Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Váczi Gábor: Deponált díszedények Tiszabura késő bronzkori településen
Váczi Gábor Deponált díszedények Tiszabura késő bronzkori településén Bevezetés A díszedényekből álló leletegyüttes Tiszabura határában a Bónis- és Ganajos-háton elterülő késő bronzkori település területén végzett megelőző feltáráson került elő 2009-ben (1. kép. 1).1 A két lelőhely késő bronzkori objektumai egy településhez tartoznak1 2, csupán a Tiszaburát Abádszalókkal összekötő műút miatt lett két néven regisztrálva. A település a Tisza bal partján, egy ÉK-DNy-i irányú, az ártérből 5-6 méterre kiemelkedő, kettős dombháton terül el (1. kép. 3). A terepbejárási adatok és a feltárás alapján a település 2,5-3 ha-os alap- területű (1. kép. 1). Telepjelenségei egy nagyobb és egy kisebb csoportba rendeződnek. A két zónát egy alacsonyabban fekvő, belvíznek kitett terület választja el egymástól. A település feltárt részletét 92 gödör, 19 cölöpszerkezetes épület, egy kút és a déli határán egy mély árok alkotja. A gödrök között szabályos, kerek tároló vermek és nagy alapterületű, szabálytalanul kiásott agyagnyerő helyek is előfordulnak. Többségükre jellemző, hogy nagy mennyiségű kerámia, csont és kő hulladékot tartalmaztak. A gödrökből és az épületek környezetéből közel 200 darab bronz tárgy került elő, melyek többsége törött ékszer, lepattant szer- szám-él és -hegy, illetve kisebb-nagyobb rög. A feltárt leletanyag alapján a település a Gáva-kultúrát megelőző pre-Gáva-horizontra, a Reinecke- féle BzD-HaA1 átmeneti időszakra keltezhető. A leletegyüttes környezete, pozíciója és állapota A tanulmányban feldolgozásra kiválasztott leleteket tartalmazó telepobjektum a nagyobb, déli épületcsoportban elhelyezkedő gödrök egyike (1. kép. 1). A 105. számú gödör hozzávetőlegesen kör alakú, oldala lefelé enyhén szélesedik, alja sík - általános, még csak nem is korszakspecifikus gödörforma, melyhez tároló funkció köthető (1. kép. 2). A gödör alsó 20 cm-es rétegében a telepen megszokott, kisebb edények és őrlőkövek töredékei szóródtak, vagyis a gödröt nem az edénydepó elhelyezése céljából ásták. A hulladékkal kevert szint feletti réteg pozíciója alapján arra lehet következtetni, hogy a gödör keleti oldaláról került be nagyobb mennyiségű betöltés, amely a díszes edények töredékeit is tartalmazta. A díszedények töredékei és az azokat befoglaló betöltés egy ütemben kerülhetett a gödörbe. Utólagos elrendezésnek, igazgatásnak nincs nyoma. A kerámiák feletti betöltésben már nem figyelhető meg további rétegződés, de ennyi adatból nem lehet eldönteni, hogy egy ütemben temették be a gödröt vagy lassan, természetes módon töltődött fel. Az öt edény töredékei összekeveredve, szabálytalanul, rendező elvet nélkülözve, de egy rétegben szóródtak a betöltésben. A 1 Tiszabura-Bónishát lelőhelyen az ELTE BTK Régészettudományi Intézet régészei, a szomszédos Tiszabura-Ganajos-hát lelőhelyen a szolnoki Damjanich János Múzeum kutatói vezették a feltárásokat. A lehetőségért, hogy a Ganajos-hát késő bronzkori leletanyagát feldolgozhatom, Tárnoki Juditnak és Csányi Mariettának tartozom köszönettel! 2 A két lelőhely összevont, komplex feldolgozása az OTKA 111939. számú posztdoktori pályázatának támogatásával valósul meg. töredékek felületén szándékos rongálásnak nincs nyoma, a töredékek mérete sem utal tudatos felaprításra. A kerámiatöredékek mérete a hulladékba dobott, nagyméretű edények darabjaira jellemző 10x15 és 20x25 cm-es tartományban mozog. A leletegyüttes edénytípusai és felületkezelésük Az öt edény közül három a kúpos nyakú, egy a tölcséres nyakú edények, illetve egy a mély tálak közé sorolható (2-3. kép). Méreteik igen eltérőek, az első edény közel kétszer akkora, mint a másik három tárolóedény. A depó edényei a következők: 1. Kúpos nyakú edény. Pereme vízszintesen kihajló, három sávban síkozott. Nyakát, a perem alatt öt, vízszintesen körbefutó árkolás, alatta öt, árkolt vonalból álló girland dísz tagolja. Nyakának és vállának a találkozása éles töréssel hangsúlyozott. Vállán és hasának közepén négyes osztásban elhelyezett, hegyes bütykök állnak, a köztes rést széles, függőleges kannelúra tölti ki. Teljes külső felülete grafittal bevont. M.: 71,1 cm; Pá.: 21,2 cm; Fá.: 9,9 cm. Ltsz.: DJM 2011.3.52.18. (2. kép. 1) 2. Kúpos nyakú edény. Pereme ívelten kihajló, nyakát kilenc árkolt, vízszintes vonal tagolja. Nyakának és vállának a találkozása éles töréssel hangsúlyozott. Vállán és hasának közepén kettő-kettő egymást váltó, hegyes bütyök áll, a köztes rést széles, függőleges kannelúra tölti ki. Teljes külső felülete grafittal bevont. M.: 43,6 cm; Pá.: 15,1 cm; Fá.: 5,6 cm. Ltsz.: DJM 2011.3.52.17. (3. kép. 2.) 3. Kúpos nyakú edény. Pereme vízszintesen kihajló, három sávban síkozott. Nyakának és vállának a találkozása éles töréssel hangsúlyozott. Vállán és hasának közepén négyes osztásban elhelyezett, hegyes bütykök állnak, a köztes rést széles, függőleges kannelúra tölti ki. Teljes külső felülete grafittal bevont, de peremének és a vállának az egy negyedéről leégett a bevonat. M.: 38,3 cm; Pá.: 28,1 cm; Fá.: 10,3 cm. Ltsz.: DJM 2011.3.52.4. (3. kép. 3) 4. Tölcséres nyakú edény. Pereme ívelten kihajló, tagolatlan. Nyakának és vállának a találkozása éles töréssel hangsúlyozott, vállán kettő bütyök áll. Hasának profilja élesen megtört, az éles törés négy lefelé álló bütyökkel tagolt. Felülete fényezett. M.: 36,2 cm; Pá.: 25,4 cm; Fá.: 8,8 cm. Ltsz.: DJM 2011.3.52.16. (3. kép. 4) 5. Mély tál. Pereme vízszintesen kihajló, két sávban síkozott. Vállának és hasának a váltása élesen profilált, alja benyomott. Fláromszög átmetszett füle a perem alól indul, és a vállra támaszkodik. A fül alsó talpához egy vízszintesen átfúrt bütyökfül tapad. Külső és belső felülete grafittal bevont. M.: 14,2 cm; Pá.: 29,4 cm; Fá.: 8,8 cm. Ltsz.: DJM 2011.3.52.3. (3. kép. 1) A leírt edények közül a három kúpos nyakú edény hasonló díszítési és felületkezelési program szerint készült. Nyakuk árkolása, a bütykök és a kannelúrázás kialakítása mellett a jó minőségű, vastag grafitos felület alapján egy készletbe lehet őket sorolni. Ehhez a készlethez illik a grafitos felületű mély tál is. A grafitos felületkezelés hiánya miatt csak a tölcséres nyakú edény tér el, de formai jegyei alapján azonos időrendi és azonos kulturális környezetbe sorolható a többi edénnyel. 185
