Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Történeti tanulmányok - Kertész Róbert: Szolnok középkori templomai

TISICUM XXV. - TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

1. kép: Szolnok középkori templomainak azonosítási kísérletei (tervezte: Kertész Róbert, készítette: Horváth Sándor)

Jelkulcs: 1. Szabadság tér (Karkecz Alajos); 2. Szent István tér nyugati része és a Gutenberg tér keleti fele (Chiovini Ferenc, Pólya Iván, Pólya Tibor, Kaposvári Gyula, Szabó István-Szabó László, Balyi János, Németh Péter, Polgár Zoltán, Gacsári Kiss Sándor; Szikszai Mihály, Bagi Gábor, Kosa Károly, Szathmáry István); 3. Szent István tér északi része (Selmeczi László); 4. Verseghy park nyugati széle (Kaposvári Gyula, Balyi János, Bagi Gábor, Kosa Károly, Selmeczi László); 5. Verseghy park keleti része: Damjanich uszoda, illetőleg az uszoda és a Tisza közötti terület (Gacsári Kiss Sándor); 6. Verseghy Ferenc Gimnázium térsége (Szathmáry István)

megtalálásával - „amelyet a törökök mecsetté alakítottak át” - zárultak 1935 nyarán, a Szent István tér 2. szám alatti plébániakertben.9 (1/2., 2. kép) A probléma csak az, hogy szakemberek ottlétéről nincs tudomásunk, ráadásul a kiásott objektumok kormeghatározásakor elmaradtak a feltárt leletekre, építőanyagra, falazási és/vagy alapozási technikára stb. történő hivatkozások. Régész hiányában - értelemszerűen - komolyabb dokumentáció nem ismert és felbukkanása sem várható. Sőt a körülmények ismeretében valószínűleg az a realitás, hogy az akkor felfedezett épület alaprajzáról nem készült méretarányos rajz, de még vázlat sem. Az viszont biztosan kijelenthető, hogy a felszínre került forrásanyag nem került be a frissen alapított városi múzeum gyűjteményébe, hiszen erről már több mint 40 évvel ezelőtt sem tudott Kaposvári Gyula (1916-1998) múzeumigazgató.10 *

9 A régi szolnoki vár földalatti folyosóit és egyéb műemlékeit kutatják a festőművészek. Nyilatkoznak a szemtanúk. Szolnoki Újság 1934. szeptember 27.; A legrégibb szolnoki templom alapjait találták meg a várban. Szolnoki Újság 1935. június 6.

10 Megtalálták a dzsámi alapjait - tovább folytatják a szolnoki vár feltárását.

Szolnok megyei Néplap 1973. október 6.5.

Hosszú szünet után a Szolnok középkorának és kora újkorának topográfiai kutatását új alapokra helyező Kaposvári Gyula vetette papírra gondolatait. írásaiból az előzőnél már jóval differenciáltabb kép hámozható ki, ugyanis álláspontja alapján a település a középkorban három templommal is rendelkezett. A legkorábbit az ispánsági várban létesítették 1030 körül és a tatárok pusztították el 1241-ben.11 A következő, a már gótikus stílusban emelt egyház szintén a várszigeten, a későbbi palánkvár Vízikapujának közelében állt. (1/2., 2. kép) „1551-ben, a vár felszerelésekor- mint biztonságos helyre - a lőport ide helyezték el."'2 Úgy gondolta- lényegében a művésztelep alkotóinak az 1930-as évek közepén publikált konklúziójával összhangban hogy az épületet az 1552. évi oszmán foglalás után a törökök nemcsak teljesen épségben hagyták, hanem valójában ezt bővítették ki a nyugati homlokzatához épített négyzet alaprajzú dzsámival, valamint minarettel. Szerinte ezt támasztják alá a XVIII. századi hadmérnöki felmérések, melyeken a muszlim imaház és a gótikus templomnak vélt épület együtt szerepel. Joseph Riemel hadmérnök

11 KAPOSVÁRI Gyula 1988.10., 12.

12 KAPOSVÁRI Gyula 1971.87.; KAPOSVÁRI Gyula 1988.14.

354