Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - Pálóczi Horváth András: A Nagykunság térségének településviszonyai a X–XI. században

PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS: A NAGYKUNSÁG TÉRSÉGÉNEK TELEPÜLÉSVISZONYAI A X-XI. SZÁZADBAN

ősi birtokai, a Karcag határában fennmaradt több Bor helynév azonban arra utal, hogy a nemzetség a Nagykunság területén is a korai birtokosok közé sorolható.47

A Tisza bal partján, Tiszafüred és Szolnok között X. századi hercegi szállásokra utaló helynevek maradtak meg, vagyis a trónörökös herceg tartománya a bihari és nyíri részeken kívül a későbbi Heves megye tiszántúli részére is kiterjedt.48 Árpád fia Tarhosnak bihari dux korában a mai Tiszafüred határában (Tarhos fertő), Árpád fia Üllőnek a mai Kunmadaras és Tiszabura mellett (Üllő-lapos, Ülő-tó), Taksonynak Tiszabura és Abádszalók között (Taksony; mai Pusztataskony), Gézának Tiszapüspöki mellett (Décse) és a Körös bal partján (Décs, Décsi) volt udvarhelye.49 A hercegi szállásoknak ez a csoportja valószínűleg tiszai révhelyekhez (Bő, Abád), illetve a szolnok-dési sószállító út megszervezéséhez köthető, a környéken található néhány törzsnévi helynévvel együtt.50 A főembereknek uralmi területükön több helyen is volt szállásuk, ezeket kíséretükkel időről-időre felkeresték, beszedték a szolgáló népek adóját, a révek és utak vámját. Ennek a kora feudális gazdasági szervezetnek a nyomát szintén helynevek őrizték meg, egyfajta szolgáltatással tartozó falvak nevei. Királyi vagy hercegi udvarházakhoz rendelt szolgálónépek lakták eredetileg az Udvarnok nevű falvakat. Földrajzi névként maradt fenn a Körös és a Berettyó között, a mai Endrőd határában Udvarnok,

nagybirtok halászai laktak. A Hármas-Körös jobb partján, Szelevény és Kunszentmárton között feküdt az először 1261-ben említett, Árpád-kori Halász falu, az egri püspökség birtoka.53 Szintén Árpád-kori eredetű a Szarvastól északra fekvő Halásztelek falu, amelynek első okleveles említése 1435-ből ismert, helyét régészeti terepbejárással meghatározták.54 Királyi vagy hercegi fegyverhordozók faluja volt Fegyvernek, amelyet az ismeretlen származású Domoszló herceg birtokolt a XI. század közepe táján, amikor a pécsváradi apátságnak adományozta.55 A Tisza menti Szőlős (a szőlőművesek települése) is a hercegi szálláshelyekkel való kapcsolatra mutat.56 57 Arra, hogy ez a Tisza bal parti vidék még a XI. században is a dukátus része volt, további bizonyíték, hogy 1074-ben itt gyűjtött hadat Géza herceg, aki Bihar felől érkezett a kemeji csata helyszínére, és itt ütközött meg Salamon királlyal (5. kép).67 A szolgálónépek falvai az államalapítás során kiépült várszervezethez is tartozhattak: ilyennek tekinthető a Szolnok melletti, Tisza bal parti Alcsi-Ácsi (egykor a várnak dolgozó ácsok faluja, a mai Alcsipuszta), melyet 1324-ben várnépek laktak,58 s talán ide sorolható a Kovácsi (vas szerszámokat és fegyvereket előállító kovácsok faluja) és az Örményes (őrlők, molnárok települése) helynév.59

Széttelepített Kér törzsbeliek lehettek a Kenderes előzményének tekinthető kora Árpád-kori település alapítói (1352: Kenderes alio nomine Keer)

5. kép: A kemeji csata. Bal oldali kép: Villermus apát figyelmezteti Géza herceget Salamon király támadására.

Jobb oldali kép: Géza herceg katonáival együtt menekül az 1074. évi vesztes kemeji csata után. Miniatúra a Képes Krónikából, (f41) 81. old.

amely azonosítható az 1475-ben és 1476-ban Csudabala határában említett Udvarnok-réttel (Odwarnok).6' 1571-ben a szolnoki szandzsák adóösszeírásában Madaras (Kunmadaras) után említik a legelőnek használt Udvarnak pusztát.52 A Halász nevű falvakban világi vagy egyházi

47 TÓTH Dezső 1942. II. 4.; GYÖRFFY György 1974. 5.; GYÖRFFY György 1977.100-101., 202-203.; GYÖRFFY György 1963-1998.1.832-833.

48 GYÖRFFY György 1963-1998.1.42.; GYÖRFFY György 1970.212-213.

49 GYÖRFFY György 1970.213., 219., 222.; HECKENAST Gusztáv 1970.45.

50 GYÖRFFY György 1970.212-213.; GYÖRFFY György 1977.102., 171., 205.

51 JANKOVICH B. Dénes-MAKKAY János-SZŐKE Béla Miklós 1989. 198- 199.; BENEDEK Gyula 2000a. 54-56.

52 Földrajzi névként nem maradt fenn, ezért topográfiailag nem azonosítható.

GYÖRFFY Lajos 1956.33.; HECKENAST Gusztáv 1970.130.

53 GYÖRFFY György 1963-1998. I. 896.; HECKENAST Gusztáv 1970. 103. A XVI-XVII. században Halásztelek község, később Szelevényhez tartozó puszta Kishalász néven. Az 1571-i török defterben szereplő Halásztelek ezzel azonosítható, nem a Szarvas melletti településsel. GYÖRFFY Lajos 1956. 36.; BOTKA János-SOÓS Imre-SZABÓ István 1989.213-214.

54 Szarvas 57. lelőhely. JANKOVICH B. Dénes-MAKKAY János-SZŐKE Béla Miklós 1989.424-425.; BLAZOVICH László 1996.128.

55 HECKENAST Gusztáv 1970.10.; GYÖRFFY György 1963-1998.1.364., III. 92-93.

56 GYÖRFFY György 1977.439.

57 SRH 1.385-386.; GYÖRFFY György 1963-1998. III. 106.

58 CSÁNKI Dezső 1890-1913. I. 57.; HECKENAST Gusztáv 1970. 91.; KERTÉSZ Róbert 2014.6.

59 GYÖRFFY György 1977.205.; MTESZ III. 39.; KERTÉSZ Róbert 2014.6.

255