Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Történeti tanulmányok - Kertész Róbert: Szolnok középkori templomai

KERTÉSZ RÓBERT: SZOLNOK KÖZÉPKORI TEMPLOMAI

pen dolgozzuk fel azt is, amikor kritikát kapunk - nem árt azonban a tudomány berkein belül maradni. így abban nincs igazán meglepő, hogy egy helyi on-line folyóiratban közzétett írásunk egyetlen - bár kétségkívül vaskos - lábjegyzetében foglaltakra61 Bagi a következő évben egy önálló dolgozatban sietett válaszolni.62 Ám tendenciózus állásfoglalásokkal teli cikkét az egyik régészkollégánk 60. születésnapja előtt tisztelgő múzeumi évkönyvben publikálta. A magunk részéről újból elhatárolódunk a reagálás szakmai érveket nélkülöző, személyeskedő és elfogult megállapításaitól.63 „Továbbra is tudományos kérdések megválaszolásával szeretnénk foglalkozni, és nem részrehajló, érzelmi alapú megnyilvánulásokkalí”64

Visszakanyarodva a várszigeten feltételezett egyházakra, könnyűnek találtatott Selmeczi Lászlónak az ispánsági (egyben főesperességi) templom helyére vonatkozó azonosítási kísérlete is, amely a várban a XVIII. század közepén ábrázolt (Joseph Riemel, 1753) lőportornyot ennek a tatárjáráskor elpusztult egyháznak a megmaradt tornyával hozta összefüggésbe.65 (1/3. kép) Szerinte az épületet a tárjárást követően gótikus stílusban újították meg,66 tehát a kora Árpád-kori templomtorony egészen a XVIII. századig fennmaradt volna. A kérdéses építmény maradványai a jelenlegi Szent István tér északi végénél sejthetők, azonban ettől északabbra, egészen az északkeleti bástya alján található egy másik lőporraktár is, amelyet Giovanni Morando Visconti egy közel fél évszázaddal korábbi, 1706 őszén készült térképén örökítettek meg.67 Mivel a Riemel által jelölt hiányzik Visconti művéről, ámde egyiket sem tüntették fel a XVII. századi hadmérnöki felméréseken, így több mint valószínű, hogy mindkettőt a XVIII. században emelték. Az ezeket megelőző, XVI- XVII. századi lőporraktár helye nem ismert, csak a felépítéséhez igénybe vett építőanyag mennyisége, nyersanyaga és forrása. Az 1550. őszi várépítés első két hónapjának irányítását személyesen ellátó Bernardo de Áldana tábormester ezeket az 1550. október 23-án kelt levelében az alábbiak szerint nevesítette: „A puskapor tárolására szánt épülethez ötezer téglát használtunk fel, amit Szolnok temetőjének falából és egy olyan kápolnából bontottunk el, amelynek nem volt védőszentje, akihez imádkozni lehetett volna.”61

Az előbbi forrásból tehát minden kétséget kizáróan egy új épület emelésére következtethetünk, és nem egy régi templomtorony lőporraktárrá történő átalakítására. Bár meg kell jegyeznünk, hogy ehhez önmagában 5.000 tégla bizonyosan nem volt elegendő. Álmosdi Árpád

61 KERTÉSZ Róbert 2012.10. jegyzet.

62 BAGI Gábor 2013a. 377-385.

63 Lásd még: BAGI Gábor 2013.; BAGI Gábor 2014.10-16.

64 KERTÉSZ Róbert 2014a. 32.

Pillanatnyilag úgy tűnik, Bagi Gábor nem változtat véleményén és továbbra is negligálni próbálja eredményeimet, vagy még félre is magyarázza azokat. De saját szakmaiságát teszi próbára azzal, amikor egy idézet felhasználásával igyekezett megkérdőjelezni gondolataimat. Törekvései visszájára fordultak, hiszen részéről nemcsak a forrásmegjelölés maradt el (immár sokadszor), hanem még az idézetet is átformálta a saját megítélése szerint: a „dagályosság Szküllája és a semmitmondás Kharübdisze’ (BAGI Gábor 2014a. 177.) helyett ugyanis a „terjengősség Skyllája és a semmitmondó rövidség Charybdise" (SZÁDECZKY-KARDOS Samu 1983. 1.) lett volna a helytálló. Ha idézünk valakit, azt csak szó szerint, pontosan szabad.

65 SELMECZI László 1975.35-36.42. jegyzet.

66 SELMECZI László 2015.205-206.

67 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 17-18.12. kép.

68 KERTÉSZ Róbert-KORPÁS Zoltán 2013.431.

építészmérnök69 számításai szerint: amennyiben 60 cm széles és 3 m magas falakkal kalkulálunk, akkor ebből csupán egy 2x3 m alapterületűre futotta volna. így azt feltételezzük, hogy az 5.000 tégla mellett máshonnan további alapanyagokat (pl. téglát, követ) vehettek igénybe, és valójában nagyobbat, vagy pedig - az építkezés második és harmadik szakaszában - 1551 és/vagy 1552-ben még egy másikat is létesíthettek.70 Az eddig kifejtetteken túl, Szolnok viharos múltját ismerve, pusztán logikai okból is nehéz elképzelni, hogy a várszigeten egy kora Árpád-kori eredetű templom tornya a XVIII. századig fennmaradjon. Végül hasonló következtetésre juthatott Selmeczi László is, aki szerint „a vár felépítésekor (1550) ezt a templomot is elbontották, hogy építőköveit a bástyák felépítésénél hasznosíthassák. ”71

Nem tekinthető megalapozottnak Szabó István és Szabó László azon állítása, miszerint az 1973. évi ásatáson egy gótikus templom maradványaira bukkantak volna rá.72 Az 1973. augusztus-szeptemberi régészeti feltárás,73 valamint a 2013-ban végzett geofizikai kutatás eredményeinek együttes értékelése alapján ugyanis megállapítást nyert, hogy a helyszínen egyedül az 1550-es években emelt uralkodói dzsámi, hozzávetőleg négyzet alaprajzú kupolaterének alapárkai, és későbbi épületrészek azonosíthatók, ellenben középkori templom nyomai nem mutathatóak ki. Ugyancsak erős fenntartásokkal kezeljük Szabó Lászlónak a kizárólag vedutákra épülő következtetéseit.74 Tesszük ezt azért, mert közismert, hogy rajtuk számos valótlan részletet is feltüntethettek. A látképek nem használhatók fel automatikusan, kritika nélkül. Amennyiben egyedül csak ezeket vesszük számításba, és nem társul hozzájuk egyéb írott és/ vagy képi forrás, akkor az érvelés ingatag talajon áll. Ráadásul a Szabó által elemzett Siebmacher- és Zimmermann-metszetek valójában másolatok, melyek előképéül a Wilhelm Dilich 1600-ban megjelent könyvében publikált veduta szolgált.75 (14. kép) Ezen a várban egy kupolás dzsámit,76 míg a város központi részén egy tornyos épületet ábrázoltak, amely szintén nem keresztény templom, hanem a XV. század 70-es éveiben épített Pálóci-udvarháznak feleltethető meg.77 Az utóbbi épület régészeti leletekkel is bizonyítható elhelyezkedése egyben kizárja Gacsári Kiss Sándor teóriáját is,78 (15/5. kép) aki a Verseghy park keleti részén feltételezte a mezővárosi templomot. (1/5. kép)

További fontos fejlemény, hogy az Árpád-kori templomra vonatkozó információk ellenőrzése közben néhány éve kiderült, a várbeli dzsámi 1973-ban végzett ásatásával összefüggésben azonosított temető időrendje a legelső beszámolóban tévesen jelent meg.79 Az egyik ásató, Csányi Marietta régész szíves szóbeli közlése szerint a feltárt sírok egyike sem a XIII. századra, hanem jó ötszáz évvel későbbre, a XVIII. század elejére keltezhető.80 Ez pedig azt jelenti, hogy a középkori temetkezések teljességgel hiányoznak a várszigeten. Emiatt jogosan

69 Ártér Kft., Szolnok.

70 KERTÉSZ Róbert 2014.364.; KERTÉSZ Róbert 2014a. 33.

71 SELMECZI László 2015.206.

72 SZABÓ István-SZABÓ László 1979.7.

73 Közlésére lásd: KERTÉSZ Róbert et al. 2012.

74 SZABÓ László 1998.39.

75 DILICH, Wilhelm 1600.

76 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012.48.11. jegyzet.

77 KERTÉSZ Róbert 2015.277-279., 282-283.

78 GACSÁRI KISS Sándor 1997.

79 KAPOSVÁRI Gyula-CSÁNYI Marietta 1974.

80 KERTÉSZ Róbert et al. 2012.113., 123.16. jegyzet. Lásd még: KAPOSVÁRI Gyula 1971.87.; SELMECZI László 2015.205.

363