Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Hoppál Krisztina: „Vestis serica et odium luxoriae”. Kínai selyemleletek Pannoniában
Hoppál Krisztina* ’Vestis serica et odium luxoriae’. Kínai selyemleletek Pannóniában Az antik forrásokban meglepően gyakran jelenik meg egy távoli, keleti népre, a Seresre, vagyis ’selyememberekre’ vonatkozó kifejezés, melyet rendszerint - helytelenül - Kínával azonosítanak. E tévhittel ellentétben azonban a Seres, illetve országuk neve, a Serica egy rendkívül nehezen meghatározható területre utal, amely alatt a rómaiak nem egyértelműen az ókori Kínát értették. A selyememberekről szóló szemelvények sokkal inkább az Oikumené legkeletebbi részére vonatkoztatható információk gyűjteményét alkotják, amelyek csupán közvetett módon hozhatók ösz- szefüggésbe a Középső Birodalommal, azaz Kínával.1 Fontos azonban megjegyezni, hogy a homályos földrajzi leírások alapján a sérek által lakott régiók ugyan a kínai császárságok részeiként nem, de peremterületeikként, érdekszféráikként egyértelműen leírhatók. Ezáltal pedig mind etnikailag, mind kulturálisan számos jellegzetes kínai hatás érhette őket. Noha a Középső Birodalomról a nyugati antik világban nem alakult ki hagyományos értelemben vett (birodalom)kép, a selyememberek országának leírásai számos Kínához köthető jellegzetességet tartalmaznak. Ilyen a forrásokban sericaenek nevezett ’valódi’ selyem, amely határozottan elkülönül a vadselyemtől. E különleges finomságú szövet római használatára Pannónia régészeti leletei között is akad bizonyíték. A selyem fajtái Annak ellenére, hogy a Római Birodalom területén a különböző selyemleletek előfordulása - különösen a szövetmaradványok konzerválását segítő környezetben - nem megy ritkaság számba, ezek nem minden esetben tekinthetők Kínából, esetleg Xinjiang térségéből2 származó importnak. Mind előállítás, mind szín és minőség tekintetében alapvető különbségek mutathatók ki a tussah, azaz vadselyem, illetve a valódi selyem között. Mindkét anyag egy-egy selyemhernyófajta gubójából készül, azonban a kínai selyem az előzőtől eltérően a Bombyx móri bábjainak megfojtásával, majd a szálak egészben történő lemotollálásával kerül előállításra. Ezzel szemben a tussah Asia és India területein is elterjedt hernyófajtól származik, amelyet a gubó fésülésével és szálfonásával hoznak létre. Ennek megfelelően külső tulajdonságaikban is eltérnek, míg a Bombyx móri selyme fehér/sárga, kitűnően színezhető, rendkívüli finomságú, addig a vadselyem inkább barnás, durvább minőségű.3 Emellett A. Schmidt-Colinet fénymikroszkóppal végzett vizsgálatai alapján kimutatta, hogy a palmyrai leletanyagban található polikróm valódi selyemszövetek lánc- és vetülékfonalai nem vagy csak részlegesen * MTA-ELTE-SZTE Selyemút Kutatócsoport 1 Erről legutóbb például: HOPPÁL Krisztina 2015; BUENO, André, 2015. 2 Zhao Feng felhívja a figyelmet, hogy a régészeti leletek tanulsága szerint csupán a Kr. u. III. századtól mutatható ki a xinjiangi régióban a Bombyx móri selymének szövése. ZHAO, Feng 1999.95. A késő antikvitástól ugyanakkor a szogd selymek szerepe fokozatosan felértékelődik, így jelentős, minőség tekintetében is kiemelkedő szerepükkel is számolni kell. 3 PARISÉT, Ernest 1862.1-8.; BÖHME-SCHÖNBERGER, Astrid 1997.44-46. kerültek hámtalanításra.4 Megjegyzendő, hogy Plinius maior5 részletesen beszámol a Cos-szigeti selyem előállításáról, amely szintén egyfajta vadselyem lehetett, J. P. Wild szerint a VI. századig az egyetlen, amely nem importból származott.6 Mindemellett a selyem fajtái között meg kell említeni az ún. kagylóselymet is. A pinna nobilis fonalából készült anyagot a kutatásban gyakran az antik auctorok által byssusnak nevezett, rendkívüli finomságú szövettel azonosítják, F. Maeder, a Sea-Silk projekt vezetője azonban hangsúlyozza, hogy a kagylóselymet csak a XV. századot követően illették bizonyosan a byssus kifejezéssel.7 Továbbá kiemelendő, hogy az antikvitásban ez idáig egyetlen maradványt, az agu/ncum-szemlőhegyi múmiatemetkezésből származó szövetet azonosítottak kagylóselyemként. Hollendonner F. mikroszkópos vizsgálatai során arra a következtetésre jutott, hogy a selyemtől eltérően a szemlőhegyi anyag szálainak van hegye, poláris fényben pedig nem törik kettősen a fényt.8 Mindazonáltal a világháború során a szövetmaradvány elveszett, ezáltal a szövet további elemzése lehetetlenné vált. A fent felsorolt selyemtípusok közös jellemzője az olykor csaknem áttetszőségbe hajló nagyfokú finomság, amely ábrázolásokon leggyakrabban a test vonalát követő anyag kialakításában fogható meg, az egyes selyemfajták elkülönítését azonban nem teszi lehetővé. Selyem az antik forrásokban - áttekintés Ugyan a selyemhernyó legkorábbi említése már Aristotelésnél megjelenik, a leírás azonban a Cos-szigeti textilre vonatkozik.9 Plinius szintén megemlékezik a bombyxról, csakhogy annak Assyria ban található alfajára, valamint a Coa vesf/sre utal.10 11 A Bombyx móri és a valódi selyem kapcsolatáról az antik aucforoknak hosszú évszázadokig nem volt tudomása.11 Ugyanakkor - R. J. Forbes megállapítása szerint - a forrásokban a Bombyx, valamint egyéb rendkívüli finomságú szövetek és a serica, mint egyfajta áttetsző, byssus jellegű anyag, határozott elkülönítésre került.12 A sericae legkorábbi előfordulása a Seres etnonimával szoros ösz- szefüggésben, a selyemembereket leíró szemelvényekben fogható meg, a Kr. u. I. századtól azonban gyakran önállóan is megjelenik. így Florus a 4 SCHMIDT-COLINET, Andreas-STAUFFER, Annemarie-AL-AS’AD, Khaled 2000.12-13. 5 Plin. Nat. Hist. XI. 75-78. 6 Erről összefoglalóan: FORBES, Robert James 1956. 50.; RASCHKE, Manfred G. 1978. 722.; HILL, John E. 2009. 478^180.; WILD, John Peter 2003.108. 7 MAEDER, Felicitas 2008.109-111. Továbbá a projekt honlapján: http://www.muschelseide.ch/en/definitionen.html [Hozzáférés: 2015.01.22.]. 8 NAGY Lajos 1935.18-20. 9 Aristoteles Hist. Anim. V. 19.6. 10 Plinius Nat. Hist XL 75-78. 11 Lásd: HOPPÁL Krisztina 2015.191-235. 12 FORBES, Robert James 1956.52. 207
