Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Cseh János: Kengyel–Vígh-tanya. Gepida telepobjektum rúnás csontfésűvel a Kr. u. VI. századból
CSEH JÁNOS: KENGYEL-VÍGH-TANYA. GEPIDA TELEPOBJEKTUM RÚNÁS CSONTFÉSŰVEL A KR. U. VI. SZÁZADBÓL agyagból kézzel formált, közülük az egyik barnás-foltos. Többé-kevésbé lapított gömb alakúak 2 cm körüli magassággal és 2,7-2,4 cm-es átmérővel. A perforáció rekonstruálható átmérője kb. 0,5 cm. Töredékekben maradtak ránk, úgy kellett őket kis darabokból összeállítani. Különleges leletnek számít egy dióhéj (latinul putamen nucis, illetve juglans regia) fele része. A magányos halcsont minden valószínűség szerint aprócska töredéke a gödörbe szórt, vetett ilyenfajta háztartási hulladék anyagnak. Ugyancsak társtalan darab képviseli a hasábos fenőkövek csoportját. A szögletesnek nevezhető átmetszetű, ferde végű csiszoló/élező készség anyaga barnás színű homokkő (5x4 cm nagyságú). A három szövőszéksúly töredéket nem tiszta - talán pelyvával kevert egy esetben? - agyagból formázták, s mindahánya barnás, égett. Kúp formátumban rekonstruálhatjuk ezeket lekerekített csúccsal és éllel. Egy kikövetkeztethető/ kolligálható magasság adat 13 cm, a legnagyobb átmérő (alul) 9 cm. Az átlyukasztások - fele magasságban vagy afölött - átmérője cca. 1 cm. A közölt két őrlőfelületes malomkő barnás-szürkés, likacsos/spongiózus, vulkanikus erdetű kőzetből van; határozottan nem dönthető el, hogy az alsó vagy a fölső korongból származnak-e (esetleg a nagyobbik az utóbbiból). Méretük a kisebb-átlagos nagyságú malomkő fragmentumok közé sorolja őket. A kiégett agyagtapasztás együtteséből több mint tucatnyit választottam ki, hogy bemutassam nagyobbakként, jellegzetesebbekként. Durva állagú, egy-két esetben pelyvás-törekes keverésű, barnásra vált agyagdarabok ezek. Közülük kettő keresztmetszete bordaszerű, kérdés, mi célt szolgálhattak (nem zárhatjuk ki, hogy valaminemű különleges dolgok lehettek). A többi rendes falazatmaradvány elsimított/-mázolt falsíkkal, a túlsó oldalon párhuzamosan, páráiéi (de keresztben is) futó nád vagy vessző negatívokkal, lenyomatokkal. Ezek átmérője 1,5-2 cm volt annak idején. A paticsrögök legnagyobbikának diamétere 8,5 cm. Miként látható, a szövegben elhagytam a képekre történő utalást. Minden rajzot magam, a szerző készített. A 3. képnél technikai okokból megmaradt az eredeti leletszámozás. A publikáció legkorábbi változata 2003-2004-ra esik, jelen dolgozatot 2016 őszén állítottam össze. Irodalom A (a kengyeli rúnás csontfésűhöz) CSEH János 1996. Kétsoros gepida csontfésű rúna felirattal (egy 6. századi telepgödörből). Kengyel-Vígh-tanya (1992). In: Múzeumi Krónika, III. évfolyam 1. szám (Szerkesztők: CSEH János-GULYÁS Katalin). Szolnok, 1996. július 1. (címlapkép) 1997. Ahogyan egy rúnafeliratos gepida csontfésű előkerült (Nép- vándorlás kori írás emléke Kengyelen). In: Falufigyelő, 8. évfolyam, 11-12. szám (Főszerkesztő: KOVÁCS János). Mester- szállás, 1997. november-december. 8-9. (passim és 8. oldal lenn középen) 1999. Kutatások gepida települések régészeti nyomai után Kengyel területén (1990-1995). In: A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön. Ein frühmittelalterliches germanisches Königreich auf den Grossen Ungarischen Tiefebene (Szerkesztette: HAVASSY Péter). Gyulai katalógusok 7. Gyula. 59-75. (8. kép: 67. és 68. oldal) 1999. Rúnafeliratos csontfésű. Kengyel-Vígh-tanya, 4. pont (JNSZ m.). A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön. Ein frühmittelalterliches germanisches Königreich auf den grossen ungarischen Tiefebene (Szerkesztette: HAVASSY Péter). Gyulai katalógusok 7. Gyula. (151. oldal és uo. Kát. 222.) 2001. A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön. Régészeti kiállítás, Szolnok, 2001. március 27. - július 1. The Gepids. Early Medieval German Kingdom on the Great Hungarian Plain. Archaeological Exhibition, Szolnok, March 27 - July 1,2001 .In: Magyar Múzeumok, Volume 7 Number 2. 2001 nyár, 47-48. 20032004. Kengyel-Vígh-tanya. Gepida település a Kr.u. 6. századból (Jász-Nagykun-Szolnok megye). Függelék: a gót-gepida nyelv halászattal kapcsolatos szavairól. 1-40 számítógépes oldal és 1-60. kép. Szolnok, (mint még kéziratos munka, 7-14. old. és 5. kép, 10-22. kép, 53. kép, 55. kép, 57. kép) SZŰCS Melinda 2012. Rúnafeliratos tárgyak a Kárpát-medencében. Objects with rune inscription in the Carpathian Basin. In: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén. A 2011 -ben Békéscsabán megrendezett konferencián elhangzott előadások. Tempora Obscura 3. (Szerkesztette: LISKA András-SZATMÁRI Imre). Békéscsaba. 325-336. (332. old. és 334. old.) TÓTH András 2012. Rúnafeliratos tárgyak Magyarországról. Példák a rúnajelek szakrális-mágikus használatára. Runic Artefacts from Hungary. Examples on the Magical Usage of the Runic Script. In: Ha- dak Útján XX. Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak XX. Összejövetelének konferenciakötete. Assembly of Young Scholars on the Migration Period XX. Budapest-Szigethalom, 2010. október 28-30. (Szerkesztő/Ed itor by Petkes Zsolt). Budapest. 97-108. (105. old. és 106. old. 9. kép/Fig. 9.). 223
