Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - F. Kovács Péter: La Téne-kori „szapropleit” karikaékszerek Jász-Nagykun-Szolnok megyéből

TISICUM XXV. - RÉGÉSZET Egy távoli példája a szapropelit viselet jelentéstöbblettel való felruházá­sára a 19. századi viktoriánus Egyesült Királyságban esett meg, ugyanis ekkor a szapropelit jellegű ékszerek (pl. gagát, legkedveltebb módon a Whitby gagát) viselése a gyász és a halál elfogadott női viseleti elemei voltak.14 Mivel maga a szapropelit egy éghető anyag, ezért egyértelmű, hogy a hamvasztásos sírokban kisebb eséllyel marad meg,15 így nem tudhatjuk, hogy azokba milyen gyakorisággal kerültek ilyen tárgyak. Egészen kivételes eset a bükkábrányi lignitbányában feltárt kelta temető egyik hamvasztásos sírjából előkerült teljesen ép szapropelit karperec, mely a hamvakra volt ráhelyezve (1-2. kép).16 Hasonló „kőzetek” hasz­nálata az őskortól egészen napjainkig jellemző,17 de a La Téne érában használatuk kimagasló. A fenti áttekintés alapján határozott mintázatok rajzolódnak ki pl. a for­mára, viseletre vonatkozóan, s e meghatározó, általános tendenciáktól való eltérések csupán csekély számban vannak jelen. Habár a korszakban az egész kontinensen megtalálhatóak a fekete áru ékszerek, elsősorban a La Téne kultúra elterjedési és befolyási zónáiban figyelhető meg e tárgytípusok elterjedési köre, a Kárpát-medence szem­pontjából mégis a mai Csehország fogható úgy fel, mint az első számú forrásterület, ahonnan összesen 89 temetőből és 10 településről ismer­tek ilyen leletek.18 A témával a legtöbbet Natalie Venclová foglalkozott, aki főleg a mai Csehország területén felelhető leletanyagot vizsgálta19. Kutatásai alapján három terület jelölhető meg a nyersanyagok elsődle­ges lelőhelyének: Nővé Strasecí régió20 Kounov ipari zóna és a nyrany-i telér21 A jelentősebb szapropelit nyersanyagforrások környékén igen komoly mennyiségben fordulnak elő a félkész vagy rontott szapropelit termé­kek. így például Msecké Zerovice-nél egy elpusztult épületben több százas nagyságrendben kerültek elő különböző darabok.22 Venclová a nyersanyag beszerzése kapcsán sem a felszíni gyűjtést, sem pedig a bányászást nem zárja ki, elképzelhető mindkét kinyerési módszer párhu­zamos alkalmazása is.23 Mivel a szapropelit és a vasérc feldolgozása a bohémiai térségben gyakran együtt fordul elő, így felmerülhet a kérdés, hogy a bányászott kőzet mennyire elsődleges célpontként fogható fel, vagy pedig esetleg az érc teliérek kitermelése során fellépő másodla­gos „melléktermékként” kerül kitermelésre és hasznosításra? Az min­denesetre bizonyos, hogy számszerűen nagyságrendi ugrás következik be ebben az időszakban a termékek mennyiségében, melyek készítése mindig érckitermeléshez kapcsolható. Magának a karperecnek a kifaragása komoly, fárasztó és időigényes 14 MULLER, Helen 2008. 15 TELEAGÄ, Emilian 2008.97. 16 Az információért Fekete László ásatásvezető régésznek tartozom hálás kö­szönettel. 17 VENCLOVÁ, Natalie2002.76.; PENTON, Sharon 2008.; CHEVILLOT, C. 1976, 422.; RESI, Heid Gjostein 2005.; MULLER, Heten 2008.; MULLER, Heten - MULLER, Katy 2009.; R. FACSÁDY, Annamária 2003. 34.; WOODWARD, Ann - HUNTER, John 2015.; ROCHNA, Otto 1961.; ROCHNA, Otto 1962.; ROCHNA, Otto 1963.; GIUNIO, Kornelija A. 2010. 18 SALAC, V. 2002.22 19 VENCLOVÁ, Natalie 2001.; VENCLOVÁ, Natalie 2002.; VENCLOVÁ, Natalie 1998.167. 20 VENCLOVÁ, Natalie 2013.13. 21 VENCLOVÁ, Natalie 2001.34 22 VENCLOVÁ, Natalie 1992.114.; COLLIS, John 2003.146. 23 VENCLOVÁ, Natalie 2001.36.; DRAZILOVÁ, Dominika 2008.28. tevékenységnek tekinthető, egyes elképzelések szerint akár nyolc és fél óra is lehetett egyetlen darab végleges formába öntése.24 Msecké Zerovice lelőhelyen a szapropelit tárgyak készítése mellett egyéb ipari tevékenységet is folytattak, mint vaskohászat és kovácsolás az általá­nos gazdálkodási munkák mellett.25 Úgy tűnik, hogy a közösségen belül (Msecké Zerovice) csak néhány specializálódott személy foglalkozhatott az ékszerek előállításával, akik az egyéb munkavégzések alól mentesül­hettek.26 A nyersanyag megmunkálása a forrás közelében zajlott példá­ul a kunovi szapropelit esetében, melynek feldolgozása Slany és Msec közelében is folyt nagyjából 9 km-re az eredeti lelőhelyektől,27 a Bakov patak völgyében ennek az ellenkezője látszik beigazolódni.28 Hunyadi Ilona a tárgyak kronológiájáról annyit állapít meg, hogy a LT C időszakban elég gyakorinak tekinthetőek, de a LT D során való használa­tukról nincsen adat.29 N. Venclová a kounovi-i bányászati és feldolgozási tevékenység működését a LT B2 - C1 szakaszok közé teszi,30 ezt alátá­masztja, hogy 146 csehországi megvizsgált sír kora is erre a periódusra esik31. De a nyersanyag sporadikus felbukkanása a LT C2 - D1 folyamán is megvan, de már nem karikaékszer formájában.32 Úgy tűnik, hogy ez­zel a megállapítással egybevágnak a Kárpát-medence régészeti adatai is, melyeket részletesen Emilian Teleagá mutat be.33 Szlovákiában 29 sír elemzése történt meg, melyek kora szintén a már említett időintervallum­ra helyezhető.34 A Jász-Nagykun-Szolnok megyében felelhető tárgyakat Dr. Cseh János említette egy tanulmányában, melyek szintén beleillenek a kialakult rendszerbe.35 Az újabb tanulmányok alapján ez a regionális kereskedelem sokkal, távolabbi kapcsolatokkal rendelkezett és bőven túllépte a mai Cseh Köztársaság határait.36Továbbá számolni kell egy Európát teljesen át­szövő fekete pala/fekete áru divathullámmal és az ezzel járó kézműves és kereskedelmi tevékenységgel. (1. térkép) A magyarországi terület esetében akár egy interregionális kereskedelmi termékcsomag is felme­rülhet, melynek elsődleges elemeit a Bohémiából származó grafit és a szapropelit termékek alkothatják. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből összesen négy darab szapropelit ék­szer ismert eddig. (2. térkép) Kunszentmárton-Telekpart: Az első ilyen tárgy a múlt század első felé­ben került elő Kunszentmárton - Telekpart lelőhelyről.37 Az előkerülési körülmények nem tekinthetőek hitelesnek, a tárgy pedig jelenleg nem hozzáférhető, mindössze a következő leírást ismerjük Hunyady Ilona ré­vén: „7,3 cm átm. félkörös keresztmetszetű lignit karperec”38 24 DRAZILOVÁ, Dominika 2008.27.; VENCLOVÁ, Natalie 1998.183. 25 KOCH, John T. 2006.1317. 26 DRAZILOVÁ, Dominika 2008.28. 27 DRAZILOVÁ, Dominika 2008. 27.; VENCLOVÁ 2001.; CUMBERPATCH, Ch 1995. 71.; KOCH 2006.1317. 28 KUNA, Martin - DRESLEROVÁ, Dagmar 2007.160. 29 HUNYADY, Ilona 1942-1944.97. 30 VENCLOVÁ, Natalie 2011.673. 31 VENCLOVÁ, Natalie 2001.115-119 32 VENCLOVÁ, Natalie 2011.670. 33 TELEAGÁ, Emilian 2008.96-99. 34 BÚJNA, Jozef. 2005.19-26. 35 CSEH, János 2011.11 -14.; CSEH, János 2011.26. Kép. 36 VALTEROVA, P. 1998. 313.; ZÁKOVÁ, B. 1998. 314. VENCLOVÁ, Natalie 2001. 37 HUNYADI, Ilona 1957.120-121. 38 HUNYADI, Ilona 1957.121. 196

Next

/
Oldalképek
Tartalom