Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Néprajzi tanulmányok - Bathó Edit: A jász viselet ékessége: a kerepélyes főkötő

TISICUM XXV. - NÉPRAJZI TANULMÁNYOK anyag egységes barnás színt kapott, és a textil anyaga szakadozottá, törékennyé vált.”'3 A főkötő tetejének anyaga olyannyira szétmállott, hogy a restauráláskor'6 egy bizonyos részt már pótolni kellett. (8. sz. totó) 8. Mizsei Klára restaurált főkötője, 1803 Mizsei Klára főkötője már több elemében (gömbölyded forma, fém­szálas, „pávafarkas” csipkedíszítés, selyem masni vagy kerepély) is hasonlít ahhoz a főkötőhöz, amelyet a XIX. század végétől kerepélyes féketőnek neveztek a Jászságban. Az eltérés csupán abban mutatkozik, hogy a főkötő alapanyaga nem bársony, hanem nehézselyem, és a fémszálas csipke még nem borítja be az egész főkötőt, csupán egy tenyérnyi széles sávban húzódik az előlap ele­jén. A főkötő hajhoz való rögzítésére azonban már ennél is egy fran­ciakapocs hurokrésze szolgált a fejtető közepén. A további eltérés pedig a tarkóhoz erősített selyem masni (kerepély) formájában és nagyságában látszik, ugyanis a kisméretű kerepély nem „laposan” simul a főkötő tarkó fölé eső részéhez, hanem kötött masniként plasztikusan kiemelkedik.17 A cifra főkötők igen drága portékák voltak. Mind az alapanyaguk, mind pedig a varratásuk rendkívül komoly összegbe került. 1771- ben a jászberényi Erős István egy 5 forint 4 garasos féketőt adott jegyajándékba Mohácsi Annának.18 1777-ben egy főkötőre való ezüst csipkéért és paszományért 1 forint 7 garast fizettek.19 1785- ben a jákóhalmi Horváth Katalin árva leány ingóságairól felvett in- ventáriumban egy aranyos fejkötőt 2 forint 30 krajcárra taksáltak.20 A jászapáti Zsemberi Katalin árva leány részére gyámja 1801-ben „3 féketőre való arany és ezüst tsipkét és fátyolt, pántlikát és rását” vásárolt Haris Péter görög kereskedő boltjában, amelyért összesen 15 Részlet a főkötő restaurálásának dokumentációjából. Készítette Lakiné dr. Tóth Ilona restaurátor-művész 2008. április 6-án. Jász Múzeum irattára. 16 A főkötőt Lakiné dr. Tóth Ilona restaurálta. 17 BATHÓ Edit 2015.128-129. 18 MNL SZML Prothocollum Jászberény 1771. 19 MNL SZML Jászberényi végrendeletek, XVIII-XIX. század. Katona Anna, Horváth György özvegyének végrendelete 1779. december 19. C. 25. F. 10. No. 27. 20 MNL SZML Néhai Horváth Istvány Katalin nevezetű árvájának jószágiról szó­ló inventárium és számadás, Jákóhalma, 1785. Árvaszámadási iratok. 14 rhénes forint 14 krajcárt fizetett. Egy rőf21 aranycsipke ebben az időben 4 forint 43 krajcárba került.22 Muszka Anna jászapáti árva le­ány 1804-ben történt férjhezmenetelekor a gyámja 2 rhénesi forintot és 39 krajcárt fizetett ki örökségéből „fejkötőre.”23 Drágasága miatt a főkötőt nem is minden asszony tudta megfizet­ni. Aki nem tudott újat készíttetni, előfordult, hogy használtat vásárolt magának. 1831-ben Molnár Ferenc Anna nevű húga kiházasításakor Kukoricza Mátyásnétól egy féketőt vásárolt 24 forint 9 garasért.24 A tehe­tősebb redemptus és redemptus-nemes jász asszonyok azonban anya­gi állapotuktól függően igyekeztek két-három főkötőt is készíttetni, amit majd később a lányaiknak hagytak örökül. A jászberényi Kovács Mihály vagyonáról 1771-ben készített inventáriumban a sok egyéb ingóság kö­zött két aranyos féketőt is felvettek.25 Horning Istvánná Kállay Erzsébet redemptus asszony ruhatárában 1787-ben egy ezüstös és egy aranyos féketőt találunk, s mindezen túl van még neki hat féketője a viselőruhá­zatában. Az ugyancsak jászberényi Bónis Ferencné Igaz Mária 1795-ben kelt végrendeletében egy aranyos és egy bársony fejkötő szerepelt.26 A jász asszonyok a főkötőt, mint viseletűk legékesebb darabját - más vidékektől eltérően - szinte egész életükben hordták. Fiatalkorukban a táncmulatságba és a bálba is abban mentek, később a koruk haladtával már csak a templomban és különböző ünnepeken vették fel. Néhány jász településen (Jászdózsa, JászárokszálIás) szokásban volt, hogy a második-harmadik gyermek születése után az asszonyok végleg letették a cifra főkötőt, mert úgy tartották, „akkor már nem kellett a cifrálkodás.”27 Általánosságban azonban az asszonyok Jászság-szerte még idős ko­rukban is viselték a főkötőnek a kevésbé cifra, fekete bársony alapú, ezüstös változatát. Szokás volt a Jászságban, hogy az asszonyokat (le­gyen idős vagy fiatal) a cifra főkötőjükben temették el.28 A jászberényi Krasnyánszky Klára 1764-es végrendeletében a következőket olvashat­juk: „két szép féketőm vagyon, a szebbiket temessék az fejemen, az má­sik pedig legyen az leányomé...”29 1774. január 28-án a szintén jászbe­rényi Dotlik Mátyás a következőképpen végrendelkezik: „Anna leányomé légyen az anyja Mentéje, pruszlikja, s egy teveszőr szoknya. Még edgyütt maradhatnak viselje gongyát az nevendékeknek, azért is egy aranyos fej­kötőjét, az anyjáét vegye el.”30 A Jász Múzeum gazdag főkötőgyűjteményében található az a szép bordó bársony, aranyos fékető is (Itsz.: 97.3.1.), amelyet egykoron gróf Apponyi Albertné Mensdoorff-Povilly-Dietrichstein Klotild grófnő kapott a jászberényi asszonyoktól. Gróf Apponyi Albert több mint ötven éven át volt Jászberény országgyűlési képviselője. Szeretett városában több 21 Rőf= a kar hosszúságát, illetve a kifeszített kar hosszát a mell közepétől a hüvelykujj hegyéig alapul vevő hosszmérték. Főként textilanyagok, sza­lagok, kötelek mérésére használták. Nagysága vidékenként eltérő volt. A Magyarországon is használt osztrák rőf 78 cm-nek felelt meg. In: Magyar Néprajzi Lexikon 4.1981.383. 22 MNL SZML Néhai Zsemberi Istvány árváinak javairúl való számadás, Jász­apáti, 1801. Árvaszámadási iratok 157. 23 MNL SZML Muszka Imre árváinak javairúl való számadás, Jászapáti, 1804. Árvaszámadási Iratok 157. 24 MNL SZML Jászberényi végrendeletek, XVIII-XIX. század. 25 MNL SZML Prothocollum, Jászberény 1771. 26 MNL SZML Jászberényi végrendeletek XVIII-XIX. század. 27 ERDÉSZ Sándor 1956.179. 28 SZMNA1.1974.528.; BATHÓ Edit 2000.270. 29 TÓTH János 1989.368. 30 MNL SZML Jászberényi végrendeletek XVIII-XIX. század. 446

Next

/
Oldalképek
Tartalom