet, és 6-7 méter mély falat képezett. A szélén mind akácfa volt, melyekről gyökerek lógtak le. Kettőt a derekukra kötve a mészkő falon oldalra ugráltak és lengtek. Ezt továbbfejlesztve a szárnyas aknát a nyakánál megkötötték, és az akácfa gallyán a kötelet átvetették. Elvitték kb. 10 méterre, ott lekötötték egy fa tövéhez, és alá puskaport szórtak. Elhúzták aztán több méterre, meggyújtották és élvezték, hogy elégeti a kötelet, leesik és felrobban az akna. Bombarobbantás kútban: Egy ember nagyságú bombát rágurítottak falapra. Száraz kúthoz, dögkúthoz odahordták a kukoricakévéket, ledobtak vagy tízet, majd odavitték a bombát és belelökték. Meggyújtottak egy kévét, és utána dobták. Jó messzire elszaladtak. Mintha mellettük csapott volna le a villám, olyan éles csattanással robbant fel a bomba. Ólomkatonás várlövés: Várat készítettek fából, melybe beleállították különböző helyre az ólomkatonákat. Kis ágyút csináltak alumíniumból az ólomkatonák megfelelő méretéhez alkalmazkodva. A lövedéke fából volt, abba gyufamérget tettek, és az ólomkatonákra lőttek vele. (5. kép) 5. kép. Apró ágyú az ólomkatonás várlövéshez Felsőgödi háborús gyermekjátékok 1953-ban Felsőgödre kényszerültek települni (a hatóság határozta meg, hogy hová telepedhet a fogság és börtön után a rendszer ellenségének kikiáltott édesapjuk, aki katonaorvos volt). A kisebbik fiú, Attila megkérdezte a többi gyermeket, hol voltak harcok a háború folyamán, onnan aknát és lőszert vitt haza. A Dunakeszi-alsón lévő víztorony lábánál lévő lőszerraktár felrobbanása után odajárt lőszert gyűjteni. Az 1956-os forradalom alatt a barátaival együtt fosztogatták a közelben lévő orosz lőszerraktárat is. Ördögpöcse: Állatjáratokba, elsősorban tücsöklukba puskaport szórtak és begyújtották. A nagy tűzcsóvát élvezték, mely feltört az állatok járataiból. Cserebogár-lövés: Homokból várat építettek, azt telerakták cserebogárral. Ágyút készítettek alumíniumcsőből, a cső végébe pedig facsavarokat vertek. Hátul gyertyát illesztettek hozzá, és kilőtték a csavart. A lőszert a puskapor szolgáltatta. 454
