Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Raczky Pál–Füzesi András: A múlt szimbolikus eseményeinek rekonstrukciója
RACZKY PÁL-FÜZESI ANDRÁS: A MÚLT SZIMBOLIKUS ESEMÉNYEINEK REKONSTRUKCIÓJA edény szűkebb és tágabb régészeti kontextusát és az ezekből levonható következtetéseket. (5. kép) Az első nagyon fontos részletet az arcos edény restaurálása szolgáltatta: kiderült, hogy a nagy edény összeillesztett 86 töredékéből (lásd: 5. kép) az eredeti helyszínen valójában csak 20 nagyobb darab alkotta a kerámia halmot. A további 65 töredék a település nagyobb területén szóródott. Igyekeztünk ezt a térbeliséget nyomon követni a kováshalmi feltárás 5x5 m-es hálózatában, dokumentálva az eloszlások sűrűségét (6. kép) és az egyes darabok pontos távolságát (7. kép). A kerámia eloszlás azt mutatja, hogy a szóródási irányok észak és dél felé dominálnak, annak ellenére, hogy az északkelet-délnyugat tájolású korabeli házak az ilyen irányú spontán leletszóródást nyilvánvalóan akadályozták. Véleményünk szerint ehhez a mozgáshoz emberi közvetítés volt szükséges, tehát nem egyszerűen a természetes rétegtani képződés helyi mozgásmechanizmusai érvényesültek az edénytöredékek horizontális elterjedésével összefüggésben. Önmagában az a tény is figyelemre méltó, hogy a nagy edény ennyi apró darabra tört, vélhetően ebben is határozott, tendenciózus cselekmény nyilvánult meg, a „deliberate fragmentation”.8 Nem is említjük most azokat a további töredékeket, amelyek az edény teljességéből hiányoznak (lásd: 5. kép), de a feltárt települési felületen belül nem kerültek elő. Az arcos edény összetört és helyben maradt részeivel keveredve egy különös formájú edény is napvilágot látott (lásd: 2. kép, 4. kép). Ez a lapos, négyszögletes tál a negyedik oldalán alacsonyabb volt, mint a többi peremrész. Az edény nem mindennapi funkciójára utal, hogy ezen az oldalrészen négy kerek kiöntőnyílás sorakozik egymás mellett. A perem négy sarokrészén egy-egy kis stilizált, plasztikus állatfejet formáltak meg. E tál formai kialakításából adódik, hogy használata valamilyen folyadék belső tárolásával, illetve a lyukakon keresztül történő kiöntésével függött össze. Az edény összességében 15 darabra tört, amiből 13 az eredeti helyszínen maradt, és csak 2 aljtöredék hiányzik a teljes formából. Összehasonlításképpen, míg tehát a nagy edény megtalált töredékei közül 76% került elő az elsődleges elhelyezés (depozíció) helyszínétől távol, addig a négyszögletes edénynél ez az arány csak 13%. Mindebből arra a következtetésre juthatunk, hogy a két edénnyel kapcsolatban kétfajta emberi attitűd nyilvánult meg az 5. ház melletti elsődleges használatukat követő fázisban. Narratívánk szerint az arcos és a négyszögletes edényt egy korábbi cselekmény záróaktusaként összetörték, és a résztvevők a nagy edény darabjait a telep különböző részeibe juttatták el. Mindezzel a szimbolikus aktussal a megelőző közösségi cselekmények szűkebb hatókörét az öcsödi település szélesebb zónájára terjesztették ki. A kisebb négyszögletes edény darabjai ebben a szimbolikus mozgásformában nem vettek részt, viszont maradványaiból, illetve a nagy edény bizonyos darabjaiból egy megőrzendő tárgy-együttest képeztek („structured deposition”),9 amely az események „megörökítését”, bizonyos „emlékeztető hely” funkcióját valósította meg. Hasonló, úgynevezett „kommemoratív depozitumok” jól ismertek az anatóliai neolitikum településeiről,10 tehát a neolitikus közösségek cselekvéstípusa, gondolatisága nem idegen a délkelet-európai neolitikum szociális környezetétől sem.11 A kiöntőlyukakkal rendelkező négyszögletes edény kulturális előtörté8 CHAPMAN, John 2000. 9 GARROW, Duncan 2012. 10 RUSSELL, Nerissa-LOUISE, Martin—TWISS, Katheryn C. 2009. 11 CHAPMAN, John-GAYDARSKA, Bisserka 2007.13-14. netéhez tartozik, hogy az előzménynek tekinthető alföldi vonaldíszes kerámia (AVK) leletanyagából ismertek hasonló kiöntőcsatornás és kiöntőlyukas ovális edénytöredékek. Vélhetően a kapcsolódó használat szintén valamiféle folyékony tartalom különleges kezelésével függött össze.12 Visszafelé követve az eseményeket, feltehetjük a kérdést, hogy a nagy arcos edény és a folyadék manipulálására alkalmas négyszögletes edény milyen emberi koreográfia keretében, milyen cselekménysor tárgyi elemeként került kapcsolatba egymással, mielőtt mindkettőt „megszüntetve” megőrizték? Úgy gondoljuk, hogy a két edényt valamiféle folyadékkal történő, szabályozott manipuláció hozta organikus együttesbe. Megkockáztatjuk a feltételezést, hogy ez az ital valamiféle alkoholtartalmú, erjesztett készítmény lehetett, amit a nagy edényből átmerve, a négyszögletes edényen át megszűrve, kisebb edényekben felfogva fogyasztottak (8. kép). Bizonyára jelentősége volt annak is, hogy a négyszögletes edényből négy lyukon át történt a folyadék kivezetése. Ezek a körülmények azt sugallják, hogy lényegében a szakirodalomban jól ismert közösségi ünnepi fogyasztásról, „feasting”-ről van szó, amely valószínűleg rituális keretek között zajlott le Öcsödön.13 Az edényeket, mint statikus elemeket a folyékony belső tartalom és a bizonyos szabályok szerint koreografált emberi cselekmények kapcsolták össze, s azok így váltak egy sajátos helyi rituális eseménysor részévé.14 8. kép: Öcsöd-Kováshalom. A vizsgált jelenség egyik lehetséges értelmezése az előkerült leletek (1-3) és a hozzájuk kapcsolható funkciók és a lezajló folyamatok (A-E) alapján.1. arcos edény, 2. lapos négyszögletes tál, 3. a kerámiaegyüttesből hiányzó, kisméretű ivóedények;A - összegyűjtés, B - tárolás, C - átöntés, manipuláció, D - kifolyás, szétosztás, E- kulturális és természetes rétegtani folyamatok Úgy véljük, hogy az Öcsödön, a házak közötti közösségi térben azonosított helyszín a mindennapok szociális, gazdasági környezetéhez szorosan kötődő térszegmens volt, mely az önfenntartó és rituális tevékenységek helyi összefonódásának bizonyítéka.15 E csoportos rituálé szociális 12 KALICZ Nándor-MAKKAY, János 1977. Taf. 88-89.; KURUCZ Katalin 1989. IX. tábla 1., XII. tábla; HAJDÚ Zsigmond-NAGY Emese Gyöngyvér 2015. 29-30.3. kép. 13 DIETLER, Michael 2001.; DIETLER, Michael 2006.; DIETLER, Michael- HAYDEN, Bryan 2001.; HAYDEN, Bryan-VILLENEUVE, Suzanne 2011.; TWISS, Katheryn C. 2008.; INSOLL, Timothy 2011. 14 COLLINS, Randall 2004.30-33. 15 BRÜCK, Joanna 1999. 29
