Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - Hoppál Krisztina: „Vestis serica et odium luxoriae”. Kínai selyemleletek Pannoniában

HOPPÁL KRISZTINA: ’VESTIS SERICA ET ODIUM LUXORIAE’. KÍNAI SELYEMLELETEK PANNÓNIÁBAN

tekintetében római terméket eredményezett. A tulajdonosuk feltételezhetően magas státuszából kifolyólag drága, azonban a pannoniai leletek számából kiindulva nem megfizethetetlen, a IV. század folyamán relatív széles körben elterjedt áruként értelmezhetők. A különböző lelőhelyeken található, rítus tekintetében is különböző sírok (politeiz- mus-monoteizmus) ugyancsak a drága selyemszövetek viseletének közkedvelt voltára utalnak.

A különböző selyemmaradványok között azonban anyagi ráfordítás tekintetében határozott eltérések foghatók meg. A selyemfonállal beszőtt gyapjú/posztó leplek, amelyek a Jablonkai útról, valamint az alsóhetényi 41. sírból kerültek elő, A. Schmidt-Colinet szavaival élve72 „költséghatékony” megoldást jelentettek. Ennél drágább kategóriát képviseltek a különböző selyemleplek, például a brigetioi cellás temetőből származók, míg a Sipos E. által leheletfinom szövetként interpretált alsóhetényi 53. sírból előkerült textil feltehetőleg még értékesebb lehetett. A lista élén egyértelműen az arany és gyapjúszál beszövéssel díszített szövetek73 - mint az alsóhetényi 53. sír és a viminaciumi Wcfora-figurás szövet - helyezkedhettek el. Utóbbiak viseletben betöltött szerepe is eltérhetett, és nem lepelként, hanem fogaként vagy tunicaként funkcionálhattak.74

Mindezeken túl nem csupán a konzerválódott selyemmaradványok minőségében, de számában is kiemelkedik az alsóhetényi 53. sír a maga négy leletével.

Ahogy arra Póczy K. is felhívta a figyelmet, a test és a textilek konzerválódásához is elengedhetetlen a szarkofág/téglasírok bolygatatlansá- ga, ennek hiányában nem csupán a Póczy által vizsgált mumifikálás szokásának elterjedtsége, de a selyemszövetek száma sem becsülhető meg. Ugyanakkor feltűnő, hogy a pannoniai selyemmaradványokat tartalmazó temetkezések kivétel nélkül a IV. századra keltezhetők, amelynek oka - a leletanyag megőrződésének problematikus volta ellenére is - az időszak során a selyem/selyemmel átszőtt textíliák használatának statisztikai értelemben vett emelkedésben keresendő.

Érdemes megvizsgálni a Pannoniá ban megfogható jelenség és a T. K. Thomas által hangsúlyozott, a IV. század során a selyemmel és egyéb luxustermékekkel kapcsolatban használatra kerülő alternatív retorika lehetséges összefüggéseit. Thomas vizsgálatai szerint a selyem az extravagancia szimbólumából a IV. század során fokozatosan a hivatali (később klerikális) státusz elfogadott, majd elengedhetetlen kifejezőjévé vált.75 A megváltozott hozzáállást jól példázza Libanius, aki egyenesen úgy véli, Isten azért szórta szét a különböző javakat a világban, hogy a távolsági kereskedelem révén az embereket összekösse, ezáltal hozzájárulva egymás megsegítéséhez.76 Ezzel párhuzamosan a selyem fokozatosan császári attribútummá vált, s a különböző császári és provinciabeli magistratusok között is használatra került az imperatoréhoz hasonló hivatalos viselet. Mindez - M. G. Parani kutatásai alapján - a provinciákba delegált császári hatalom és méltóság képviseletének

72 SCHMIDT-COLINET, Andreas-STAUFFER, Annemarie-AL-AS’AD, Khaled 2000.13.

73 M. Gleba az írott források elemzése kapcsán hangsúlyozza, hogy a leggyakoribb változatot a legdrágább anyagok, az arany, a bíbor gyapjú és a selyem alkalmazása jelentette, amely csupán a társadalom leggazdagabbjai számára volt elérhető. GLEBA, Margarita 2008.62.

74 GEIJER, Ágnes-B. THOMAS, Edit 1964/65.231.

75 THOMAS, Thelma K. 2012.124-128.

76 Libanius Orat. 3.

kifejezésére szolgált. Majd a selyem reprezentációs célokra történő használata az V-VI. század folyamán egyre gyakoribbá vált.77 Lehetséges, hogy a fent leírt folyamat a pannoniai IV. századi selyemleletek - különösen a heténypusztai 53. sír és a viminaciuml szövet - tekintetében is kimutatható? Noha a kérdés nem dönthető el egyértelműen, mindenesetre megjegyzendő, hogy Póczy K. összefoglalásában kiemelte a halottat mumifikálva temető szekta a pannoniai limes menti városokban betöltött vezető szerepét, míg egyes tagjaival kapcsolatban - mint az augurbottal eltemetett brigetioi cellás temető 1. sírjának tulajdonosa- az ordo decurionumban teljesített pozíciójukat is elemezte.78

Annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló selyemmaradványok összehasonlításra alkalmas lelethorizontok hiányában messzemenő következtetések levonására nem alkalmasak, további adatokkal kiegészülve a jövőben talán rávilágíthatnak a IV. század során Pannoniá ban bekövetkező változások egy újabb aspektusára.

Kínai selyemleletek értelmezési lehetőségei

Ugyan a fent bemutatásra került selyemleletek origójuk homályos recepf/ójából (azaz a közelebbről nem meghatározott Keletről, Sericából, esetleg Thinaebői való származtatásukból) kifolyólag közvetlenül nem alkalmasak a kínaiakról kialakult kép árnyalására, közvetve mégis rávilágítanak a szövetek ízlésformáló hatásaira, valamint propagandában betöltött szerepükre. Ezáltal pedig - anélkül, hogy a Középső Birodalomról határozott elképzelések körvonalazódtak volna a római társadalomban- kulturális, gazdasági és politikai tekintetben is befolyásoló tényezőként interpretálhatók.

Kulturális vonatkozásban a kínai selyemszövetek ízlés- és divatformáló szerepe a legközvetlenebb módon a palmyrai anyagban fogható meg, elsősorban mintakincsük imitációján keresztül. M. Gleba a textilek társadalmi hálózatok vonatkozásában végzett vizsgálatai során rávilágított, hogy az imitáció a szövetek keringésének indirekt formája, amely a helyi igények és korlátok adaptációja mentén formálódik. Leggyakrabban egy meghatározott cikk - jelen esetben a kínai mintakinccsel rendelkező selyem - iránti kereslet kielégítése hívja életre, amikor más opciók, mint az import, hadizsákmány stb. nem állnak rendelkezésre.79 Mindenesetre hangsúlyozandó, hogy a kínai jellegű díszítéssel ellátott szövetekre való igény a palmyrai leletek tanúsága alapján nem ölthetett szélesebb méreteket. Emellett - amennyiben elfogadjuk C. Finlayson eredményeit- a kínai eredetű selymek a palmyrai női fejfedődivatra is hatást gyakorolhattak, vizuális tulajdonságaik (mint a lágyan leomló, többdimenziós textúra) megjelenítésén keresztül.

A selyem megjelenése, ára és miszticizált origója irodalmi és filozófiai alkotásokat is megihlettek, ezáltal jóval közvetettebb módon hozzájárulva a római ízlés formálásához. Az extravagancia, a szexualitás és a pompakedvelés szimbólumává alakult, emellett az odium luxoriae tárgyává, a császári propaganda eszközévé is vált. (Különösen az I. század folyamán) részben az Imperium sine fine, valamint az imitatio et aemulatio Alexandra koncepció80 egyfajta kézzel fogható dokumentuma, részben - így Tiberius időszakában - az egykori köztársaság eszméjével és erkölcsösségével ellentétben álló pazarló politika tárgyi bizonyítéka.

77 PARANI, Maria G. 2007.501.

78 PÓCZY Klára 1998.64-65.

79 GLEBA, Margarita 2014.97-98.

80 Ennek változásairól: BUDAI BALOGH Tibor 2013.

217