Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Néprajzi tanulmányok - Bathó Edit: A jász viselet ékessége: a kerepélyes főkötő
TISICUM XXV. - NÉPRAJZI TANULMÁNYOK anyag egységes barnás színt kapott, és a textil anyaga szakadozottá, törékennyé vált.”'3 A főkötő tetejének anyaga olyannyira szétmállott, hogy a restauráláskor'6 egy bizonyos részt már pótolni kellett. (8. sz. totó) 8. Mizsei Klára restaurált főkötője, 1803 Mizsei Klára főkötője már több elemében (gömbölyded forma, fémszálas, „pávafarkas” csipkedíszítés, selyem masni vagy kerepély) is hasonlít ahhoz a főkötőhöz, amelyet a XIX. század végétől kerepélyes féketőnek neveztek a Jászságban. Az eltérés csupán abban mutatkozik, hogy a főkötő alapanyaga nem bársony, hanem nehézselyem, és a fémszálas csipke még nem borítja be az egész főkötőt, csupán egy tenyérnyi széles sávban húzódik az előlap elején. A főkötő hajhoz való rögzítésére azonban már ennél is egy franciakapocs hurokrésze szolgált a fejtető közepén. A további eltérés pedig a tarkóhoz erősített selyem masni (kerepély) formájában és nagyságában látszik, ugyanis a kisméretű kerepély nem „laposan” simul a főkötő tarkó fölé eső részéhez, hanem kötött masniként plasztikusan kiemelkedik.17 A cifra főkötők igen drága portékák voltak. Mind az alapanyaguk, mind pedig a varratásuk rendkívül komoly összegbe került. 1771- ben a jászberényi Erős István egy 5 forint 4 garasos féketőt adott jegyajándékba Mohácsi Annának.18 1777-ben egy főkötőre való ezüst csipkéért és paszományért 1 forint 7 garast fizettek.19 1785- ben a jákóhalmi Horváth Katalin árva leány ingóságairól felvett in- ventáriumban egy aranyos fejkötőt 2 forint 30 krajcárra taksáltak.20 A jászapáti Zsemberi Katalin árva leány részére gyámja 1801-ben „3 féketőre való arany és ezüst tsipkét és fátyolt, pántlikát és rását” vásárolt Haris Péter görög kereskedő boltjában, amelyért összesen 15 Részlet a főkötő restaurálásának dokumentációjából. Készítette Lakiné dr. Tóth Ilona restaurátor-művész 2008. április 6-án. Jász Múzeum irattára. 16 A főkötőt Lakiné dr. Tóth Ilona restaurálta. 17 BATHÓ Edit 2015.128-129. 18 MNL SZML Prothocollum Jászberény 1771. 19 MNL SZML Jászberényi végrendeletek, XVIII-XIX. század. Katona Anna, Horváth György özvegyének végrendelete 1779. december 19. C. 25. F. 10. No. 27. 20 MNL SZML Néhai Horváth Istvány Katalin nevezetű árvájának jószágiról szóló inventárium és számadás, Jákóhalma, 1785. Árvaszámadási iratok. 14 rhénes forint 14 krajcárt fizetett. Egy rőf21 aranycsipke ebben az időben 4 forint 43 krajcárba került.22 Muszka Anna jászapáti árva leány 1804-ben történt férjhezmenetelekor a gyámja 2 rhénesi forintot és 39 krajcárt fizetett ki örökségéből „fejkötőre.”23 Drágasága miatt a főkötőt nem is minden asszony tudta megfizetni. Aki nem tudott újat készíttetni, előfordult, hogy használtat vásárolt magának. 1831-ben Molnár Ferenc Anna nevű húga kiházasításakor Kukoricza Mátyásnétól egy féketőt vásárolt 24 forint 9 garasért.24 A tehetősebb redemptus és redemptus-nemes jász asszonyok azonban anyagi állapotuktól függően igyekeztek két-három főkötőt is készíttetni, amit majd később a lányaiknak hagytak örökül. A jászberényi Kovács Mihály vagyonáról 1771-ben készített inventáriumban a sok egyéb ingóság között két aranyos féketőt is felvettek.25 Horning Istvánná Kállay Erzsébet redemptus asszony ruhatárában 1787-ben egy ezüstös és egy aranyos féketőt találunk, s mindezen túl van még neki hat féketője a viselőruházatában. Az ugyancsak jászberényi Bónis Ferencné Igaz Mária 1795-ben kelt végrendeletében egy aranyos és egy bársony fejkötő szerepelt.26 A jász asszonyok a főkötőt, mint viseletűk legékesebb darabját - más vidékektől eltérően - szinte egész életükben hordták. Fiatalkorukban a táncmulatságba és a bálba is abban mentek, később a koruk haladtával már csak a templomban és különböző ünnepeken vették fel. Néhány jász településen (Jászdózsa, JászárokszálIás) szokásban volt, hogy a második-harmadik gyermek születése után az asszonyok végleg letették a cifra főkötőt, mert úgy tartották, „akkor már nem kellett a cifrálkodás.”27 Általánosságban azonban az asszonyok Jászság-szerte még idős korukban is viselték a főkötőnek a kevésbé cifra, fekete bársony alapú, ezüstös változatát. Szokás volt a Jászságban, hogy az asszonyokat (legyen idős vagy fiatal) a cifra főkötőjükben temették el.28 A jászberényi Krasnyánszky Klára 1764-es végrendeletében a következőket olvashatjuk: „két szép féketőm vagyon, a szebbiket temessék az fejemen, az másik pedig legyen az leányomé...”29 1774. január 28-án a szintén jászberényi Dotlik Mátyás a következőképpen végrendelkezik: „Anna leányomé légyen az anyja Mentéje, pruszlikja, s egy teveszőr szoknya. Még edgyütt maradhatnak viselje gongyát az nevendékeknek, azért is egy aranyos fejkötőjét, az anyjáét vegye el.”30 A Jász Múzeum gazdag főkötőgyűjteményében található az a szép bordó bársony, aranyos fékető is (Itsz.: 97.3.1.), amelyet egykoron gróf Apponyi Albertné Mensdoorff-Povilly-Dietrichstein Klotild grófnő kapott a jászberényi asszonyoktól. Gróf Apponyi Albert több mint ötven éven át volt Jászberény országgyűlési képviselője. Szeretett városában több 21 Rőf= a kar hosszúságát, illetve a kifeszített kar hosszát a mell közepétől a hüvelykujj hegyéig alapul vevő hosszmérték. Főként textilanyagok, szalagok, kötelek mérésére használták. Nagysága vidékenként eltérő volt. A Magyarországon is használt osztrák rőf 78 cm-nek felelt meg. In: Magyar Néprajzi Lexikon 4.1981.383. 22 MNL SZML Néhai Zsemberi Istvány árváinak javairúl való számadás, Jászapáti, 1801. Árvaszámadási iratok 157. 23 MNL SZML Muszka Imre árváinak javairúl való számadás, Jászapáti, 1804. Árvaszámadási Iratok 157. 24 MNL SZML Jászberényi végrendeletek, XVIII-XIX. század. 25 MNL SZML Prothocollum, Jászberény 1771. 26 MNL SZML Jászberényi végrendeletek XVIII-XIX. század. 27 ERDÉSZ Sándor 1956.179. 28 SZMNA1.1974.528.; BATHÓ Edit 2000.270. 29 TÓTH János 1989.368. 30 MNL SZML Jászberényi végrendeletek XVIII-XIX. század. 446
