Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Néprajzi tanulmányok - Bartha Júlia: A juh a törökségi kultúrában
BARTHA JÚLIA: A JUH A TÖRÖKSÉGI KULTÚRÁBAN Rpsim 15: Anudolu Turk hali ve ki ihn lerí nd« istenen kft^lviymi/u moti fieri, fCiürart Erbckj. 8. Kosszarv-minták textileken „berbécsszarv” díszítésű hímzésekre.)'9 A kazakok körében főleg a nemezmunkákon gyakori díszítőelem a spirális dísz, mely a régi középázsiai állatábrázolások kos-szarvjaira és általánosságban az archaikus szibériai művészetre emlékeztetnek.19 20 Az anatóliai török népművészet terén a Maiatya vidékén lévő Sinanli és Ören települések kilim szőnyegeinek kosszarv mintáit mindenképpen említenünk kell. Igen figyelemre méltók a hozzávetőleg 1.40x1.10 m-es kilimek, melyeket juhgyapjúból szőnek, kazak és kaukázusi mintakincs jellemzi őket, színükben pedig a vörös, fekete, bordó, sárga és fehér színek dominálnak. Igen híresek kilimjeikről a Yedidag, Qicekli (Maiatya vidéke), Akgadag (Sandikli), Kangal (Akgadag) falvak kilimjei. Nagyon érdekes és változatos a kosszarv motívumok elnevezése: a kazakoknál „tekemet”, a kirgizeknél „kogkorog”, aTien-san türkménjeinél a szövött női viseletén a fő motívum neve „kog boynuzu” - kosszarv.21 A Canlikilise/Faikiye faluban 1882-ben megtelepedő türkmén eredetű Karatekeli törzsbéliek kilimjein és más szövött munkáin látható kosszarv díszítőelemek nagyon hasonlók a Karateke yörükjeinek szövéseihez. Természetesen a hasonlóság nem véletlen. A minták elnevezéseinél: kog 19 FÜGEDI Márta 1998. 7-16.; vö. GAZDA Klára 1998.17-32. 20 QAY, Abdülhalük 1990.29. 21 YALGIN, Ali Riza 1946.4. 9. Szarv formájú hajfonat altaji török fiatalasszony hajviseletén. (Internetes forrás: 2016.09.15.) boynuzu, kegi yolu kecske ösvény - kanyargós, kuzu digi - bárányfog, kuzulu koyun - fias juh kifejezésekkel találkozunk. Az állatábrázolás természetesen a népművészet egyéb területén is megtalálható, így a használati tárgyak díszítésén, edények, faragások díszein is. A törökség történelmében a XIV. században meglehetősen fontos szerepet játszó Karakoyunlu és Akkoyunlu türkmén törzsek maradékai mintegy másfél millióan Kerkük vidékén telepedtek meg. Házaik bejáratát kosfej díszíti. A kosfejes épületdísz Kelet-Anatólia-szerte gyakori ma is.22 A juhot nemcsak a húsáért, hanem a gyapjáért is tenyésztik. Az állattartó nomád kultúrában a juhok gyapjából készül a legősibb textil, a nemez, mely nemcsak a pásztorhajlék, de a jellegzetes pásztorviselet legfontosabb alapanyaga is. Felhasználási területe igen sokrétű. Szőnyegként a török népek kerek sátrában, a jurtában használják, de a parasztházakban is megtalálható. Esőtől véd, árnyékot ad a nomádok által használt turluk, a 120x120 cm nagyságú nemezlap, amit négy karóra tűznek. A tejesedényeket nemezlappal borítják le, ami a piszoktól véd, és 22 QAY, Abdülhalük 1990. 32. 431
