Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Történeti tanulmányok - Kertész Róbert: Szolnok középkori templomai
TISICUM XXV. - TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK részén azonosítható lőportorony „esetleg egy korábban épült templom meghagyott tornya lehetett.’™ (1/3. kép) Másrészt, Selmeczi is síkra szállt egy várbeli gótikus stílusú templom léte mellett, ám azt a Kaposváriétól eltérő helyen gondolta.18 19 Indoklásában a következők szerepeltek: a Gutenberg téren „ 1973-ban végzett ásatás csak a török dzsámi alapfalainak egy részét találta meg. A késői építésmód (a kőalapot fagerendákkal erősítették meg) és az alap homogén volta nem átalakításra, hanem egy új török templom építésére utal."20 Itt kell megemlíteni, hogy Selmeczi László éppen négy évtized elteltével, 2015-ben teljesen újraértékelte a Kaposvári Gyula által a Verseghy park nyugati szélén sejtett templommal kapcsolatos álláspontját. (1/4. kép) Korábbi véleményét sutba dobva arra a következtetésre jutott, a Tisza Szálló 1926 tavaszán megkezdett építésekor felszínre került körmeneti kereszt, (4-5. kép) valamint sírok alapján, hogy Szolnok egyik Árpád-kori temploma és temetője mégis ezen a részen lehetett.21 A várbelső Árpád-kori és késő középkori templomaira vonatkozó eredeti feltételezését - kisebb-nagyobb módosításokkal - fenntartotta. Új elemként jelent meg mindazonáltal, hogy a korábbi (Árpád-kori), Szent István téri vártemplomot később „gótikus stílusban újították meg."22 (1/3. kép) Selmeczi László 1975-ben megjelent tanulmányát követően egyre többen adták közre véleményüket. így tett Szabó István és Szabó László is, akik megállapították, hogy az első ispánsági templom helyét és nyomait, amely a tatárjáráskor elpusztult, nem ismerjük.23 A Gutenberg téren 1973-ban végzett régészeti feltáráson azonosított épület alapozási árkait azonban - Kaposvári Gyulától és Selmeczi Lászlótól eltérően - a szerzőpáros egyértelműen késő középkorinak tartotta. (1/2., 2. kép) Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy „a később épült gótikus tám- pilléres új egyház az ásatások tanúsága szerint a korábbival nem volt kapcsolatban.’’2’1 Az őket követő Balyi János,25 Bagi Gábor26 és Kosa Károly27 ezzel szemben jórészt elfogadták, sőt át is vették Kaposvári téziseit, mind a várbeli, (1/2. kép) mind pedig a Verseghy park nyugati szélén gyanított templomok hollétére vonatkozóan.28 (1/4. kép) A Tisza Szálló környékén feltételezett esperesi egyház elbontását mindhárman a törökökhöz kötötték. Kaposvári Gyula meggyőződésének erőteljes hatása érhető tetten Németh Péter azon állásfoglalásában is, amelyet a várbelső egyházának átépítése kapcsán tett: „az 1550-ben épített, s később több-ízben javított-bővített vár... legjelentősebb épülete az 18 SELMECZI László 1975.31., 35-36.42. jegyzet. 19 SELMECZI László 1975.31., 35.42. jegyzet. 20 SELMECZI László 1975.35.42. jegyzet. Lásd még: SELMECZI László 2015. 206. 21 SELMECZI László 2015.204-205. 22 SELMECZI László 2015.205-206. 23 SZABÓ István-SZABÓ László 1979.6-7.; Lásd még: SZABÓ István- SZABÓ László 1989.238. 24 SZABÓ István-SZABÓ László 1979. 7. 25 BALYI János 1980.38., 40-41., 45. 26 BAGI Gábor 2000.22.; BAGI Gábor 2010.34. 27 KOSA Károly 2000.121. 28 Szolnok kora középkori temploma kapcsán Bagi Gábor 2000-ben napvilágot látott dolgozatában csupán az alábbit jegyezte meg: „Bizonyos, hogy Szolnoknak már az Árpád-korban temploma volt, ennek templomcíme (patrocínium) azonban nem ismert” (BAGI Gábor 2000.12.). Ezzel ellentétben Simon Béla szerint ez az egyház az ispánsági várban volt. Lásd: SIMON Béla 2002.101. 1552 után dzsáminak átalakított Árpád-kori(?) plébániatemplom volt.”29 (1/2. kép) Gacsári Kiss Sándor szintén azonosult Kaposvári Gyula koncepciójával, de csak a várbeli Árpád-kori és a gótikus egyházi építményekre vonatkozón.30 (1/2. kép) Jóllehet a Verseghy park nyugati szélén vélt templomot a Tisza Szállótól távolabb, az egykori Damjanich uszoda helyére, illetőleg az uszoda és a Tisza közötti területre, a Verseghy park keleti részére lokalizálta. (1/5. kép) Kaposvári álláspontjához Szikszai Mihály,31 majd utolsóként Szathmáry István csatlakozott az ispánsági várbelső XI. századi egyházát illetően és a kora újkori palánkvár Vízi-kapujánál állt gótikus templom kapcsán. (1/2. kép) Szathmáry annyiban mégis továbblépett, hogy a gótikus templomot a korábbi, a Szent István király által alapított egyház helyén emelték. „Annyit tudunk róla, hogy a vár török kézre kerülése előtt puskaport őriztek benne, tehát misézés itt már akkor sem volt... A vártemplom nem sokkal később a török kori metszeteken már kibővített formában mecsetként jelenik meg’’.32 Szerinte a településnek volt egy másik gótikus temploma is, amelyet meglepő módon a mai Verseghy Ferenc Gimnázium tájára, tehát a kora újkori városfalon kívülre, attól nyugatra lokalizált. (1/6. kép) Úgy vélte, hogy ez már az oszmán foglalás előtt, 1551-ben romos volt, „csak a pillérei meredtek az ég felé”.33 Szakítva az eddigiekkel, egy teljesen új forráscsoportból indult ki Szabó László, amikor a középkori templomok helyének meghatározásához csupán két jól ismert, XVII. századi látképet vett tekintetbe. Egyrészt a Hieronimus Ortelius kötetében 1602-ben megjelent Hans Siebmacher- vedutát,34 másrészt a Samuel Dilbaum könyvében 1603-ban közzétett Wilhelm Peter Zimmermann-rézkarcot35 elemezte. Mindkettő valós történeti eseményekhez köthető: az előbbi az oszmánok 1552. évi, az utóbbi pedig a keresztény sereg 1595-ben bekövetkezett ostromát ábrázolja. Szabó megállapította, hogy az Ortelius-féle kiadványban publikált látképen két templom látható, az egyik a várban, a másik pedig a városban. Zimmermann 1595. évi ostromábrázolása szerint „később török mecsetté alakították át őket”.36 2. Kritika A szakemberek döntő többsége közös nevezőre jutott abban, hogy Szolnok egyházi életében az 1241-1242-ben bekövetkezett mongol invázió komoly törést jelentett. Az előbbi, vázlatos áttekintésből az is nyilvánvaló, hogy a kutatókra Kaposvári Gyula munkássága gyakorolta a legnagyobb hatást. A sokszor ellenőrizetlen adatok, félreértések, és a másod-, harmadkézből származó információk miatt ugyanakkor egyesek szinte törvényszerűen jutottak el odáig, hogy már ott is égnek meredő pilléreket vizionáltak, ahol eredetileg soha nem állt/állhatott templom. A 29 NÉMETH Péter 1995. 111. A következő évben megjelent írásában Polgár Zoltán ezt a Németh-féle elképzelést vette át, hogy a törökök a várbeli Árpádkori templomot alakították át dzsámivá. Lásd: POLGÁR Zoltán 1996.109. 30 GACSÁRI KISS Sándor 1997. 31 SZIKSZAI Mihály 1998.156. 32 SZATHMÁRY István 2009. 33 SZATHMÁRY István 2009. 34 Chronologia oder Historische Beschreibung ... Ober vnd Vnder Ungern... Nürnberg. 35 Eikonografia... Augsburg. 36 SZABÓ László 1998. 39. Lásd még: SZABÓ István-SZABÓ László 1989. 269. 358
