Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Természettudomány és régészet - Bartosiewicz László: „Súlyos állatságok”. A hatvani kultúra húsfogyasztása Jászdózsa–Káponahalmon
TISICUM XXV. - TERMÉSZETTUDOMÁNY ÉS RÉGÉSZET 12. szint 5770 g 13. szint 2124 g 14. szint 4560 g 15. szint 14 165g | marha sertés |||| juh/kecske [__j ló (H szarvas ^^őz őstulok vaddisznó 1. ábra: A hatvani kultúra legfontosabb húsforrását jelentő állatok csontsúlyainak százaiékor arányai Jászdózsa-Kápolnahalom 15.-12. lakószintjének anyagában. Figure 1: Percentual proportions between the bone weights of the most important Hatvan culture meat animals in habitation layers (szint) 15-12 at the tell settlement of Jászdózsa-Kápolnahalom. Legend: marha=cattle, sertés=pig, juh/kecske=caprine, ló=horse, szarvas=red deer, őz=roe deer őstulok=aurochs, vaddisznó=wild pig szoros kapcsolatban álló csontok súlyát. Azt azonban nem tudjuk menynyi idő alatt, hány ember fogyasztott húst a feltárt lelőhelyrészen. Fort Ligonier példájából kiindulva csak abban lehetünk biztosak, hogy a régészeti állattani leletanyag az egykori húsfogyasztásnak csak a töredékét képviseli. Következtetések Amennyiben mérleg áll rendelkezésünkre, nem elvesztegetett idő a csontok súlyának mérése és feljegyzése. A korai, 1972-es adatfelvételhez képest ez immár egyes csontonként is elvégezhető, a mai számító- gépes adatrögzítés során igen kevés többletmunkát jelent. A különböző állatfajokhoz, azokon belül pedig testrészekhez rendelhető csontmeny- nyiség jól becsülhető húsmennyiséget képvisel, ami igen hasznos adalék a táplálkozás vagy állatfeldolgozás rekonstrukciójában.20 Ez az információ jól hasznosítható minden olyan kutatás során, amely túlmutat a lelőhely állatcsontanyagának pusztán taxonómiai vizsgálatán. Sajnos a nagy és összetett lelőhelyek sokféle csontmegtartása, a kövesedettség eltérő mértékéből adódó fajsúlykülönbségek a csontleletek súlymérését sok esetben nehezen kiszámítható hibával terhelhetik. A kisebb, áttekinthető leletegyüttesek, ásatási rétegek egységes fizikai állapotú leleteinek értékelésében azonban az állatcsontok súlyának mérése fontos kiegészítő módszer, amely a húsfogyasztás árnyaltabb értékelését teszi lehetővé. 20 Pl. tímárműhelyek azonosítása: BARTOSIEWICZ, László 2009. 2364| 2. ábra: Fort Ligonier 18. századi becsült húsfogyasztásának lehetséges eloszlásai a helyőrség létszámának és a település élettartamának függvényében 454 g napi fejadagokkal számolva. Alapadatok: John E. Guilday (1970). Figure 2: The possible distributions of the estimated quantities of meat at Fort Ligonier as a function of staffing and the life span of the fort, calculated on the basis of a 11b daily per capita meat consumption. Graph made using data by John E. Guilday (1970) Abszolút húsmennyiségek, az őskori lakosság egykori húsfogyasztásának konkrét becslésére azonban a csontok súlyának mérése sem alkalmas. A régészeti leletegyüttesek ugyanis nem zárt rendszert képviselnek, hanem sokoldalú külső és belső hatások alakítják őket, ami az állatmaradványokra is érvényes. Az ilyen nyílt rendszerek anyagellátása és -kibocsájtása sohasem áll egyensúlyban, ráadásul időben is rendkívül dinamikus változásokat mutathat. Ezt leginkább Guilday történeti adatokkal ellenőrizhető eredményeinek cseppfolyós volta igazolja. 306
