Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Pálóczi Horváth András: A Nagykunság térségének településviszonyai a X–XI. században
TISICUM XXV. - REGESZET a honfoglaló magyarok keletről hozott anyagához tartozó bordás nyakú edény (A. sír). Az 1981. évi hitelesítő ásatás során újabb sír nem került elő13. Tiszabő Tópart nevű határrészén, a Fegyvernekre vezető út mellett az 1930-as években szőlő alá forgatáskor az előkelő réteg családi temetőjének több sírját pusztították el. Lovas sírról, lószerszámról, rozettás lószerszámveretekről van tudomásunk, de csak egy aranyozott ezüst, központi szerkesztésű, négy palmettacsokorral díszített korongpár két töredéke került be a Magyar Nemzeti Múzeumba14. Ugyancsak Tiszabőn, a Jajhalom nevű dombon - mindössze 300 m-re az előző lelőhelytől - szintén szőlő alá forgatáskor pusztultak el sírok, amelyek egy X. századi köznépi temetőhöz tartozhattak15. Tiszapüspö- ki keleti szélén 1969-ben, gázcsere-telep építésekor egy honfoglalás kori köznépi temető néhány sírja pusztult el, egy bronz gyűrű került be a szolnoki múzeumba. A hitelesítő ásatás során három melléklet nélküli gyermeksírt találtak16. Tiszapüspöki-Karancs-Háromág-dűlőben, az M4-es autópálya építését megelőző feltárás során 2014-ben egy X. századi női sír került napvilágra. Mellékletei: bronz hajfonatdíszítő korongpár, bronz lemezkarperec, gyöngyök, vasár17. Törökszentmiklós határában két helyről ismerünk szórványleleteket. A város határában Szenttamás pusztán homokbányászással pusztították el egy X-XI. századi temető jelentős részét, az 1983-ban végzett leletmentő ásatás során 46 sírt tártak fel18. Mezőtúron több honfoglalás kori temetőről van tudomásunk (Dohánygerinc, Vízköz)19. Szolnok város mai Tisza bal parti oldalán is vannak honfoglaló lelőhelyek. Szolnok-Szanda, Beke Pál halma I. lelőhelyen X-XI. századi köznépi temető, a III. lelőhelyen a X. század első felére keltezhető temető húsz sírja, köztük íjjal és tegezzel eltemetett férfisírok kerültek napvilágra20. Szolnok-Alcsiszegen 1906-ban, a szolnok-szajoli út építésénél végzett földmunkákkal pusztítottak el egy honfoglalás kori temetőt, amelynek néhány tárgyát sikerült megmenteni21. Martfűn a vasútállomásnál került elő honfoglalás kori lelet22. Tiszakürtön az 1980-ban feltárt honfoglalás kori temetőben lovas sírok is napvilágra kerültek23. A Tiszazugban Nagyrévről származnak szórványleletek. Szelevény-Menyasszonyparton a XIX. század végén tártak fel egy X. századi temetőt, és a községben egy X-XI. századi köznépi temető is előkerült24. Honfoglalás kori ötvösművészetünk egyik legszebb darabja, egy aranyozott ezüst tarsolylemez került elő 1938- ban Ecsegpusztán, a Bokros-halom oldalában létesült X. századi temetőből, amelyet erdősítés miatt végzett földmunkákkal bolygattak meg. 13 FODOR István 1996b. 287. 14 FODOR István 1996b. 285-287. 15 FODOR István 1996b. 285-286. 16 BENEDEK Gyula-SOÓS Imre-SZABÓ László 1989. 538.; FODOR István 1970.74. 17 FODOR István-KERTÉSZ Róbert 2015. 18 PETKES Zsolt 2011.; FODOR István-KERTÉSZ Róbert 2015.261. 19 FEHÉR Géza-ÉRY Kinga-KRALOVÁNSZKY Alán 1962. 53.; SOÓS Imre- SZABÓ László 1980. 619. 20 SELMECZI László 1975.; MADARAS László 2003. 277-278. 1. kép.; MADARAS László 2006.; MADARAS László 2013b. 20., 23. 21 STANCZIK Ilona 1975.161-164. Hild Viktor leírása alapján Alcsiszegnek azt a részt nevezhették, amely a Millér régi torkolatával átellenben volt, a bal parton, a levágott Tisza-kanyar melletti szögletben. 22 FEHÉR Géza-ÉRY Kinga-KRALOVÁNSZKY Alán 1962.52. 23 LASZLOVSZKY József 1981.19. 24 MADARAS László 1996. 80.; BAGI Gábor 2009. 12.; PROHÁSZKA Péter 2013. A lelőhelyet a szakirodalom Túrkeve-Ecsegpuszta néven tartja számon, holott a túrkevei határhoz közel fekvő Bokros-halom az előkerülés idején Dévaványa Pusztaecseg határrészéhez tartozott, 1950-től pedig Ecseg- falva község része. (A Magyarország Régészeti Topográfiája rendszerezése szerint Ecsegfalva 13. lelőhely).25 A tarsolylemez központi elrendezésű palmettás díszítése négyszöget alkot, középen és a sarkokon ékkö1. kép: Az ecsegfalvi tarsolylemez (Kozma Károly felvétele) veket helyeztek el. A lemezt a szélein sorakozó húsz db rozettás fejű szegeccsel erősítették fel a bőrtarsolyra (1. kép).26 A tarsolylemezes sír egy kis létszámú családi temetőhöz tartozott. A halom megmaradt részén Szabó János Győző folytatott hitelesítő feltárást 1960-ban. Kilenc sírt tárt fel, egy kivételével mindegyik bolygatott volt. Egy feldúlt sírban (A. sír) honfoglalás kori fonatos ezüstgyűrű és rombusz alakú nyílhegy került elő.27 Madaras László 1978-ban újabb ásatást végzett a lelőhelyen, további 12 sírt tárt fel. Ezek többsége melléklet nélküli volt, a 7. sírban 25 SZABÓ János Győző 1980. 271-272.; ECSEDY István-KOVÁCS László- MARÁZ Borbála-TORMA István 1982. 78.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1992.49-51. 26 SZABÓ János Győző 1980. 271-272.; FODOR István-MADARAS László 1996a. 294-296. A tarsolylemez a túrkevei Finta Múzeum gyűjteményébe tartozott (TFM, Itsz.: 52.219.1.), majd a restaurálás után a szolnoki Damjanich János Múzeumban újra beleltározták (DJM, Itsz.: 65.22.1.). 27 TFM, Itsz.: 61.8.1.-61.9.1.; SZABÓ János Győző 1980. 273. 1938-ban Bereczki Imre bontott ki a halom D-i oldalában egy sírt, melynek bronz fülbevaló és bronz gyűrű melléklete volt. ECSEDY István-KOVÁCS László- MARÁZ Borbála-TORMA István 1982. 78. 250
