Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Történeti tanulmányok - Demeter Orsolya: „…felcseperedetem, de hát ebbe a rettenetes életbe” – A magyar társadalom traumatizálódásának bemutatása a kuláküldözések tükrében egy észak-alföldi példa alapján

DEMETER ORSOLYA: „...FELCSEPEREDTEM, DE HAT EBBE A RETTENETES ELETBE” A MAGYAR TÁRSADALOM TRAUMATIZÁLÓDÁSÁNAK BEMUTATÁSA A KULÁKÜLDÖZÉSEK TÜKRÉBEN EGY ÉSZAK-ALFÖLDI PÉLDA ALAPJÁN

IRODALOM

ASSMANN, Jan

1999. A kulturális emlékezet. írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest.

DÜRKHEIM, Émile

1978. A társadalmi tények magyarázatához. Válogatott tanulmányok. Budapest.

FERENCI Dóra

2007. Élettörténelem - Életút-történetek elemzése a kommunistaszocialista rendszer tükrében. In: A jelenkortörténet útjai 2. Politika és mindennapok (Szerk.: Ö. KOVÁCS József) Miskolc. 49-107.

KÁVÁSI Klára

1991. Kuláklista. Budapest.

KOVÁCS Éva

2008. Az élettörténeti emlékezet helye az emlékezetkutatásban. In: Tükörszilánkok (Szerk.: KOVÁCS Éva). Budapest. 9-41.

Ö. KOVÁCS József

2008a. Az erőszak történelmi tapasztalatai a politikai diktatúrában. In: Megtorlások évszázada (Szerk.: SZEDERJESI Cecília). Salgó- tarján-Budapest. 331-351.

2008b. „Ekkora gyűlölet még nem volt a falunkban, mint most”. Szövegek és kommentárok az erőszakos kollektivizálás befejező hullámáról. In: Századvég 47.1.37-69.

2009a. „Sűrített népnevelő”. A kollektivizálás tapasztalattörténetei (1958-1959). In: Korall. 36.31-54.

2009b. A kollektivizálás „szocreál” kontextusai Magyarországon (1948-1953). In: Aetas 24. évf. 4.32^45.

2015. Vidéki Magyarország 1945-1970. Dokumentumok földről, hatalomról, emberi sorsokról. Budapest.

MDP KV (Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség)

1952-1953. A kulák igazi arca. Budapest.

PIPES, Richard

2004. A kommunizmus. Budapest.

RICOEUR, Paul

1998. Erőszak és nyelv. In: Az ellenség neve (Szerk.: SZABÓ Márton). Budapest. 124-136.

ROMSICS Ignác

2010. Magyarország története a XX. században. Budapest.

SZABÓ Márton (szerk.)

1998. Az ellenség neve. In: Az ellenség neve (Szerk: SZABÓ Márton). Budapest. 7-11.

TERNOVÁCZ István

1996. Pusztulj, kulák! Parasztsanyargatás a Vajdaságban. Budapest.

TÉREY János

2006. Ultra. Budapest.

VALUCH Tibor

2005. Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Budapest.

VARGA Zsuzsanna

2008. „Kényszeríteni kell a parasztot...” (Hatalom és agrártársadalom az 1950-es években. In: Megtorlások évszázada (Szerk.: SZEDERJESI Cecília). Salgótarján-Budapest. 53-67.

ZÁVADA Pál

1986. Kulákprés.

Orsolya Demeter

„...felcseperedtem, de hát ebbe a rettenetes életbe...” Introduction to the Hungarian society’s traumatization in view of the kulak persecution based on an example from the Northern Plains

The sounding of the ’living past’ is the main goal of this article. I examine the position of the social stratum called the kulaks, for this I use sounded communicative memory through a source from Mezőkövesd who asked for anonymity. I look at the kulaks as one group of the communist dictatorship’s victims. Mainly I am not interested in the forms of violence, even though I mention them as well, but in the consequences of the personal traumas and how can an individual survive its own history? As a result of the participation in the world war the economic crisis became clear in Hungary as well with its consequences showing in the society. To the beginning of the 1950s the dealings with the kulaks got bad: the summons, threats and sometimes beatings became common. There are examples of imprisonment with made-up reasons and forced camp captivity. The liked tool of the violent politics, the ‘condensed people schooling’ get results sooner or later, the self-supporting peasantry minimalized. Everyone is the victim of the system, even the offenders, as they acted out of fear and harboured strong emotional backgrounds (aggression, vengeance, hatred).

419