Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Történeti tanulmányok - Örsi Julianna: Adatok Szeged XVIII–XIX. századi társadalmi összetételének megrajzolásához
ÖRSI JULIANNA: ADATOK SZEGED 18-19. SZÁZADI TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELÉNEK MEGRAJZOLÁSÁHOZ gárnak bé vétetik az illető Summák Fő kamorás és Inspector Urak áltál Bévételbe vétettettvén.”'7 Az ifjúnak minden esetben esküt kellett tennie, amely 1747-ben így hangzott: „Én esküszöm, Attya, Fiú és Sz. Lélek Istenre, Tellyes Szent Fláromsághra, Boldogságos Szűz Máriára és Istennek minden Szentéire, hogy ezen időtűi fogvást, mellyben N. Szabad Királyi Szeged Várossá Polgárságában be vittettem, leghelsőben s választót Koronás Fölséges Királyomnak és Nemes hazának mindenkoron hiv leszek és Úgy N. Haza, mint pedigh ezen Királyi Peculiumnak Privilegiumi és Szabadsaghi ellen nem tusakodom, nem kölömben úgy egyházi mint világhi Elöljáróimnak Törvény, és igasságh Szerént engedelmes leszek. Isten engem úgy segélyen. A.”18 Összegzés Összegzésként megállapíthatjuk, hogy Szeged város fejlődését a XVIII- XIX. században segítette a szabályozott betelepülés. Az idegenek szabad akaratukból kértek letelepedési engedélyt, sőt polgárjogot, amelyhez megfelelő tudással (szakmával) és kondícióval (vagyonnal) rendelkeztek. A városi tanács megvizsgálta a jelentkezőt, hogy méltó-e a kiváltságra, és szüksége van-e az új lakosra a településnek. A települések idegen befogadását korlátozó intézkedéseiben azonban nem kizárólag a kirekesztést kell látni. Véleményem szerint itt jelentős az a településpolitikai szemlélet, amely a település eltartóképességét vette figyelembe az elmúlt évszázadokban. Az idegenből érkezők elsősorban északnyugati irányból jövő iparosok voltak. Engedélyt elsősorban magyar, római katolikus, nőtlen fiatalemberek kértek és kaptak. Kisebb számban görögkeleti kereskedők is érkeztek a városba. Az idegen betelepülőknél azonban jóval többen voltak a helybeli polgáriak, akik ugyancsak esedeztek ezen kiváltságért. Vagyoni állapotukról, státuszukról részletesebb információt csak további kutatás után nyújthatunk. A polgárjog megszerzése és a vele járó kedvezmények kihasználása azonban annak eltörlésével, a jogegyenlőség bevezetésével a XIX. század közepén megszűnt. így betöltve közösségfejlesztő szerepét a történelem időrostáján kihullott. 1. táblázat - Befogadott polgárok Szegeden 1780-1815. Év Befogadottak száma Ebből Az idegenek származási helye helybeli idegen 1780 37 6 Kecskemét, Mehling, Nádas, Roden, Vuhleiben, Zsámbék 1781 27 4 Grillenberg, Jászberény, Nagykeszi 1782 160 1783 69 12? 13 Acsád, Brun, Csorna, Dubrava-Saladin, Feketeerdő, Futak, Keménd, Olleinsteig - Ausztria, Pest, Strigon - Arigona, Szentes 1784 53 25? 21 Alsóbodony - Újvár, Bánv. Dán - Pest, Carno, Jászberény, Kanitzka, Komvath - Nyítra m., Konten - Ausztria, Lentsovia, Macedónia, Neuhauser - Bosznia, Pancsova, Pápa, Pozsony, Szabadka - Bács m., Szelevény, Szentpéter - Komárom m., Triban - Morvái, Turnicsa - Szalad m., Újház, Vas megye, Zombor 1785 39 13 Arad, Bogács, Diósgyőr, Fehérvár, Hatvan, Jászberény, Kukló, Malaczka, Pest, Réka, Rosenberg, Újhe(?) 1786 3 2 Róma, Schrap 1787 2 1788 4 1789 17 5 Bellus, Kecskemét, Makó, Preisall, Radt 1790 59 12 Ausztria, Bavaria, Borosil, Erdély, Gruper, Halas, ex Imperio, Kanizsa, Kecskemét, Mindszent, Moravica, Nyitra megye, 1791 72 24 Ausztria, Árokszállás, Árva megye, Beszterce, Bezdány, Buda, Dorozs- ma, Eger, Kanizsa, Kassa, Kecskemét, Lesti, Liptószentmiklós, Nyítra, Nyitra megye, Oris, Pozsony, Ráckanizsa, Szatmár, Szolnok, Varasd 1792 58 17 Bars, Buda, Csány, Csongrád megye, Galánta, Gömör, Hont megye, Kecskemét, Pozsony, Rutz - Túrócz megye, Strigon, Szabolcs, Sze- ben, Torontál megye, Üreg, Összesen: 600 Idegen 117 Idegenek aránya: 19,5% 17 CSML Szeged tjk. 1800. nro. 233. 18 CSML Feudális összeírások - Szeged ö. 24. 393
