Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Váczi Gábor: Deponált díszedények Tiszabura késő bronzkori településen
TISICUM XXV. - REGESZET a teljes felületén állandó és szabályozott hőt létrehozni őskori égetési technikákkal.56 Mindezen tényezőket figyelembe véve, a nehezen beszerezhető alapanyag és a bonyolult előállítás miatt, a település presztízstárgyai közé lehet sorolni a depó grafitozott felületű edényeit.57 A leletegyüttes deponálásának módja és kulturális környezete Az edénytöredékek egy rétegben történő elhelyezése (1. kép. 2) alapján egy egyszeri esemény nyomaként határozható meg a 105. objektumban talált leletegyüttes. Az edények háztartásból vagy háztartásokból történő kivonásához,58 vagyis összetörésükhöz eszközt nem használtak,59 a töredékek átlagos méretűnek és állapotúnak mondhatók. A grafitozott felületek állapota arra utal, hogy tűz nem érte őket a szimbolikus esemény során. Az Alföldön elkülönített három edénydeponálási kategória közül60 az első és a második csoport átmeneteként, a Stapel-féle felosztás első típusaként61 határozható meg a tiszaburai leletegyüttes, mert egyrészt nagyméretű tárolásra alkalmas edényekből áll, de egyenként is díszes, minőségi, reprezentációra alkalmas edények egytől egyig. A presztízsérték ebben az esetben nehezen meghatározható.62 Kivitelezésük miatt már maguknak az edények a kivonása, tönkretétele is presztízst növelő, reprezentációs célú cselekményként értelmezhető.63 Tárolóedényként, űrtartalmukat figyelembe véve, a felhalmozott, kivont termény vagy alapanyag, illetve elfogyasztott, étel vagy ital mennyisége is a presztízs megtartásának, növelésének fontos eszköze lehetett.64 Településen belüli helyzete, illetve edénytípusai alapján a tiszaburai leletegyüttes illeszkedik az alföldi, pre-Gáva-korszakba keltezhető kulturális környezetbe, de a depó összetétele alapján egyedi jelenségként kell kezelni ezt a nagy távolságú kapcsolatokat jelző, díszített edényekből álló készletet. 56 A túl magas hőhatás nyoma, hogy a harmadikként leírt edény egy negyedén nincs nyoma a grafitozásnak. 57 V. SZABÓ Gábor 2004.90. 58 V. SZABÓ Gábor 2004.87. 59 A szándékos rongálásra jó példa a budapesti Budai Skála területén feltárt, BzC korszakra keltezett depó, melyben az edényeket nagyméretű kavicsokkal dobálva törték össze (BESZÉDES József-HORVÁTH László András 2008.148.5. kép). 60 V. SZABÓ Gábor 2004.86. 61 STAPEL, Andrea 1999.109. 62 DOUGLAS, Mary 1967.; BERNBECK, Reinhard-MÜLLER, Johannes 1996. 14-15. 63 KAVUR, Boris 2011.86. 64 ARNOLDUSSEN, Stijn 2008.452. IRODALOM ARNOLDUSSEN, Stijn 2008. A living landscape. Bronze Age settlement sites in the Dutch river area (c. 2000-800 BC). Leiden. BERNBECK, Reinhard-MÜLLER, Johannes 1996. Prestige und Prestigegüter aus kulturanthropologischer und archäologischer Sicht. In: Prestige-Prestigegüter- Sozialstrukturen. Beispile aus dem europäischen und vorderasiatischen Neolithikum. (Szerk.: MÜLLER, Johannes- BERNBECK, Reinhard). Bonn. 1-27. BESZÉDES József-HORVÁTH László András 2008. Őskori és római kori lelőhelyek a Budai Skála bontása során. - Prehistoric and Roman period sites uncovered during the demolition of the Budai Skála department store. In: Aquincumi Füzetek 14.141-157. BOROFFKA, Nikolaus 1994. Probleme der jungbronzezeitlichen Keramik in Ostungarn und Westrumänien. In: The Early Hallstatt Period (1200-700 B.C.) in South-Eastern Europe (Szerk.: CIUGUDEAN, Horia- BOROFFKA, Nikolaus). In: Bibliotheca Mvsei Aplensis 1. Alba lulia. 7-23. BUKVIC, Ljubomir 2000. Kanelovana keramika Gava kompleksa u Banatu. Novi Sad. CHIDIOSAN, Nicolae-EMŐDI, János 1983. Descoperirile archeologice din pe§tera lzbindi§ (com. §uncuiu?) apartinind grupului cultural Igrita. - Les découvertes archéologiques de la grotte lzbindi§ (commune de §uncuiu§) appertenant au groupe culturel Igrita. In: Crisia 13.17-32. DOUGLAS, Mary 1967. Primitive rationing: A study in controlled exchange. In: Themes in Economic Anthropology. (Szerk.: FIRTH, Raymond). London. 119-147. FOLTINY István 1941. A szőregi bronzkori temető. - Das bronzezeitliche Gräberfeld in Szőreg. In: Dolgozatok 17.1-89. 1985. Zur urnenfelderzeitlichen Keramik im Banat. In: Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 71.111-120. FORENBAHER, Staso 1988. On „pseudoprotovillanova” urns in Yugoslav Danube area. In: Opuscula Archaeologica 13.23^41. 1990. Vucedol-Streimov Vinograd: horizont kasnog broncanog doba. - Vucedol-Vineyard Streim: Late Bronze Age horizon. In: Opuscula Archaeologica 14.55-66. 1991. Nalazista grupe „Belegis II” u istocnoj Slavoniji. - Sites of the Late Bronze Age „Belegis II” group in Eastern Slavonia. In: Opuscula Archaeologica 15.47-69. GACIC, Borde 1990. Nalazi Gava grupe u Vojvodini. - Finds of the Gava group in Vojvodina. In: Grada za Proucavanje Spomenika Kultura Vojvodine 16.63-78. GUMÄ, Marian 1993. Civilizatia primei epoci a fierului in Sud-Vestul Romäniei. Bibliotheca Thracologica 4. Bucare?ti. 190
